Az őszi kert dícsérete

A lókodi és az apahidai kísérleti kertekben nagyon sok tájfajta magot sikerült szaporítani, amit 2016 tavaszán fognak szétosztani. Ezért fontosnak tartják, hogy olyan személyekkel, illetve szervezetekkel dolgozzanak együtt, akik magmentőkké szeretnének válni és vállalják egy-egy tájfajta szaporítását a saját kertjükben is.

A sokszínű világ – transindex.ro

Két éve tapossák az udvart az építőipar képviselői. Néha kotrógépek túrtak, máskor úthengerek simítottak. Dagonyáztunk sárban bokáig, s volt, hogy kint hagytuk az autót a kapu előtt hetek számában, mert nem lehetett átjönni a nagykapun.
Mindenfajta építkezés ellenére tavaly és idén tavasszal is felástuk a kertet, megmetszettem a szőlőt és néhány soron lévő gyümölcsöt, majd amikor eljött az idő magot szórtam a földbe.

Politika és emlékezet

Az ARD Berlini jelentés című műsorában Angela Merkel német kancellárt kendővel a fején, a Reichstag körül emelkedő minaretek előtt ábrázolták, aminek láttán a közszolgálati televíziót felháborodott nézői levelekkel kezdték el bombázni. A képet az ARD szatírának szánta, magyarázta a tévé sajtóosztálya, sajnálva, hogy a nézők nem értették a viccet.

Az első csadoros Bundesmutti  - Index.hu

 Nagy erény a politikában a felejtés. Meg amúgy is. Erre építenek sokan, a rohanó világban kevesen emlékeznek ígéretekre, fontos kijelentésekre, esetleg emberek sorsát meghatározó döntésekre.

Amikor politikai döntések születnek, részben értékelvűek, részben pedig számítóak, hiszen a demokrácia előnye az, ami a hátránya is: négyévenként megméretik az embernek fia vagy leánya. A megmérettetés viszont nem a teljesítmény, hanem a politikai szimpátia alapján történik, azaz a bukás vagy nyerés a szavazó polgár döntésére van bízva. Vagyis az értékelvűség alá van rendelve a népszerűségi mutatóknak.

Kettős dilemmában

Olyan méretűvé nőtt a kisebbségben élő magyarok elvándorlása, hogy az már felveti az erdélyi, vajdasági magyar közösség megszűnésének kérdését. Sőt, már az eddig hűséges és kitartó kárpátaljai fiatalok is tömegesen hagyják el a szülőföldjüket… Tízezrek távoztak Erdélyből, Vajdaságból és Kárpátaljáról, zömében fiatalok, akiknek a gyerekei már nem is annyira Magyarországon, hanem Angliában, Németországban, Csehországban vagy az Egyesült Államokban születnek. Miközben a Kárpát-medencében a magyar kisebbség korfája egyre inkább elöregszik, s egyre kevesebb az esély arra, hogy újra kizöldüljön.

A legmegrázóbb vallomást a vajdasági Diósi Árpád tette: „Alig múltam 35 és a barátaim jó részét kikísértem. Pár napja az egyik legjobb barátomat. Nem a temetőbe, de ha nagyon érzelgősek akarunk lenni, akkor bizonyos értelemben igen. A nemzetünk temetőjébe: az országhatárra. Mert a Nyugat az Nyugat. Más, mint a balkáni lélek. Szigorúbb, ridegebb, de tiszteli az akaratot és az elhatározást. Ahogy idősödöm, minden barát elvesztése kimondhatatlanul fáj. Az üresség kézzelfogható, és megrémiszt, hogy nap mint nap kevesebb barátom marad itthon.”

Emigrálnak a magyarok – maszol.ro

Kikiabáljuk magunkból világfájdalmunkat az európai kultúra romlását, netán eltűnését vizionálva, s alig vesszük észre, hogy nem ott vesz el és nem más veszi el a jövőnket, hanem mi magunk adjuk fel. Mi, kelet-európaiak: románok, magyarok, szlovákok, horvátok.

Miért féltjük a keresztyén Európát?

És mitől lenne a keresztény teokrácia jobb, mint a saria? Miért érezné jobban magát a többség, amelynek egyik isten sem létezőbb a másiknál, viszont mindegyik nevében hajmeresztő hülyeségeket próbálnak letolni a torkán? És ami még fontosabb: mit nyernénk azzal, ha kialakulna egy militáns kereszteslovag-réteg, amely már nem a szabadság nevében veszi fel a harcot a muszlim vallási tébollyal és valóban ijesztő beilleszkedési zavaraival, hanem csak úgy, ultraságból, meg azért, mert hangokat hall?

Nem vagyunk semmivel jobbak, amíg mindent elhiszünk, amit a Bibliából vezetnek le. Nem azt az Európát kell megvédeni, amely boszorkányt és tudósokat égetett vallási okokból. Nem is azt az Európát, ahol érinthetetlenek az egyház emberei, és gyerekeket gyalázhatnak halomra büntetlenül. Hanem azt, ahol egészséges, a világi törvényeknek alávetett kisebbséget alkotnak a földönkívüli lényekben hívők, és lehetőleg azt hallják ki a hangokból, hogy szeresd felebarátodat.

Tótawé: Kiktől kell megvédeni Európát? – hvg.hu

Nem csodálkozom, csak elgondolkozom azon, hogy miként tudnak olyan emberek holdudvart kialakítani maguk körül, akik a történelmet nem ismerik vagy szándékosan hamisítják. Tudom: fehér – feketében kell gondolkozni és írni. Mert úgy egyszerűbb és hatásosabb. Így tettek ebben a mostani európai válságban a nyugat-európai médiumok. Vannak a jó és vannak a rossz államok. Le is osztották a szerepeket: mi itt nyugaton vagyunk a jók, ti ott keletebbre a rosszak. Itt a demokrácia, ott a nacionalizmus. Itt a befogadás, ott a kirekesztés. És mindezt beszopja a polkorr média és adja is tovább. Mert egyszerű, mint a kétszerkettő.

Willkommenskultur evangélium nélkül

Németországban legalacsonyabb a születési ráta a világon. A kormány előrejelzései szerint a jelenleg 80 millió lakosú ország 68 millió főre csökkenhet 2060-ra. A német vezetést leginkább a munkaképes korúak megfogyatkozása aggasztja. Európa motorját 30 százalékos visszaesés fenyegeti e téren. A munkanélküliek aránya jelenleg 6,4 százalék, ami a legalacsonyabb szint az NSZK és az NDK egyesülése óta.

Ki oldja meg, amit a németek nem? – investor.hu

Néhány napot Németországban töltöttem egy konferencián, aminek a témája is érdekes volt, de még inkább azok a kérdések, amelyek a magyarországi helyzettel kapcsolatosan nekem, nekünk magyaroknak szegeztek. Merthogy a német média jó egy hónapja az embertelenség és idegengyülölet mintapéldájaként tálalta Magyarországot, annak miniszterelnökét pedig ördögként. Odaérkezésünkkor futottunk bele az első nagy határzárba, közel három órát vesztegelve az országhatár előtt, mígnem elérve az első kijáratot, kisfalvakon át, kukoricaföldek között átjutottunk a Duna másik oldalára, ahol ugyancsak rendőrök állták el az utat, de arcunkat látva és a német szót értve egy kézlegyintéssel tovább engedtek, miközben furgonok tucatjait terelték a parkolóból kialakított ellenőrző pontokra.

Az ideális ember

Az ideális testkép azonban állandó változásban van. A nyugati társadalom gazdagabb rétegei először az első világháború során találkoztak az élelmiszerhiánnyal és az ínséggel. Jobb híján, a soványság lett a szép, a követendő példa, a kövérség pedig negatív előjelű tulajdonságokhoz csapódott. Utóbbi nézet pedig azóta is tartja magát.

Milyen az ideális ember? – origo.hu

Van, amikor erényt lehet faragni a nyomorúságból, ahogy ez történt az ideális emberkép kialakulásával az utóbbi évszázadban. Bár a második világháborút követően az egységesülő európai piacon a mezőgazdaság iparosítását azért tűzték ki célul, hogy minden európai naponta egyszer ehessen húst. Ehhez képest egész társadalmi rétegek mondanak le részben vagy egészen a hús fogyasztásáról.

Becsengettek

A három karon 4500 hallgató tanul. Közülük több százan tüntettek az államtitkári bejelentés után az Emberi Erőforrások Minisztériuma előtt, így tiltakoztak az átszervezés ellen. 

A tüntetésen mintegy 250-300-an vettek részt, nagyrészt hallgatók, de oktatók és a három érintett kar dékánjai is megjelentek.

Egyetemi helyzet – origo.hu

Miközben Európa a vándorlás lázában ég, lassan elkezdődött az iskolai év. Ha a most iskolába induló elsős gyerektől számoljuk a tanulólétszámot a végzős egyetemistákig, többszázezer magyar fiatal életének fontos eseményéről van szó, akik ennek az országnak, esetlegesen Európának a jövőjét jelentenék. De ők és mindaz, ami körülöttük és velük történik nem érdekesek a média számára. Legalábbis az a néhány ezer menekült fontosabbnak így szeptember elején a magyar média számára, mint a néhány százezer magyar diák. De hát Istenem, ők még nem foglaltak pályaudvarokat, s nem is építettek miattuk kerítéseket.

Ha haza hívnak a harangok

A harang szava hazahívta távolba szakadt fiait a templomszentelésre és falutalálkozóra. A délelőtt 11 órakor kezdődött ünnepi istentiszteletre zsúfolásig megtelt a felújított református templom és az ódon falak is beleremegtek, amikor a hívek szívből énekelték az egyházi énekeket.

Kettőszáz év hálaadása – marosvasarhelyiradio.ro

A szülőföld valahol ott van, ahová a hágónak is könnyebben jönnek a léptek. Mikor közeledik az ember, ismerősebb minden kanyar, minden fa. Nem is az állandóság, hanem a változás szembetűnő, egy letört ág, korhadó fatörzs, megjavított útszakasz, vagy épp a mohásodó szakadék köve. A patak csörgedezve rója útját évszázados medrében, már amennyiben valami vizet hagyott benne a kánikulai hőség. A valaha kaszált domboldalakat lassan veszi birtokba a dzsumbuj, ami már a közösség fogyatkozásának és erőtlenségének jele. S amikor Jancsiné-gyümölcsöse alól kibukkan a láthatár, ott a tábla, amely jelzi a szülőfalut: Szolokma. A monda szerint legkisebb fiának mondta volna egykor Firtos várának ura: fiam, még hezzád is szólok ma! Így lett az időnek üzenete a mindenkori hazalátogató számára. Hazatérő, még szólok ma.

Régi újkenyér

A történelmi emlékezet egyrészt úgy tartja számon, hogy az új kenyér ünnep politikai aktussá emelésére csak a második világháború után került sor, másrészt napvilágot láttak olyan interpretációk is, miszerint az új kenyér ünnepét “1945 után mesterségesen kreálták”, illetve hogy “a kommunisták a kenyértisztelet ősi rítusát kisajátították” – olvasható Kovács Ákos Az Új Kenyér ünnepe című írásában.

Ezzel szemben Kovács úgy véli, az új kenyér ünnepeknek, még ha hatással voltak is rájuk, nem a szovjet, nem a “kommunista”, hanem a Darányi-féle aratóünnepek voltak az előképei, kizárólagos rendeltetésük pedig abban állt, hogy az 1890-es évek társadalmi és politikai feszültségeit segítsék levezetni. Mindez teljes összhangban volt azzal a jelenséggel, hogy az 1870-es évektől az első világháborúig Európa-szerte ilyen nyilvános ceremóniákat, “felülről jött” hagyományokat találtak ki, amelyek lebilincselték a látványos ceremóniák iránt fogékony embereket.

Újkenyér és nemzeti ünnep – urbanlegends.hu

Augusztus 20-át az új kenyér ünnepének tudják sokan. Így került be a rendszerváltás utáni identitáskeresés folyamatába, mintegy a korábban erősen hangsúlyozott alkotmány ünnep ellentételezéseként, ugyanakkor akaratlanul is annak folytonosságába.

Az elfogult történetíró (2)

Athéni Xenophón (görögül Ξενοφῶν, kb. i. e. 434[1]/427i. e. 355), Grüllusz fia Athén Erkhia démoszából, katona, zsoldos, Szókratész csodálója, történetíró aki megörökítette saját kora történéseit, Szókratész mondásait és Görögország életét. Részt vett a tízezrek hadjáratában, aminek történetét az Anabasziszban írja le.

Az elfogult történetíró – wikipedia.hu

A perzsa társadalom Xenophón leírásában egy világosan tagolt rétegzettséggel bírt, amelynek a tetején a katonai réteg állott, akik először személyes bátorságukkal, bölcsességükkel mutatatták meg az állam iránti elköteleződésüket, majd pedig, ha átjutottak a nehéz csatákon, akkor emez élettapasztalattal felvértezve, felelősséggel tudtak dönteni a közösség ügyeiben.

Oldalak