Ágyszámok mögött emberek

A Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő adatsorai cáfolják Kásler Miklós humánminisztert: sokkal több beteget küldtek haza a kórházakból, mint állítja.

A humántárca azt állítja, hogy országos szinten már akkor üres volt az ágyak 58 százaléka, amikor – április 7-én utasításba adta a kórházaknak, hogy szabadítsák fel kapacitásuk 60 százalékát. Ehhez képest épp Kásler volt az, aki módosított a feltéteken: április 15. helyett április 19. lett a határidő, és addig 60 helyett csak az ágyak 50 százalékának felszabadítását írta elő. Érdekes az is: míg Kásler szerint már április 7-én szabad volt az ágyak 58 százaléka, Müller Cecília országos tisztifőorvos csak április 22.-én jelentette be: az egészségügyi intézmények már felszabadították a férőhelyek 50 százalékát.

Nem stimmelnek Kásler Miklós ágyszámai – nepszava.hu

A Népszava cikkében egy statisztikai összefoglalót olvashatunk a kórházak erőltetett ágyfelszabadításával kapcsolatban. Az írás felhívja a figyelmet, hogy Kásler Mikós valamit nagyon elszámolt. Számok, adatok, százalékok sorolásával igyekszik az író bizonyítani igazát. Olvasva a sorokat egyre inkább kirajzolódik előttem egy (számomra) sokkal fontosabb kép: az ember maga.

Valaki értem imádkozott

Amikor bezártak az iskola kapui és nap nap után otthon ültem a laptop előtt, azt éreztem, hogy fázom. Fázom, pedig a lakásunk fűtése korszerűbb, mint a Lónyay Gimnázium kedves, ódon épületében lévő. Feljebb kapcsoltam a fűtést. Majd felvettem még egy zoknit. Egy vastagabb pulóvert és főztem teát. És fáztam tovább. Először akkor éreztem valamiféle melegséget, amikor a diákjaim házi feladatként kapott imádságai szépen sorban beérkeztek a postaládámba. Kincseim lettek. Tovább is adtam őket. Reggelente egyet-egyet elküldtem a tanári csoportba. Aztán teltek a napok, fogyni kezdtek a gyermeki imádságok. Pedig már kezdtük megszokni, megszeretni a szívünket melengető, könnyes reggeleket. Megkértem hát imádságos lelkű tanártársaimat, forduljanak ők is az Úrhoz, majd írják le imájukat, hogy továbbíthassam kollégáinknak, és akár a diákjainknak is. Takarjuk be együtt, később majd a szülők fohászait is elkérve, iskolánkat egy nagy, puha, színes, jóillatú, lelkünket melegítő imatakaróba. (Rácz Kornélia, hittanoktató)

Imatakaró - parokia.hu

Hosszú hetek teltek már el azóta, hogy megváltozott körülmények között kényszerülünk élni. Már néhány nappal a kezdetek után hosszabb-rövidebb listák kerültek napvilágra, melyeket azért állítottak össze többen is, hogy tanácsot adjanak arra nézve: hogyan és mivel lehetne hasznosan kitölteni a rendelkezésünkre álló időt. Voltak ezek között olyanok, amelyeket - józan, paraszti eszünket használva -, mi magunk is könnyen felismerhettünk, de volt néhány egészen meglepő, extrém, sőt megdöbbentő ötlet is.

Szociális következmények

A koronavírus pár hét alatt egészen drámai szinten forgatta fel a valaha volt leggazdagabb nagyhatalmat. A sokáig elbagatellizált járvány eddig több mint 700 ezer embert fertőzött meg az Egyesült Államokban, hatására pedig tízmilliók kerültek kilátástalan anyagi helyzetbe. A járvány – és látványosan elhibázott kezelése – olyan szociális válságot eredményezett már most, amely sokkoló képet fest a világ egyedüli szuperhatalmáról. ... A járvány terjedése és a szabad mozgás korlátozása miatt egészen kivételes mértékben váltak tömegek munkanélkülivé. Míg az elmúlt ötven évben az állásukat elvesztők heti száma még a 2008-as válság idején sem volt magasabb 700 ezer főnél, az elmúlt négy hétben átlagosan heti ötmillió ember vált munkanélkülivé. ... A sürgős anyagi segítségre szorulók hatalmas száma is azt mutatja, hogy az USA-ban tízmilliók élnek kiszolgáltatott helyzetben, számottevő tartalékok nélkül. Az amerikai jegybank korábbi felmérése szerint a lakosság 40 százaléka nem tudna kifizetni egy 400 dolláros (130 ezer forintos) hirtelen kiadást. Az európai szemmel nézve kirívó társadalmi egyenlőtlenségek miatt a legnagyobb amerikai élelmiszerbanknál a tavalyi rekord alacsony munkanélküliség ellenére is 40 millió rászoruló jelentkezett ingyen ételért. 

Burokban

A Burok-völgy Magyarország egy igen érdekes, ritka természeti értékeket felvonultató természetvédelmi területe. Környezetétől eltérő klímája, elszigeteltsége tette lehetővé fantasztikus botanikai és zoológiai különlegességeinek fennmaradását. A Keleti-Bakony legnagyobb kiterjedésű rögén a Tési-fennsíkon a fennsík közepén található a Burok-völgy mély szurdoka.
A Királyszállástól induló és Bakonykúti községig tartó mintegy 10 km-es főágból és számos oldalágból álló völgy átlagos mélysége 50-90 m, szélessége a völgytalpon 20-30 m, a völgyperemen 300 m.

Kirándulási célpontok - kirandulastervezo.hu

Ezekben a vírusos időkben kiben ne fogalmazódott volna meg az a vágy, óhaj, őszinte kívánság, hogy de jó lenne teljes védelemben, abszolút biztonságban élni..! Ahol nem kell aggódva figyelni a híreket, ahol nem kell attól félni, hogy valaki bennünket megfertőz vagy mi másokat, ahol maximális védettségben lehetünk. Mintegy burokban... Nos, ha egy teljes életet nem is, de egy szép napot bárki eltölthet burokban, azaz a Burok-völgyben... Bárki, aki szereti a csendet, a természetet, a különlegeset, s akinek van kellő akaratereje és kondíciója, hogy végig küzdje magát egy természetes erdei akadálypályán... S hogy mi mindent rejt még magában ez a „magyar őserdő”..?

 

Cui prodest?

„Igor Matovič kormányfő megemlítette például a kettős állampolgárságot érintő enyhítést…”

Szlovákia enged a kettős állampolgárság ügyében – Tóth Balázs, index.hu, 2020. április 19.

 

„…csak azt szerethetjük igazán, azt a teret, azt a népet, amelyet átéltünk, amelynek a velünk való közösségét érezni tudjuk.” – írta Szerb Antal 1939-ben. Meddig tart ezeknek a szerethető közösségeinknek a határa? Ameddig empátiánk érzékeny idegszálaival még elérünk? Tudunk-e még egy közösség iránt úgy érezni, ahogy barát, példakép, tanítvány, vagy szeretett családtag iránt?

Hol húzódhatnak ezek a határok? Meddig kell őket komolyan komolyan venni, és hol kezdődik az, amit már csak szlogenek szintjén említhetünk? „Rövid fohász után igyunk a békére” – mondja Bill Murray az Idétlen időkig-ben (Groundhog day, 1993). No, nem azért, mert a világbéke a szívügye, hanem azért, hogy kolléganőjéhez végre közelebb férkőzhessen. Jól megfontolt számításból csupán.

Köszönet a papoknak!

 

Nem tudom, a laikus olvasó el tudja-e képzelni, milyen helyzet az egy lelkipásztor, egy pap számára, amikor bezárják a templomát? Nos, ez maga az abszurditás.

Munkára várva

Ilyen globális leállás még nem volt a számunkra észlelhető történelmünkben. És azt sem tudjuk, meddig fog elhúzódni a hatása. A korábbi válságokat a gazdaság strukturális problémái és átalakulása okozták. Hazánkban a rendszerváltás után és még 1995-ben is a szocialista nagyvállalatok épültek le, veszítették el a piacukat, ráadásul többségük nem volt versenyképes sem.

Globális élmények értek minket, amilyenek még soha nem voltak tapasztalhatók: be voltunk zárva az otthonainkba, az interneten tudtunk egymáshoz kapcsolódni, tanulni egymástól. Bizonyosan sok újdonság fog megjelenni, amelyeknek egy része már várta, hogy eljöjjön az ideje. Jós nem vagyok, de nagyon nyitott a megújulásra. Az olvasóknak is ezt ajánlom.

Maráczi Tamás: Ilyen globális leállás még soha nem volt – munkapszichológus a mandinernek – mandiner.hu

Kovász-cimbik

Szabadfi Szabolcs, vagy ahogyan a legtöbben ismerik, Szabi a Pék távoktatást indított követőinek közösségi oldalán, hogy megtanítsa a kovászkészítés fortélyát. Élő videóbejelentkezéseiben napról napra bemutatja a lépéseket. „Karanténkovászolása” olyan nagy sikert aratott, hogy a közösen nevelt kovászból egyszerre több mint harmincezren sütöttek kenyeret otthonukban.

A pék, akit harmincezer család engedett be a konyhájába - kepmas.hu

Naponta legalább egyszer ezzel a köszöntéssel kezdődtek azok a – néha csak pár perces, néha jó negyed órás – videók, melyek segítségével Szabadfi Szabolcs, illetve, ahogyan a legtöbben ismerik: Szabi a Pék, nők és férfiak ezreit vezette be a kovász készítésének, etetésének, életben tartásának, majd a kovászos kenyér és egyéb pékáruk készítésének rejtelmeibe. Kisfiam is jól tudta, hogy amikor anya leül a számítógéphez és fejére teszi a fülhallgatót, akkor a kenyérsütéshez vezető út újabb fontos állomásához érkezett.

A csokitojást tojó húsvéti sonka esete az ateista nyúllal

Húsvét örömhíre az, hogy minden vallásosság nélkül, hitvalló hitetlenként is élvezhetjük. Zabálhatjuk a sonkát és a vele főtt tojást, és aztán keresgélhetjük a nyuszi csokitojásait sötétedésig anélkül, hogy egy pillanatig is komolyan kellene vennünk az ősrégi, és amúgy is korhatáros horrormeséket. Kedves gyerekek, húsvéthoz nem kell Krisztus, csak életöröm. És hús. Meg csoki.  

Gyűjtsd a tojást, ne imádkozz! hvg

"A zsidó vallásban nagyjából ugyanilyen tájolású ünnep a pészach. Ilyenkor arról emlékeznek meg, hogy a barbár ókorban az akkor még szingli Isten – beszűkült tudatállapotában – tömegesen irtotta ki az egyiptomi fiúgyermekeket; de bezzeg a zsidókat nem, mert ők bekenték a ház ajtaját bárányvérrel. Megint mások pedig azt mondják, hogy ezt az egészet egyszerűen kitalálták, mint a Gyűrűk Urát, de ha esetleg igaz volna, akkor meg egyáltalán nem szép dolog minden évben ezen örömködni. Általában a népirtásokat illik tiszteletben tartani, nem letagadni, pláne nem ünnepelni."


Tóta W. Árpád egymagában magyarországi Charlie Hebdo, csak nem rajzol, viszont a saját dimenziójában kétségtelenül jól fest. Ateista emberként próbálja meg a húsvét értelmét megragadni. Nem sikerült neki. Ateistaként ateista módon sem sikerült jól.

Mit csinál(hat)nak a lelkészek járvány idején?

Cikkünkben ismert alkotók, művészek: Grecsó Krisztián, Grisnik Petra, Zsuráfszky Zoltán, Szalóki Ági, Bíró Kriszta beszélnek arról, hogyan élik meg az elzártságot, és milyen kultúrmissziót teljesítenek a kritikus időszakban az online térben. (…) Szalóki Ági úgy érzi, hogy az az alkalmazkodó képesség, türelem, kreativitás, amire a munkája során zenészként mindennap szüksége van, ebben a szokatlan helyzetben kiváltképp jól jön. (…) „Örülök a napsütésnek, a nyíló virágoknak, a kertben repkedő madaraknak. Az erkélyemtől karnyújtásnyira áll egy birsalmafa, most bontogatja a leveleit. Már két hete fotózom, követem a változását. Hamarosan virágba borul! Hiszek abban, hogy sokat fogok tanulni magamról és az életről ebben az időszakban. Egyedül élek, egészséges vagyok. Most segítségre van szükség, ezért jelentkeztem az önkormányzatnál önkéntes bevásárlónak” – mondja a Liszt Ferenc-díjas előadóművész, dalszerző. Napközben finomakat főz, jókat eszik, igyekszik rendszeresen tornázni, jógázni, egy ideje imádkozik is. „Halkan vagy magamban, ébredés után és elalvás előtt mondok egy rövid imát. Ez leginkább a hálám fejezi ki azért, hogy élek. Úgy érzem, a hála érzésével indított és befejezett nap örömtelibb. Nem véletlenül sok ezer éves az imádság hagyománya a világ vallásaiban.”

Mit csinálnak karanténban a művészek? - kepmas.hu

Oldalak