Gesztus dolga

„Szeretné, hogy mielőbb eljöjjön az az idő, amikor a magyarok teljesen egyenrangú tagjai lehetnek Szlovákiának - jegyezte meg a szlovák kormányfő.”

Kolek Zsolt, Pomichal Krisztián: Orbán-Matovič-találkozó: Lehetetlen, hogy ugyanazt gondoljuk Trianonról. A magyaroknak együtt kell élni egy történelmi igazságtalansággal – ma7.sk, 2020. június 12.

 

„A gesztusok lehetőséget adnak arra, hogy az emberek befolyásolni tudják a kommunikáció folyamatát.” – mondja a wiki. Elcsépelt, de annál keserűbb tapasztalat, hogy ennek ellenére egyre kevésbé élünk velük. Pontosabban a pozitív gesztusokkal. Pedig a legegyszerűbb eszközei annak, hogy a mindennapokat elviselhetőbbé, szebbé, jobbá tegyük. A wikipédia szócikk eleje természetesen nem viszi át az értelmet – a testbeszédről ír. Hétköznapi szóhasználatban viszont gesztus alatt a figyelmességet értjük. Apró gesztus = kedves figyelmesség. Ami megnyilvánulhat testbeszédben, egy mosolyban, vagy egy mondatba sűrítve is.

Cui prodest?

„Igor Matovič kormányfő megemlítette például a kettős állampolgárságot érintő enyhítést…”

Szlovákia enged a kettős állampolgárság ügyében – Tóth Balázs, index.hu, 2020. április 19.

 

„…csak azt szerethetjük igazán, azt a teret, azt a népet, amelyet átéltünk, amelynek a velünk való közösségét érezni tudjuk.” – írta Szerb Antal 1939-ben. Meddig tart ezeknek a szerethető közösségeinknek a határa? Ameddig empátiánk érzékeny idegszálaival még elérünk? Tudunk-e még egy közösség iránt úgy érezni, ahogy barát, példakép, tanítvány, vagy szeretett családtag iránt?

Hol húzódhatnak ezek a határok? Meddig kell őket komolyan komolyan venni, és hol kezdődik az, amit már csak szlogenek szintjén említhetünk? „Rövid fohász után igyunk a békére” – mondja Bill Murray az Idétlen időkig-ben (Groundhog day, 1993). No, nem azért, mert a világbéke a szívügye, hanem azért, hogy kolléganőjéhez végre közelebb férkőzhessen. Jól megfontolt számításból csupán.

Együtt

Egyetlen módon lehet meghaladni Trianon sokkját, ha egy új közép-európai egységben „oldjuk fel ellentéteinket” – jelentette ki az Országgyűlés elnöke pénteken Nagykanizsán, a helyi református egyházközség által szervezett fórumon. Kövér László kiemelte, soha nem volt olyan reményteljes egy új közép-európai együttműködés indítása, mint most, 2020-ban. Ennek az a célja, hogy kölcsönösen „tekintettel legyünk egymás érdekeire, de segítsük is egymást” a nemzeti érdekek megvalósításában – tette hozzá.

Kövér László: Egy új közép-európai egységben „kell feloldanunk ellentéteinket” – mandiner.hu, 2020. február 28., (MTI)

 

Fontos gondolatot fogalmazott meg Kövér László házelnök egy pénteki, nagykanizsai gyülekezeti fórumbeszélgetésen. Év elején egyszer már reposztoltunk a trianoni békediktátum 100. évfordulójáról, akkor Ablonczy Balázs történész gondolatai szolgáltak dobbantóul. (Interjúreposzt). Valószínűleg fogunk is még.

Provokáció

„A helyiek akaratát semmibe véve felavatták Ľudovít Štúr szobrát Párkányban. Az önkormányzatot megkerülve állami parcellán áll a szobor, amihez egy magyar vezetésű minisztérium is hozzájárult.”

Mózes Szabolcs: Így építenének nemzetet a szlovákok Esztergommal szemben (Mandiner, 2019. május 12.)

Talán nem teljesen független a közelgő EP választásoktól az, ami a közelmúltban két szomszédos országban, Szlovákiában és Romániában történhetett. A szlovákiai himnusztörvényről éppen egy hete írtunk a Reposzton. (Az unió felé kacsingató ukrán nyelvtörvényről is jelentkeztünk nemrég egy visszafogott blogbejegyzéssel.) Romániában egy első világháborús katonatemetőben levezényelt, durva önkormányzati beavatkozás sértette okkal-joggal az ott élő magyarságot.

D.a.c.

„(A szlovák parlament házelnöke) nem számított ugyanis arra, hogy a zord idő ellenére az ablaka alatt tüntető, a viharos szélben és kellemetlen esőben is sziklaként álló mintegy ezer fős magyarság ilyen méltósággal, ilyen felemelően, ilyen határozottan és világosan képes a világ értésére adni, hogy NEM, ELÉG VOLT. A himnuszunkat nem adjuk, és nem adjuk a magyar szimbólumaink szabad használatának jogát sem. Megy ez pártszervezés nélkül is.”

Király Zsolt: Köszönet Danonak és Bugárnak! Segítettek elérni a magyar összefogást (Körkép.sk, 2019. május 6.)

Ma hajnalban írt a fenti sorokat Király Zsolt, a felvidéki Körkép hírportál alapító főszerkesztője a tegnapi pozsonyi tüntetésről. De mi ez a himnusztörvény?