Az elfogult történetíró (1)

Athéni Xenophón (görögül Ξενοφῶν, kb. i. e. 434[1]/427i. e. 355), Grüllusz fia Athén Erkhia démoszából, katona, zsoldos, Szókratész csodálója, történetíró aki megörökítette saját kora történéseit, Szókratész mondásait és Görögország életét. Részt vett a tízezrek hadjáratában, aminek történetét az Anabasziszban írja le.

Az elfogult történetíró – wikipedia.hu

Hamvas Béla említi egy helyen, hogy vannak a történelemnek olyan korszakai, amikor mintegy véletlenszerűen nagy elmék születnek egy korszakba, akik aztán egymásról keveset vagy mit sem tudva megalkották a maguk korán túlmutató munkájukat.

Oh, oh

Politikus megfenyegetése nem először fordul elő az utóbbi másfél évben egyre erősödő menekülthullámmal összefüggésben, de politikust célzó erőszakcselekményre még nem volt példa. Az erőszak azonban így is szinte mindennapossá vált Németországban.

Bevándorlás Németországba – 444.hu

Nemrég levelet váltottam egy német ismerőssel, aki az írása végén idézete a német sajtóból vett értesüléseit, miszerint Magyarország kerítést épít. A sajtó tálalását, legalábbis, ami az elektronikus médiát illeti, ismerem, a hír lecsapódását pedig egy német lélekben két szó jellemezte: „… oh, oh.”

Ha a bőrödön érzed

Én amondó vagyok, hogy emberként kell viselkedni, és erőfeszítést, ha úgy tetszik, áldozatot kell hozni. Embertársainkért. Ha valakinek úgy könnyebb, a menekültek is Isten arcmását hordják magukon. Csak az irgalmas lehet kemény. Csak aki emberből van. 

Gyurcsány Ferenc – A menekültek segítéséről – facebook/mandiner.hu

Hiába, rövid az emlékezet. Nem szeretnék már az elején a múltba révedni, de nagyon előttem van a kép, amikor 2004 december első napjaiban egy televíziós vitában Gyurcsány Ferenc miniszterelnökként a mellette álló két határon túli magyar, az erdélyi Tőkés László és a vajdasági Ágoston András érvelése, kérelme, már-már esdeklése ellenére is kitartott a határon túli magyarok állampolgárságát célzó népszavazáson a „külföldiek”, amúgy tudatukban, nyelvükben és kultúrájukban is magyarok állampolgárságának megadása elleni retorikájában. El is bukott az a népszavazás. Nem, nem a múltat akarom felidézni

Igazság és szabadság

Az igazságban gyökerező szabadság szemben áll a társadalmainkban fellelhető más, elterjedt szabadságeszményekkel, amik az egyéni megelégülést és a mások kárára való értelmetlen fogyasztást támogatják.

Az újkori szabadságeszményről – reformatus.hu

A Vatikánban találkoztak Európa legnagyobb keresztyén felekezetei, a katolikusok, ortodoxok, protestánsok, anglikánok képviselői, akik hitet tettek az igazságban gyökerező szabadság mellett.  Az „igazságban gyökerező szabadság” kitétel teszi izgalmassá és emeli ki a ma szabadságeszményben tobzódó mozgalmak és megnyilvánulások tömkelegéből az keresztyénség egységes megnyilvánulását.

A jövő emlékezete

Az épület a település szimbóluma volt, és Bözödújfalu önmagában is egy nagyon izgalmas történet az erdélyi szombatosság fejezete miatt, ezért szimbolikus lépés lenne legalább a tornyot visszaépíteni – tette hozzá Soós, aki szerint olyan betonalapokat kellene önteni, amelyek bírják a vízemelkedést. „Másfél-két méteres vízszintkülönbségek vannak, a toronynak is az jelentette a legnagyobb problémát, hogy szeles időben állandó hullámzás volt, ami felgyorsította az állagromlást” – magyarázta.

Újjá építenék a Bözödújfalusi templomtornyot – transindex.ro

Mélységesen mély a múltnak kútja – adja meg Thomas Mann József és testvérei című regényének alaphangját. Ebből a mélységesen mélyből kellene kiemelni a múlt tanulságait úgy újramesélve a történetet, hogy az egyszerre legyen az (ön)ismeret és identitás forrása. Ismert és mégis elfelejtett kincsek lapulnak minden nép örökségében. A miénkben nem is kevés, amelyeket nem sikerül a tárgyi valóságuk fölébe helyezni egyetemes igénnyel. Ezért félő, hogy el is vesznek nem csak tárgyiasultságukban, hanem az emlékezetből is.

A zabálás perspektívái

Az emberiség egyre többet zabál. Nemcsak azért, mert folyamatosan növekszik a bolygónk lakossága, hanem azért is, mert az egyes országok gazdasági fejlődésével a lakók szokásai is átalakulnak: egy emberre vetítve is egyre nő az élelmiszer-fogyasztás…

A cambridge-i Anglia Ruskin Egyetem kutatói most lemodellezték, hogy ha a jelenlegi trendek folytatódnak, és semmit nem teszünk a tragédia megelőzése érdekében, akkor 2040-re összedől az emberi társadalom.

A kataklizmát élelmiszerhiányok fogják okozni, amik az elkövetkező években egyre gyakoribbak lesznek, a harmincas évek végére pedig a bolygó jelentős részére kiterjednek majd. Ekkorra a világ élelmiszer-termelése és az élelmiszer-kereslet olyannyira elszakad egymástól, hogy az már politikai és gazdasági rendszerek bukásához is vezethet.

Meddig tartható fenn a jelenlegi jólét? – 444.hu

A mindennapi reklámözönben, amelyben élelmiszer áruházláncok arról győzködnek, hogy milyen olcsón lehet hozzájutni élelemhez, nehezen hihetők azon prognózisok előrejelzései, amelyek a belátható időn belüli élelmiszer válságról szólnak. Nehéz elhinni, mert ma több mint megfizethető az alapélelmiszer. Annyira olcsó, hogy nem éri meg termeszteni családi kiskertekben, mondják sokan, mert a belefektetett munkával együtt sem lehet hasonló áron előállítani a terméket. Hogy miért van ez így, külön történet.

Fratres

Ferenc pápa beszédében bocsánatot kért a katolikus egyház nevében a valdensekkel szemben évszázadokon keresztül elkövetett üldözésekért. A 12. században Dél-Franciaországban alakult keresztény vallási mozgalmat eretneknek tekintették.
Az egyházfő úgy fogalmazott, hogy a hit nevében elkövetett erőszak "nem volt sem keresztényhez, sem emberhez méltó magatartás".

Ferenc pápa bocsánatot kért a valdensektől – transindex.ro

A keresztyénség kezdetektől nem volt egységes mozgalom. Egy volt hitében, küldetésében, de sokszínű volt alkalmazkodásában, nyelvében és kialakuló hagyományában. Észak-Afrika és a sivatagi atyák, a folyamközi kultúrák népei Ázsia déli kapujától Örményországig más utat jártak be, mint a mediterrán térség az ókori görög filozófia hagyományának továbbörökítésétől a római hódító mentalitásig. Mind keresztyének voltak, amelynek egységesítésében a megerősödő központi birodalmak érdekei fontosabb szerepet játszottak, mint a teológiában kiérlelődő hittisztázások.

Hellenizálódás

Az athéni és az európai vezetők vitája az elmúlt napokban lényegében anyázássá fajult, ám a központi bank az éles vita ellenére úgy véli, hogy a felek végül is a kompromisszum közelébe jutottak. Ugyanakkor a megállapodás megkötésének hiánya az első lépés lenne azon az úton, amelyek Görögország csődbe menne, majd elkerülhetetlenül kénytelen lenne kilépni az euró zónából…

Görögország szabadságharca – napi.hu

Most éppen a déli határokat lezárására készülő kerítések mérete, magassága és hosszúsága témája a magyar sajtónak. A kormány mai döntésére reagálva. Tegnap még az új öszödi beszéddel, előtte pedig a plakátinvázióval volt tele. Kicsi ország kicsinyes problémakezelése média szinten. Pedig fontos kérdésekről van szó. Nekünk most ezek a legfontosabbak egy önmaga csapdájában rekedt, tehetetlen, megoldáshiányos európai gondolkodásban.

Bevándorlás, gazdaság, kultúra

A kivándorláshoz pénz kell. Afganisztánból eljutni Európáig például 15 ezer dollárba is kerülhet, nagyjából 4,2 millió forintba. Ennyi pénzük csak azoknak van, akik képzettebbek.

Képzettebbek a bevándorlók a magyaroknál – origo.hu

Az európai térséget egy újabb népvándorlás érte el. Olyan emberek érkeznek tömegesen a földrészre, akik nemcsak életük átmentését, hanem a gazdasági jólétet is remélik.

Miért felelős Trianon?

A történelemtanár kijelentette: Trianonról néhány semmitmondó mondat van a tankönyvekben, így ma sem láthatják a diákok, hogy "ez a magyar történelem legnagyobb tragédiája". Pedig Trianon következményei itt élnek velünk akkor is, ha erről nem tudnak az emberek – folytatta. Hozzátette: "fontos lenne ismerni a Trianonhoz vezető utat, a diktátumhoz vezető okokat, mert csak ezek ismeretében lehetne újabb nemzeti katasztrófákat elkerülni".

A nemzet legnagyobb tragédiája – origo.hu

Trianon a nemzet legnagyobb tragédiája. Néhány tényadat. Elveszett a történelmi magyar királyság területének kétharmada, s benne a magyar népesség egyharmada, azaz harminc százaléka. Ami a gazdaságot illeti, a korábbi Magyar Királyságból a termőföld 61,4%-a, a faállomány 88%-a, a vasúthálózat 62,2%-a, a kiépített utak 64,5%-a, a nyersvas 83,1%-a, az ipartelepek 55,7%-a, a hitel- és bankintézetek 67%-a került a szomszédos országok birtokába. A történelmi emlékek, a magyar kultúra hagyományos bölcsője szimbolikus részeinek nem kevés hányada szintén idegen uralom alá került, közöttük az az Erdély, amelyik a Habsburg önkény és török hódoltság idején a nemzeti függetlenség letéteményese volt.

Oldalak