Miféle diktatúra?

Utóbbi ráadásul az egészség hamis kultuszából fakad, amit a modern világ kicsinyes pedantériája és a véges testi létért remegő materializmusa teremtett meg, a kispolgári attitűdök nyomasztó világuralmának jegyében. Ez az életmód-diktatúra iktat ki mindent – talán a sportot kivéve –, ami a közös jelenlét és időtapasztalat megélését szolgálhatná az atomizálódó társadalmakban. Ilyen az a rituális tömjénfüst, ami jelenlétesítő ereje folytán a tér és idő megbomlott egységének helyreállításában összehozza és átszellemíti a kultuszközösség tagjait. Bármit is gondoljunk hasznáról vagy káráról, be kell ismernünk, hogy az emberi élet azon régióihoz tartozik, melyek kontemplatív jellegüknél fogva megőrizhetnék autonómiájukat a haladás totalitárius őrületével szemben.

Czopf Áron: Lázár tiszteletreméltó tévedése - mandiner.hu

 

Érdeklődéssel olvastam Czopf Áron írását a mandineren Lázár János minapi kijelentésével kapcsolatban, mely a dohányzás teljes körű betiltását indítványozza a 2020 után születettek körében. Értem én, hogy Czopf Áron –írása alapján legalábbis- szeret dohányozni, éppen ezért felháborodott az egykori kancelláriaminiszter javaslatán. Üsse kő, háborodjon fel rajtam is: arra a kijelentésre ragadtatom magam, hogy megtiltanám (sic!) a 2020 után születendőknek a dohányzást és javasolni fogom a miniszterelnöknek, hogy „akik 2020 után születnek, Magyarországon ne vásárolhassanak dohányterméket”.

Oké, nem kell kétségbe esni: az egészből úgysem lesz semmi. Nyilvánvalóan, hiszen az egész javaslat felesleges, tényleg társadalommérnöki, hatása meglehetősen negatív lenne, és kb. annyira komolyan vehető, mint a szóban forgó írás egy-egy érvelése. 

Társaszülők és dalomgyermekek

Allie Dowdle egy 18 éves lány Memphisből, akit khm, szóval nem a legelfogadóbb szülőkkel vert meg a sors. Erre akkor kellett rájönnie, amikor a család kerek perec kitagadta, amikor kiderült, hogy egy fekete sráccal randizik. A kitagadásba persze beleértendő az is, hogy az egyébként kitűnő tanuló, és épp egyetemre készülő lány tandíját sem voltak hajlandók kifizetni. Ki tudja, milyen szomorú véget ért volna a történet az internet előtti időkben, de Allie úgy gondolta, fut egy kört online, hátha megesik rajta az internet népének a szíve. Indított egy GoFundMe-oldalt (ez olyasmi, mint a Kickstarter, pénzt lehet kérni rajta az internetezőktől), amin leírta a történetét. Egy nap alatt 12 ezer dollárt (kb 3,6 millió forint) dobtak össze neki, amivel az első egyetemi éve nagyjából finanszírozva is van. Azért kíváncsi lennék most a szülők arcára.

Kitagadott lány sorsa – index.hu

Khm. Khm! Szegény gyerekek, akiket nem a legelfogadóbb szülőkkel vert meg a sors. Sőt, rasszista, kitagadó, szívtelen szülőket kaptak, akik beleszólnak gyermekük döntésébe valahol a tizennyolcadik év táján is. Szomorú, hogy vannak ilyen szülők. Nem elég nekik, hogy szép gyerekük született, okos az iskolában és egyetemre is készül. Nem volt elég, hogy közel két évtizedig gondját viselték? Enni adtak, ruházták, szerették, támogatták? Vannak olyan gonosz szülők, akik azután is bele akarnak szólni gyermekük életébe, hogy az nem szeretné, hogy bele szóljanak.

A női lelkészségről

Egy hivatalos egyházi döntés értelmében, nem végezhetnek többé lelkészi szolgálatot a nők Lettországban. Nem régi hagyományról van szó: 1975 óta lehettek nők is lelkészek, de mostantól – mintegy húszéves egyházvezetői törekvés végeredményeképpen – nem. Hogy mi motiválhatta a döntéshozókat abban, hogy már felszentelt lelkésznő jelenlétében így szavazzanak, őszintén nem tudom. Valószínűleg jól ismert igeszakaszokra hivatkoztak: a nő ne tanítson gyülekezetben, ne beszéljen nyilvánosan. Vajon azt feltételezik, hogy az évtizedek óta szolgálatot végző lelkésznők, és a lelkésznők szolgálatát támogató evangélikus egyházak, továbbá azok vezetői szerte a világon nem ismerik és nem olvassák a Bibliát?

Kotoszo.blog. hu – A nők szentelésének visszavonása

Nehéz kérdéseket vet fel a lett evangélikus egyház merész döntése, amelynek következtében nemcsak megtiltotta a nők lelkészi szolgálatra történő szentelését, hanem visszamenőlegesen is hatálytalanította az addig felszentelt női lelkészek jogosultságát a szolgálatra. Női lelkészek nem szolgálhatnak a lett evangélikus egyházban – ez a végkövetkeztetés. A miértekről különösen az észak-német evangélikus egyház szemüvegén át olvashatunk a témáról, ami eléri lassan azokat a protestáns, döntően evangélikus közösségeket, ahol a zsinati döntést, amely kétharmados többséggel született diszkriminációnak és az eddigi egyházi vívmányok elérésétől való visszalépésként értékelik.