Megy egyfajta érdemháború

Vagyis le akarták tesztelni az NDK és Moszkva magatartását is, hogy mit szólnának ahhoz, ha a magyar kormány megnyitná a nyugati határait az NDK állampolgárai előtt. Mindenki tudta, hogy ha ez megtörténik, világpolitikai tényezővé válunk. Magát a döntést hivatalosan nem is merték meghozni, egy főpróba viszont jól jöhetett nekik. Majd meglátják, hogy reagál Moszkva. Ha azt mondja, hogy „Nyet”, akkor a kisemberen legfeljebb majd el lehet verni a port, hogy nem végezte el szakszerűen a feladatát, vagyis nem védte meg a határt.

Bella Árpád határőr alezredes Nagy-Vargha Zsófiának adott interjújában („Azt hiszem, jól döntöttem”- Mandiner, 2019. augusztus 19.)

Radír

A keresztyénség állami ellenőrzés alá vonásának érdekében a kínai hatóságok kicenzúrázták a klasszikus nyugati gyermekirodalomból (pl: Robinson Crusoe) az olyan szavakat, mint Isten, Biblia, vagy Krisztus. Az Asia News olasz portál szerint a Kínai Oktatásügyi Minisztérium bemutatott egy, az ötödik osztályos általános iskolások számára szerkesztett szöveggyűjteményt, aminek az a célja, hogy a diákok jobban megértsék a más kultúrákat. A kiadványban olyan történetek is szerepelnek, mint a Robinso Crusoe, a Kis gyufaáruslány, vagy Csehov Vanykája.

Leah MarieAnn Klett: Kína kiradírozza az Isten, Biblia, Krisztus szavakat a klasszikus gyerekirodalomból, pl. a Robinson Crusoe-ból
The Christian Post – 2019. augusztus 6.

Az amerikai bevándorlási szigorítások miatt több keresztyént is visszaküldhetnek Szíriába

A Trump-adminisztráció bevándorlási szigorításai miatt több keresztény menekültet is visszatoloncolhatnak Szíriába. Amerikában várhatóan hamarosan döntenek annak a 7000 szíriai menekültnek, köztük keresztényeknek a státuszáról, akik 2012 óta védettséget élveztek a kitoloncolással szemben. A jelenlegi védettség szeptember végén jár le, de a Trump-adminisztráció még nem döntött a meghosszabbításáról – írja a The Christian Post.

"Halálos ítélet" - keresztényeket toloncolhatnak ki az Egyesült Államokból - Neokohn, 2019. augusztus 2.
 

Minden úgy jó, ahogy van

„…valószínűleg furcsán fog hatni ez a cikk, ugyanis az egyik dolog, amit bizonygatni fogok benne, az az, hogy úgy istenigazából nem történik semmi. Azaz itt, a világ fejlettebbik felén semmi olyan, ami tényleg megváltoztatná az életünket. Nagyon sokan, sőt talán mindannyian érezzük ezt, egyre kétségbeesettebben próbálunk közösségként olyan döntéseket hozni, ami legalább egy kicsit megadja az érzést, hogy urai vagyunk a saját életünknek, de ezek a törekvések is rendre elbuknak.”

Sarkadi Zsolt: Beszorultunk – 444.hu, 2019. július 28.

Figyelemre méltó írást publikált Sarkadi Zsolt újságíró tegnap reggel a 444-en. Azt a nemzedéki életérzést olvastam ki belőle (ha tudnám követni az generációk elnevezéseit, most jönne a latin ABC végének valamelyik betűje), hogy oda a beleszólás illúziója. A szüleink nemzedéke megtanulta ezt már a Kádár rendszerben. Most rajtunk a sor, hogy felismerjük: az igazán lényeges döntések a fejünk felett születnek, dacára annak, hogy az észak-atlanti civilizáció tagjaiként a bolygó demokratikusabb részén élünk.

Űrvacsora

Mielőtt a holdraszállók kiléptek volna a Nyugalom tengerének nevezett holdi területre, Aldrin először a földi személyzethez szólt, néhány pillanatnyi csendet kérve mindenkitől, azt is javasolva, hogy mindenki a saját módján adjon hálát a történtekért. Ezután kitöltötte a bort a kehelybe, azt és a kenyeret magához vette, illetve olvasott a Szentírásból: „Én vagyok a szőlőtő, ti a szőlővesszők: aki énbennem marad, és én őbenne, az terem sok gyümölcsöt, mert nélkülem semmit sem tudtok cselekedni.” (János 15, 5)

50 éve volt az első úrvacsora az űrben – Phil Melanchton, Szólj be a papnak! 2019. július 9.

 

Július 20-án volt éppen ötven éve, az ember eljutott a Holdra. A fenti linkre kattintva feltárul egy, a hazai médiában kevéssé publikált részlet: 50 évvel ezelőtt egy Holdra lépő ember hálát adott a Földre lépő Istennek.

Több az élet!

Több az élet címmel rendezte meg a Dunántúli Református Egyházkerület ifjúsági táborát

Összefoglaló kisfilm (A fenyvesi táborok hivatalos csatornája, 2019. július 14.)

Nem tábori beszámoló következik, azzal majd egyházkerületünk honlapján jelentkezünk hamarosan. A múlt heti ifjúsági tábort most tágabb, történelmi aspektusból méltatjuk. Közelmúlti-közéleti bevezetés után önfény alert!

A szürkeség diadala

Ez a gyanú. Ez a bizalmatlanság. Ez a kilátástalanság. Ez a szűk levegőjűség. Ha valahol megcsap ez a poros-dohos, nehéz szag, nehéz hangulat, amiből kicsi is elég, mint a nehézfémekből, mint a higanypárából, kimenekülök. Ez a Kádár-rendszer, amiben életem első hét évét éltem. Nyomokban sajnos még tartalmazzuk. Egyszer majd kiürül. Sajnos nem tudjuk, mennyi a felezési ideje.

Szilvay Gergely: A bizalmatlanság higanypárájáról (Kádár után VI. – Mandiner, 2019. július 6.)

Halálának 30. évfordulóján kádárszubjektív sorozattal emlékeznek a Mandiner szerzői. Szilvay Gergely sajnos nem csak emlékezik. Mint ahogyan sok más szerzőtársa sem. A máig velünk élő, minden oldalról körülölelő és még az én nemzedékemet, akik pedig akkor még csak általános iskolások voltunk, is belülről megfertőző, mentalitástorzító hatásokat a higanypárához hasonlítja.

Ami az élet legváratlanabb pillanataiban, 30 év múltán is újra meg újra felszáll. Kádár rendszere nem halt meg, csak hibernálta magát. Azt is rosszul. Félig fagyott teteme folyamatosan mérgezi a légkört, ahogyan az olvadásnak indult permafrosztból (oximoron) folyamatosan bukkannak elő már elfeledettnek hitt járványok kórokozói.

Klímavétó

–  Sokakat szíven ütött, hogy a visegrádi országok blokkolták a 2050-es zéró emissziós klímacélt a legutóbbi uniós csúcson, arra hivatkozva, hogy nincsenek kidolgozva a vállalás kompenzációs feltételei. Többen úgy látják, mindenre van pénz, csak a jövő védelmére nem. Ön szerint mekkora mozgástere van a kisebb országoknak?
– Azt remélem, hogy ez még nem a játszma vége. Nagyon bízom benne, hogy Magyarország akár még a klímavédelem élére is állhat bizonyos tekintetben. Abban, hogy nem vállaltunk most 2050-re kibocsátásmentességet, szerepet játszhatott az Unión belüli helyezkedés – ez már politika, nem az én asztalom. De szerepet játszhatott az is, hogy a magyar választók még nem várják el a politikától, hogy radikális lépéseket tegyen az éghajlatváltozás ügyében.

Ürge-Vorsatz Diána klímakutató: „Az ember fel sem fogja, sok kicsi milyen sokra megy” – László Dóra, képmás.hu, 2019. június 27.

Éretlenek

A  gyermek   abban   az   évben,   amelynek   augusztus   31.   napjáig   a   hatodik   életévét   betölti, tankötelessé válik. A tankötelezettség teljesítése a tanév első tanítási napján kezdődik. A szülő kérelmére a felmentést engedélyező szerv döntése alapján a gyermek további egy nevelési évig óvodai nevelésben vehet részt. A szülő kérelmét az iskolakezdés évének január 15-éig nyújthatja be a   felmentést   engedélyező   szervhez.   Ha   az   eljárásban   szakértőt   kell   meghallgatni,   akkor   csak szakértői bizottság rendelhető ki, és a függő hatályú döntésben nem kell rendelkezni a kérelmezett jog gyakorlásáról. Ha a szakértői bizottság a szülői kérelem benyújtására nyitva álló határidő előtt a gyermek további egy nevelési évig óvodai nevelésben történő részvételét javasolja, a szülői kérelem benyújtására nincs szükség.

A közneveléssel összefüggő egyes törvények módosításáról és a nemzeti köznevelés tankönyvellátásáról szóló 2013. évi CCXXXII. törvény hatályon kívül helyezéséről c. törvényjavaslat (benyújtás dátuma: 2019-06-11, 21:50)

Csípnek, szúrnak, marnak

A tudományos élet képviselői, a természetvédők és a méhészek vállvetve támadják az állami szúnyoggyérítés több évtizedes gyakorlatát a lakott területek felett levegőbe permetezett idegméreg miatt. Ők a több embert és szakértelmet igénylő, szelektív biológiai irtás bevezetését szorgalmazzák. Kérdés, hogy ez valódi alternatívát jelent-e.

Bertók T. László: Elefánt a porcelánboltban? – Magyar Nemzet, 2019. június 15. szombat

Mai nappal kezdődik a vakáció, számos iskolában bátorítják majd a tanévzárókon az igazgatók a diákokat arra, hogy a kockulás helyett lehetőség szerint minél több időt töltsenek majd a szabadban. Igen ám, de ott már elkezdődött szúnyoginvázió. Ha nem permeteznek, az a baj, ha meg permeteznek…

…akkor nem mindegy, hogyan. Erről olvasható egy alapos munka a tegnapelőtti Magyar Nemzetben. Bertók T. László újságíró rendesen utánajárt a témának és minden szóba jöhető érintettet kifaggatott. Mi a probléma?

Oldalak