Az emberi nem sokszínűsége

A mezőgazdasággal foglalkozó kutatók már kongatják a vészharangot. A német családi birtokok elidegenítéséről például folyamatosan olvashatunk. Lengyelországban jobb a helyzet, de míg 1950-ben a lakosság 63,1 százaléka élt falun, ez az arány mára 39,9 százalékra csökkent. A faluról való elvándorlás együtt jár a vidéki lakosság elöregedésével. Európában, a vidéki lakosságon belül Lengyelországban a legmagasabb a 35 év alattiak aránya (14,7%), a legtöbb országban viszont ez alig éri el a 6 százalékot. ... Az alacsonyabb komfortszint és a továbbtanulási lehetőségek korlátai – a paraszti munka alacsonyabb rendűnek tartásával együtt – Európa-szerte kevésbé vonzóvá teszik a falusi életet, ami káros következményekkel járhat. A falusi lakosság csökkenése és a falvak egy részének eltűnése azért aggasztó, mert a falu nemcsak lakóhely, hanem a vidéki környezet ápolásában, a káros gyomok és kártevők elszaporodásának megakadályozásában is szerepet játszik.  

Az ólomkatona hadifogsága

A franciák állítólag rákaptak Camus A pestis című regényére a koronavírus miatt, rengeteget adtak el belőle a betegség európai megjelenése óta. Ebből is látszik, hogy igényünk van az irodalom nyújtotta lelki felkészülésre járványveszély idején. Egy idő után úgyis unalmassá válik az üzenőfalak, hírfolyamok görgetése a félvesztegzár ideje alatt. Az ember szeret legalább fél agyféltekével kifarolni a valóságból. Ehhez nyújtunk segítséget.

Mit olvassunk koronavírus-járvány idején? - kepmas.hu

Az egyik kedvenc könyvem, Lászlóffy Aladártól, s én ezt szeretném ajánlani mindenkinek olvasásra, a koronavírus idejére... Már a cím is kifejező, sokat mondó, tökéletesen ráillik erre a helyzetre. Egyrészt háborús időket juttat eszünkbe, ahogy ennek a világjárványnak a megélése is – ezt főleg idősebb embertársaink mondják – a világháborús (hadi)állapot emlékeinek a felidézéseivel jár együtt. Aztán benne van a címben a tehetetlenség, a kiszolgáltatottság, mindenek előtt a bezártság állapota. Végül az ólomkatona, mint egy időtlen játék-szimbólum, paradox módon, magába foglalja a kegyetlen, halálos valóságból való kitörés, megszabadulás vágyát: vissza a játék békés világába, a biztonságot adó gyermekkorba! Na de lapozzunk csak bele a könyvbe..!

Az empátiáról

„… a 9 és 12 közötti idősávban menjenek azok a 65 éven felüliek az élelmiszer boltokba, akik másképpen ezt nem tudják megoldani.”

Megjelent a kijárási korlátozásról szóló rendelet – koronavirus.gov.hu, 2020. március 27. péntek, 10:40

 

Ma reggel szembesültem a rendelet pontos szövegével, amikor 9 előtt lett volna esedékes elszaladni a postára. Azt hittem, hogy csak délután lehet majd a határidős küldeményt feladni, ezért nem siettem az aláírásokkal. Biztos voltam benne, hogy délelőtt boltba, patikába, postára csak a 65 éven felettiek mehetnek, a délután lesz a miénk. De nem.

Mert reggel 9 óráig lehet 65 év alatt ügyeket intéznünk, levelet, csekket feladni és bevásárolni. Nem is értettem, mi ebben a logika. És amikor hallottam, hogy mennyi idős ember fogadta bosszúsan a legfrissebb rendeletet, igazat is adtam nekik. Ők alszanak a legkevesebbet, ők kelnek a legkorábban, természetes, hogy a reggel 6 és 9 közötti idősáv az övék kellett volna legyen.

Aztán eszembe jutott, hogy akik a legkorábban indulnak munkába, azoknak pont így a legjobb. Hogy induláskor még be tudjanak ugrani a boltba. Aki pedig 65 feletti, az könnyebben be tudja osztani a délelőttjét. Nem, nem hangzik túl empatikusan, de mégiscsak: várhat. Most igazán várhat.

Az ember van a demokráciáért, avagy a demokrácia az emberért?

Buric leszögezte:  a koronavírus-járvány megfékezése iránti elkötelezettség jegyében hozott  tagállami intézkedéseknek tiszteletben kell tartaniuk az Európa Tanács alapvető értékeit: a demokráciát, a jogállamiságot és az emberi jogokat. Az Európa Tanács továbbra is készen áll arra, hogy segítse a tagállamok  erre irányuló törekvésit, többek között azáltal, hogy minden szükséges ismeretet és segítséget rendelkezésükre bocsát.

„Arra szólítom fel a magyar hatóságokat, hogy ragadják meg ezt a lehetőséget” – fogalmazott Marija Pejcinovic Buric.

Levelet írt az Európa Tanács főtitkára Orbán Viktornak - Mandiner/MTI

Aki elég optimista, azt feltételezhetné, hogy legalább a vírus elleni küzdelem idejére a szokványos kultúrharc érdektelenné válik. De ez naivitás. Íme, megkaptuk a levelet Buric asszonytól, az Európa Tanács főtitkárától, aki arra figyelmezteti Magyarországot, hogy „a koronavírus-járvány megfékezése iránti elkötelezettség jegyében hozott tagállami intézkedéseknek tiszteletben kell tartaniuk az Európa Tanács alapvető értékeit: a demokráciát, a jogállamiságot és az emberi jogokat.” Más szavakkal, a járvány elleni nemzetállami küzdelem megítélésének mércéje nem a hatékonyság, hanem a „demokrácia”, a „jogállamiság”, az „emberi jogok” Brüsszel által gyakorolt értelmezési monopóliumának a feltétlen biztosítása. A kérdés ez: az ember van a demokráciáért, avagy a demokrácia az emberért?

Kinek higgyek?

Ahogyan ez haváriák esetén lenni szokott, most is megjelentek a tévhitek, egy súlyos problémára egyszerű módszereket kínáló, „valaki valakitől azt hallotta, hogy betonbiztosan működik” megoldások. Ezeket az állításokat is az ismerethiány, az áltudományos megállapítások feltétel nélküli elfogadása alapozza meg. A problémák kezelése rengeteg feladatot hárít a szakértőkre, és emiatt kevesebb energia jut a félrevezető, esetenként ön- és közveszélyes hiedelmek cáfolatára. Pedig ebben az esetben is szükség van arra, hogy a közvélemény hiteles információt kapjon. A tudomány.hu összeállításának, amely az Egészségügyi Világszervezet (WHO) kiadványa alapján készült, célja a hiedelmek cáfolata és néhány alapvető kérdés tisztázása.

Rengeteg hülyeség terjed a koronavírusról, a WHO segítségével tisztázzuk a legfontosabbakat - nepszava.hu

A mérleg nyelve

Pedagógiai krízis. A valós helyzetről adott látlelet. Mert sokféleképpen lehetne most reagálni, és biztosan sok helyen jól is kezelik a dolgokat. De én sajnos nem ezt látom. És tudom, még nagyon kevés idő telt el… Amit most tehetünk, amit tehetek, hogy a „diagnózis” mellett valami cselekvést, választ keresek. Ez pedig a krízis kimondása mellett a remény és az abból fakadó cselekedetek.

Krízis és reménység - parokia.hu

Lassan már a második hét végén járunk, mióta bevezették a tantermen kívüli digitális munkarendet. Nem volt idő még arra sem, hogy ízlelgessük a szavakat. Nem lehetett felkészülni, próbálgatni a digitális távoktatást, mert rögtön minden élesben ment.

Úgy tűnik – bár még csak az elején járunk az új időszámításnak -, hogy a mérleg nyelve a félelem, a túl sok, a jaj, mi lesz és a többi megválaszolhatatlan kérdés felé mozdul. A folyamat valamennyi résztvevője szorong – erről ír Thoma László a parokia.hu oldalon megjelent írásban.

Akkor most megszűnt az istentisztelet?

Sokan idézik a Szentírás őrizetre, védelemre vonatkozó részeit ezekben a napokban, mint például:
"Eredj, népem, menj be szobádba, és zárd magadra az ajtót! Rejtőzz el egy rövid pillanatra, míg elmúlik az ÚR haragja."

Vasárnap hajnal a templomban

A koronavírus gyors terjedése miatt hozott kormányzati intézkedésekkel összhangban a Magyarországi Református Egyház elnöksége a következő kéréssel fordul a gyülekezetek, lelkipásztorok és egyháztagok felé.
Legyetek józanok, hogy imádkozhassatok! (Péter első levele 4. fejezet 7. vers)
Kérjük, hogy további intézkedésig szüneteltessenek minden egyházi alkalmat: istentisztelet, áhítatot, jegyesoktatást, bibliaórát, konfirmációelőkészítést, ifjúsági alkalmat, baba-mama kört, egyházi testületi üléseket (egyházmegyei tanács, közgyűlés, zsinati tanács, zsinat, presbiteri ülés), a gyülekezetekben esedékes canonica vizitációkat, presbiteri szövetségi és nőszövetségi alkalmakat, konferenciákat, továbbképzéseket, tanfolyamokat és egyéb csoportos foglalkozást, közösségi alkalmat.

Szüneteltessenek minden egyházi alkalmat - refdunatnul.hu

Hajnal van. Még sötét. A templomban vagyok. Ülök jobb oldalon a 7. sorban, úgy középtájon... Próbálok szívemben elcsendesedni. Imádkozni. Nem megy... Szemem ki-kinyílik, szívem be-becsukódik, gondolataim el-elkalandoznak... Mintha nem is templomban, hanem egy érzelmi-lelki hullámvasúton ülnék. Sötét alagút jön, nem látni semmit, lefelé megyünk... Próbálok feljönni, vissza a templomba, hegyezni a fülem, hogy szólnak-e már a harangok, csikordul-e már az ajtó, hallom-e már a lépéseket... De nem jönnek... Nem jön senki...

Hónaljlekvár

Az újabb igazgatói ciklusára pályázó Eszenyivel február végén készítettünk interjút, amiben azt nyilatkozta, hogy elítéli az erőszak minden formáját, és ebbe beletartozik a hatalommal való visszaélés és a mentális erőszak is. Ezt követően kereste meg lapunkat Fenyvesi Lili, aki Néder Pannival együtt beszámolt részletesen arról, milyen mérgező légkört teremtenek Eszenyi Enikő módszerei, hatalmi visszaélései a Vígszínházban.

Jankovics Márton: A vígszínházi botrány krónikája Eszenyi nagyinterjújától a lemondásáig – 2020. március 19., 24.hu

Múlt csütörtökön jelentette be Eszenyi Enikő igazgató, hogy visszavonja a Vígszínház újabb igazgatói ciklusára írt pályázatát. Szavazatokban Rudolf Péter (régebben öt évig volt a társulat tagja, jelenleg a Centrálban játszik) követte a sorban. Az elmúlt két hétben számtalan színész és színházi dolgozó szólalt meg az ügyben. Néder Panni színházi rendező volt az első a sorban, aki nem is most, hanem még 2017-ben tálalt ki először. Akkori nyilvánosságra lépése visszhang nélkül maradt.

Mi, emberek

Kép

Most még mindenki – nagyon helyesen – a járvány elleni küzdelemmel van elfoglalva. Viszont az nem kétséges, hogy ez a történet messze túlmutat önmagán, hiszen egy pillanat alatt nyilvánvalóvá vált ennek a világnak a sérülékenysége. Nem arra gondolok, hogy egy ilyen új vírussal szemben mennyire tehetetlen tud lenni az ember. Inkább arra, hogy ilyenkor kiderül, ami amúgy közhely, hogy a különböző, magas szinten szervezett rendszerek és hálózatok, tehát a létfenntartás struktúrái hogyan hálózzák be magát az embert.

Oldalak