Ne menjünk el szó nélkül!

»A miniszterelnök nem hagyja magát beleprovokálni ilyen válaszba«. Az »ilyen« alatt azt értjük, hogy általában vàlaszba. Legalább ennyi elhangzott. Meg hogy üzleti ügyekkel nem foglalkozik, ami igaz is, a lopás ugyanis nem üzlet. Illetve még az is, hogy olyan szituációkat nem vállal, amelyekben »eleve rosszindulatú ember előítéletes kérdéseket tesz fel«. Vagyis gyáva szar. Köszönjük, maradjunk ennyiben.

A miniszterelnök nem hagyja magát beleprovokálni ilyen válaszba – mandiner.hu

 

Az internetnek megvan az az előnye, hogy pillanatok alatt eljut hozzánk bármi: információ, hír, vélemény, sületlenség. Hont András hvg-s megmondó ember nem igazán tartozik a megkerülhetetlen közszereplők táborába, így sommás megállapítását akár még a lényegtelen vélemények közé is sorolhatnánk, amivel nem érdemes foglalkozni. Mégsem szeretnék szó nélkül elmenni amellett, amit Hont András írt – nem, nem szabad legyinteni, nem szabad ezt annyiban hagyni. Egyszerűen elég volt már abból, hogy egyesek azt gondolják: ők bármit megtehetnek. 

(Ezerkilenc)Százhatvannyolc

– Miért olyan kevés a jó fej a magyar katolikus egyházban? Már abban az értelemben, hogy valaki széles körben ismert és népszerű, modern gondolkodású, jól kezeli a médiát, ugyanakkor elkötelezett evangélistája a hitnek. Több Beer Miklósra, Pál Ferire, Hodász Andrásra lenne szükség.

Ne lopj, ne hazudj! – Hodász András: Politikusaink mélyen lenéznek minket - 168ora.hu

 

Olvasom a 168 óra riportját Hodász András paptársammal, aki, mint megtudtam, „széles körben ismert és népszerű, modern gondolkodású, jól kezeli a médiát, ugyanakkor elkötelezett evangélistája a hitnek.” Na, végre, sóhajtok fel megkönnyebbülten, végre egy keresztény pap/lelkész, akit a nem túl mérsékelt, az egyházakhoz nem túl barátságos, megszólalásaiban gyakran igencsak szélsőséges, szóval a „168 óra” pozitívan értékel! Bár tartok tőle, hogy az idézett jelzők addig tartanak, amíg Hodász atyának Magyarország állapotáról ugyanaz jut eszébe, mint a 168 órának.