Hálapénz és a kövérek

Az érdekképviselet etikátlannak és igazságtalannak tartja az orvoskamara javaslatát, amely szerint büntetni kellene a paraszolvenciát, mondta Cser Ágnes, a Magyarországi Munkavállalók Szociális és Egészségügyi Ágazatban Dolgozók Demokratikus Szakszervezetének (MSZ EDDSZ) elnöke szombaton az M1 reggeli műsorában.

Igazságtalan és etikátlan büntetni a hálapénzt – PL: index.hu, 2020. január 18.

 

A múlt heti hírfolyamban mintha nem kapott volna kellő figyelmet egy egészségügyi szakszervezeti vezető hálapénzről szóló kommentárja. Mik voltak a körülmények?

Január közepén tette közzé a Magyar Orvosi Kamara (MOK) az orvosi béremelésre vonatkozó javaslatait. A kezdő rezidensektől kezdve a 37 éves szakorvosi tapasztalattal bíró orvosokéval bezárólag. A rangsor alján a bruttó 687 ezer Ft-tól a tetején álló bruttó 2 millió Ft-os bérig. Ha pontosan bogarásztam ki az indoklást, akkor az egyszeri fizetésemelés mellé két érvet hoztak fel: az egyik az elvándorlás hatékony lefékezése, a másik pedig a hálapénz végérvényes kivezetése a hazai gyakorlatból.

Szegregált oktatás: bűnbak vagy tabu?

Felelős-e minden szülő azért, hogyan tanul, meddig jut a gyermeke az iskolában?
Felelős-e minden közösség azért, hogy megbecsüli és megvédi-e a tanárait, iskoláját?
Felvethető-e annak a kérdése, hogy minden gyermektől és családtól elvárható az, hogy kövesse a többségi közösségi normákat iskolában, közösségi térben, és óvja, becsülje meg a saját közösségét, települését?
Felelős-e minden pedagógus minden gyermekért, akit oktat?
Felelős-e az állam azért, hogy megadjon mindent a tanulni akaró gyerekeknek és a tanítani akaró pedagógusoknak?

Forgács István: Gyöngyöspata – ki vállalja holnap a felelősséget? (mandiner, 2020. január 19.)

Szeptemberben állványozták körbe a templomunkat. Az állványos alvállalkozó Borsodból jött ide a Dunántúlra, a munkások, beleértve a brigádvezetőjüket is, cigányok voltak. Gyorsan, fegyelmezetten dolgoztak, pár nap alatt végeztek is. Amikor befejezzük a tetőfelújítást, jönnek majd vissza elpakolni az állványzatot. De nem biztos, hogy ugyanazok. Egy munkásközvetítő cégen keresztül egytől-egyig Németországba indulnak az év elején.

Cserbenhagyva

A szovjet Vörös Hadsereg 1943. január 12-én, –30-35 fokos hidegben az arcvonal északi részén, az urivi hídfőből kiindulva áttörte a magyar vonalat és 8-12 kilométer mélyen hatoltak előre, majd január 14-én délen, a scsucsjei hídfőben 50 kilométer szélességben törték át a védelmet. A német hadvezetés nem vetette be az arcvonal ezen részén állomásozó egyetlen tartalékát, de a visszavonulást is megtiltotta.

A legjobb magyar felszerelés is kevésnek bizonyult a Don-kanyar embertelen viszonyai közt – Múlt-kor, 2019. január 19.

 

77 évvel és egy nappal ezelőtt 9.45-kor kezdődő heves tüzérségi tűz után fél 11-kor megindultak az orosz csapatok a voronyezsi fronton. A mínusz 30-35 Celsius fokos hidegben 250 000 magyar katona napokig állta a támadást, majd a visszavonulás alatt, felfoghatatlan veszteségek mellett folyamatosan tudtak Nyugat felé haladni. Orosz szemmel nézve a doni áttörés nem hozta meg az elvárt eredményt, a német, magyar és olasz csapatokat nem sikerült teljesen megsemmisíteni, és nem a kívánt ütemben tudtak előre haladni Berlin felé.

Magyar szemmel nézve úgy veszett oda és sebesült meg mintegy 50 – 50 000 emberünk, esett hadifogságba mintegy 27-28 000 honfitársunk, hogy magát a csatát nem is a 2. hadsereg katonái veszítették el.

Koalapolitika

...összességében több a csapadékos év, mint a 20. század első felében, az aszályos évek azonban még szárazabbak, mint korábban voltak. Ez pontosan megfelel annak, amiben a klímakutatók többsége megegyezik: A globális klímaváltozás következtében gyakoribbá és intenzívebbé, potenciálisan pusztítóbbá válnak az időjárási szélsőségek.

Kolozsi Ádám: Kimondható, hogy a klímaváltozás miatt ég Ausztrália? – index.hu, 2020. január 3.

Az év vége legizgalmasabb újságcikkei az év- és évtized végi összegzések voltak. Hazai, európai és globális események zanzái és a hozzájuk fűzött találgatások, hogy idén ill. a ’20-as években merre kanyaroghatnak tovább az események. A tegnapi reposzt nyelvével fogalmazva: az emberi természet a legkülönbözőbb befolyású helyeken hozott döntéseivel merre cibálja tovább a világot? Nemcsak nálunk, hanem világszerte előszeretettel mazsolázgattak a hírek közül. Élőhely, politikai irányultság és ki tudja még milyen szempontok szerint születtek izgalmas toplisták a legfontosabbnak tartottakról.

Környezetvédelem terén a legborzasztóbb híradások tavaly szemptembertől kezdve folyamatosan ömlenek Ausztráliából. Amint augusztusban véget értek a brazil erdőtüzek, egy hónappal később és egy kontinenssel arrébb bekövetkezett a következő kataklizma.

Ugye, már véradó vagy?

Kedves Véradóink!
Oldalunkon egyszerűen és gyorsan tájékozódhatnak a véradási helyszínekről és időpontokról. Kereshetnek a térképre kattintva vagy egy adott város megadásával. Örömmel tájékoztatjuk Önöket, hogy egyes véradásainkon lehetőségük van időpontfoglalásra is.

Véradási alkalmak – térképes kereső - Az Országos Vérellátó Szolgálat keresőoldala

Idén ma volt az utolsó véradás a városomban. Egy 7000-es dunántúli kisvárosban a 42. voltam a sorban. Készültünk rá, vidám felszabadultsággal léptünk be a művelődési ház aulájába. Egy lelkész (vagy pedagógus, vagy bármelyik segítő hivatást űző ember) esetében ritkán van olyan hamar látszata az elvégzett munkának, mint egy véradáskor. Ilyenkor már előre lehet örülni a gyors sikernek, ami felszabadulttá tesz. Főleg ha előtte unalmas hivatali ügyekkel foglalkozol. Másrészt a Székesfehérvárról hozzánk érkező stáb tagjai vidám emberek, és ilyenkor mindig jól el lehet viccelődni velük. Eleve már az alapszituáció is komikus, egyrészt, hogy ott fekszel, folyik a véred, és közben se fájdalom, se tragédia, sőt, ellenkezőleg: valami nagyon fontos és értékes folyamatnak lehetsz a részese.

Sarc

„A tűz következtében a református egyház komoly kármentési munkára kényszerült a környező épületekben, ennek költsége pedig már eddig is jelentős tehertételt jelentett a Dunamelléki Református Egyházkerületnek. Ezért az egyházkerület arra kérte a ferencvárosi önkormányzatot, hogy engedje el a közterületfoglalási díjat, amelyet azért kellene fizetnie, hogy munkagépeket állomásoztathasson az épület környezetében a bontási és újraépítési munkálatok alatt.”

Szalai Szilárd: Baranyi javaslatára Ferencváros 200 milliót keres a leégett kollégiumon (Pesti Srácok, 2019. december 14.)

 

December 12-én Ferencváros Önkormányzata testületi ülésen tárgyalta a Dunamelléki Református Egyházkerület, a pesti teológia Ráday utcai kollégiumának tulajdonosaként benyújtott kérelmét. A kérelem arra vonatkozott, hogy az önkormányzat méltányossági alapon tekintsen el attól a területfoglalási díjtól, amelyet a Markusovszky tér egy részének elfoglalása miatt kellett volna az építtetőnek fizetnie. A kiégett szárnyat ugyanis csak innen (ahonnan a fiatalok felgyújtották) lehet munkagépekkel elbontani és újjáépíteni.

Get Brexit down

Más hely lett 2020 küszöbén Skócia? Teljes mértékben. Természetesen nem mindenki, aki múlt hét csütörtökén a Skót Nemzeti Pártra (SNP) szavazott, támogatja Skócia függetlenségét. De, megkockáztatom, hogy a túlnyomó többségük nyitott egy újabb függetlenségi népszavazásra. Közöttük a skót gazdasági élet, a brit média, a nemzetközi közvélemény korábban függetlenségellenes szereplői is – kiegészülve a haladó gondolkodású angol szavazók egy részével.

Lesley Riddoch: A túlnyomó többség most nyitott egy második skót népszavazásra - The Scotsman, 2019. 12. 16.

 

Gyermekkorom egyik (számomra) legunalmasabb tévésorozata volt az Onedin család. Dagadó vitorlák, hektoliterszám felszolgált tea, tréfás pofaszakállak, érthetetlen kereskedelmi ügyek végeláthatatlan hosszúságban. Nem tudom, hány évadot élt, nekem akkor végtelennek tűnt. Csakúgy, mint a Brexit story. 2016-ban meglepő eredménye lett a róla szóló népszavazásnak, ha csak szűk többséggel is, de a kiválás-pártiak győztek. Azóta viszont egyre inkább komédiába torkolló huzavonasorozattá vált.

Tanítványok között

„Több református iskolában is erősen megreformálták az oktatást, tantárgyak helyett projektek vannak, témahetekkel és erdei iskolával rugaszkodnak el a frontális oktatástól… A Magyarországi Református Egyház elkezdte összefogni ezeket a gyakorlatokat, és ösztönözni a többi iskolát is arra, hogy ne csak színfoltként tekintsenek a nem tantárgyi alapú oktatásra, hanem építsék be a tantervbe.”

Elkezdtek nem tantárgyakban gondolkodni a református iskolák – Fődi Kitti, abcúg.hu, 2019. november 13.

 

Egy-egy keresztyénséggel összefüggő közéleti téma rendre felszínre hozza az egyházakkal szembeni sztereotípiákat. Hol egy tegnapszekta-makisegyház jóga elleni nyilatkozata (főre pontosan annyi embert tántorított el a jógázástól, mint a Harry Potter könyvek égetése az olvasásuktól), hol a honi keresztyénellenes publicisztikák koronázatlan zámbódzsinnije produkál elő a palackból valami szellemeskésen sercegő pukkanásfélét. De sem ezekben a megnyilatkozásokban, sem az általuk kavart viharokban nem a lényegről esik szó - csupán a keresztyénség legkönnyebben megragadható, felkapható kis részleteiről. Ami igazán fajsúlyos, az rejtve marad a köz előtt leírt véleményekből.

Egy igaz reformátussal kevesebb

A húszas évek falusi kisgazda világába született, Szerb Antal tanította, Teleki Pált hallgatta, Szabó Dezsőt eltemette. Szervezkedett a német megszállás ellen, küzdött a kommunisták ellen, megjárta a nyilasok és a kommunisták börtönét is; a kettő között pedig részt vett a forint megteremtésében. Ismerte Kádár Jánost, majd utána egy sor amerikai elnököt is Kennedytől Reaganig. Amerikában közgazdász karriert futott be és republikánus színekben politizált…

Szilvay Gergely és Rajcsányi Gellért: Horváth János a múltról és jövőről: Csak tudásra és jóakaratra van szükség (Mandiner.hu, 2014. január 28.)

 

Ma reggeli hír, hogy 99. évében elhunyt Dr. Horváth János közgazdász, politikus, az Országgyűlés korábbi korelnöke. Tavaly éppen kettős könyvbemutatóval került a hírekbe (ide is). Ennek apropóján (is) írták meg néhány filmvászonra kívánkozó epizódját hosszú, tartalmas és izgalmas életének.

Béremelések

A korábbi megállapodástól eltérően két számjegyű mértékben is emelkedhet jövőre a minimálbér és a garantált bérminimum. A tavaly év végén aláírt, 2019-re és 2020-ra megkötött bérmegállapodás évi nyolc-nyolc százalékos emelést tartalmaz, ám az alku szerint újra tárgyalóasztalhoz ülhetnek a szociális partnerek. Erre az egyezség lehetőséget nyújt, amennyiben a megállapodás alapját jelentő-, idei évre még 2018-ban előrejelzett infláció, GDP-növekedés, illetve a termelékenységi mutató eltér a várakozásoktól. Ez az eltérés minden bizonnyal teljesül.

Nagy Kristóf: Két számjegyű minimálbér-emelés jöhet 2020-ban, Magyar Nemzet, 2019. november 17. vasárnap

Két nagy szakszervezeti tömörülés, a Liga Szakszervezetek és a Munkástanácsok Országos Szövetsége olyan megállapodást írt alá a munkaadókat képviselőkkel, hogy ha a GDP, az infláció vagy a termelékenységi mutató eltér a tervezettől, akkor újra lehet nyitni a bérmegállapodási tárgyalásokat.

Oldalak