Nyest, bagoly és egyéb furcsaságok

Bevallom, sok mindennel számoltunk, amikor családi házba költöztünk. Tudtuk, hogy a kert mindig ad munkát: a fűnyírás, lombsöprés, gazolás a hétvégéink visszatérő programja lett, de ezt egy cseppet sem bánjuk. Lelkesen metszünk, locsolunk, madarat etetünk, gereblyézünk, és büszkék vagyunk legújabb szerzeményünkre, a komposztládára. Ha nagyon spirituális akarnék lenni – és ez most annyira trendi –, akkor azt mondanám, érezzük a Földanya gyógyító varázserejét, a talajban szunnyadó erőket, testünket-lelkünket átjárja a friss, balzsamos levegő, megtisztít, energetizál, újjászületünk, gyakorlatilag zöld az auránk. Szóval közel kerültünk a természethez. És egy szélviharos, esővel és kettős frontokkal tarkított késő őszi estén a természet is közeledett felénk. Vad bulit csapott a padláson, rohangált körbe-körbe, elszántan száguldozott a tetőgerendák között.

Ketrecharc a kertvárosban: lakótársam egy nyest! - kepmas.hu

Roppant mód tanulságos és mulatságos Csorba Edit írása a kertvárosba költözés árnyoldalairól, nos, mi is átéltünk és átélünk hasonlókat, pedig mi nem kertvárosba, hanem faluba költöztünk: sok-sok évvel ezelőtt egy távoli galaxisból tettük át székhelyünket Somogy cseppet sem megközelíthetetlen községébe. Értsd: a teológia kollégiuma és az otthon biztonságos falai közül egyszer csak a falusi élet és lelkipásztori lét kellős közepébe csöppentünk.

Édes anyanyelv

Az ukrán parlament elfogadta csütörtökön a nyelvtörvényként emlegetett törvényjavaslatot, amely ellen a közelmúltban hevesen tiltakoztak a kárpátaljai magyar szervezetek, mert szerintük felszámolja a kisebbségek valamennyi eddigi nyelvi jogát. Az ukrán mint államnyelv működésének biztosításáról szóló törvényjavaslat elfogadásához legalább 226 képviselői szavazatra volt szükség, de ennél jóval többen, 278-an támogatták, köztük a Petro Porosenko leköszönő államfő mögött álló frakció 106 tagja is.

A jogszabály a magánbeszélgetéseket és a vallási szertartásokat kivéve gyakorlatilag mindenhol kötelezővé teszi az ukrán nyelv használatát, az ukrán nyelv, illetve a szabályok megsértéséért pedig jogi felelősségre vonást, bírságot, a nemzeti szimbólumok meggyalázása esetén akár börtönbüntetést is kilátásba helyez.

Az ukrán parlament elfogadta a sokat vitatott nyelvtörvényt - mandiner.hu

Talpalatnyi föld

A rozmáros jelenet David Attenborough új, a Netflixre készített, és áprilisban bemutatott nyolcrészes sorozatában, a Mi bolygónkban (Our planet) látható. És nem ez az egyetlen jelenet, amely gyökeresen eltér attól a hangulattól, melyet Attenborough természetfilmjeiben megszoktunk, és melyeket nézve felnőttünk.

Nem az a természetfilm, amit megérdemlünk, hanem amire szükségünk van - 444.hu

Áprilisban kezdte el a Netflix csatorna vetíteni Sir David Attenborough új, nyolcrészes sorozatát, melynek címe: A mi bolygónk. Az alkotó neve mindenki számára ismerősen cseng. Amikor meghalljuk, rögtön olyan képeket társítunk mellé, amelyeket a legkiválóbb természetfilmekben láthatunk. Csodálatos, gyönyörű, háborítatlan környezet, fantasztikus színek, különleges élőlények, olyan helyek, amelyeknek talán még a létezéséről sem hallottunk. Sir David Attenborough új sorozata azonban eltér az eddig megszokottaktól. Különösen arról a képsorozatról beszélnek sokat, amely a második rész végén látható.

„Nem az a természetfilm, amelyet megérdemlünk, hanem amire szükségünk van” – az egyik hírportálon megjelent írás ezt a címet viseli. Bár erre a mondatra is sok olvasó felkapja a fejét, ha lehetne – de nyilván nem tehetem -, kicsit változtatnék rajta és így jelentetném meg: Nem az a természetfilm, amelyet szeretnék, hanem amire szükségünk van.

Egyén és hivatás

Szlovéniában az ország két százaléka maradhat ellátatlanul, ha egy északnyugati körzetben végleg felmondanak a háziorvosok. Romániából már hosszú évek óta menekülnek a doktorok, a felük már „le is lépett”. Bulgáriában hasonló a helyzet, tehát nemcsak Magyarországot sújtja az orvosok és nővérek elvándorlása. Ám van egy fejlett állam Európában, ahonnan szintén külföldre mennek a szakemberek, méghozzá Németország. ...  Mindeközben Németországot 2050 orvos hagyta el, vagyis ez az ország sem elég vonzó – a már ott dolgozóknak. A fő célország a német orvosok körében Svájc: 677-en távoztak oda, Ausztriába 295-en, az USA-ba pedig 112-en 2016-ban.  

Vészesen ürülnek ki a rendelők, kórházak, nyugatra mennek az orvosok és a nővérek 24.hu

A bohóc, a papok és a feltámadás

Mindent betemető hóvihar, az összes nézőt behálózó pókfonál, óriáslabdák és buboréközön: a Slava Snowshow ereje mégsem a lehengerlő látványvilágban, hanem a sok szeretettel és együttérzéssel megjelenített emberi gesztusokban rejlik.(...) „Még a szomorúnak és félelmetesnek is helye van az élet ünnepében” – vallja az est megalkotója. Az élet ide-oda forgat minket, de a bohócok tudják a titkát annak, hogyan lehet megélni az élet teljességét a sors változásai közepette. „Mi, bohócok, megtanultunk boldognak lenni, és ezt próbáljuk feléleszteni az emberekben is.”

„A bohóc tudja a boldogság titkát” - kepmas.hu

Így, húsvét után, e címet olvasva biztosan sokan arra számítanak, hogy ez valamiféle provokatív írás lesz... De nem. Csupán három kedvenc bohóc-történetemet szeretném megosztani a Kedves Reposzt-olvasókkal. Azért mert tanulságosak. Elgondolkodtatók. Magunkra ismerhetünk bennük. Klerikusok és laikusok egyaránt...

 

Et resurrexit tertia die

„Ebben az időben azonban megjelent Jézus, a bölcs ember, ha egyáltalán embernek kell őt neveznünk, hiszen csodás dolgokat tett és olyan emberek tanítója volt, akik élvezettel fogadják az igazságot. És sok zsidót és sok görögöt megnyert. Ő volt a Krisztus. És amikor Pilátus a főembereink vádjait hallva keresztrefeszítésre ítélte őt, azok, akik szerették őt, továbbra is [szerették]: mivel a harmadik napon élve megjelent nekik; mert Isten prófétái ezeket és tízezer más csodás dolgot előre elmondtak felőle. A keresztények népe, amely róla kapta a nevét, a mai napig fennmaradt.”

Josephus Flavius: A zsidók története 18.3.3 (Szabados Ádám fordításában)

Szabados Ádám a Divinity c. blogján a fenti Josephus Flaviusnak tulajdonított idézetet szedte ízekre húsvét vasárnapján. Posztja elején említ két indokot, ami miatt a XVI. századtól kezdve kétségbe vonták, hogy valóban a híres történetíróé-e az idézet.

- Az első, hogy Órigenész (184-254) egyházatya úgy hivatkozik Josephusra, mint aki nem tartotta Jézust Megváltónak.
- A második, hogy zsidóként nem nyilatkozhatott összességében ennyire pozitívan Jézusról.

Fenntartható-e még Húsvét igazsága?

Engem keresztyénként mindig zavart az olyan megfogalmazás, miszerint „a keresztyének úgy hiszik, hogy Jézus Krisztus feltámadt”. Avagy személyesre fordítva: „Én hiszem, hogy Jézus Krisztus feltámadt” Ez a megközelítés, még ha igaz is, emberek hitéről beszél pusztán, s azt állítja, hogy a keresztyének azok, akik hisznek Jézus Krisztus feltámadásában. Ezzel viszont elsikkad az a körülmény, hogy a Jézus Krisztus feltámadásáról szóló beszámolók mégis csak egy történeti eseményről szólnak. Nem megkerülhető tehát az a kérdés, hogy most akkor Jézus Krisztus „objektíve” támadt-e fel, avagy egyszerűen voltak emberek, akik elhitték, hogy feltámadt, s ennek a hitnek a hagyománya a keresztyénség?

Mit tehetünk?

Franciaország öt éven belül újjáépíti a párizsi Notre-Dame székesegyházat, amely még szebb lesz – mondta kedd este Emmanuel Macron elnök az Élysée-palotából a francia televízió által közvetített beszédében.

Macron: Öt éven belül újjáépítjük a Notre-Dame-ot! - mandiner.hu

 

Bevallom, jómagam is megdöbbenve szegeztem figyelmemet a tévé képernyőjére, amikor hallottam a hírt, hogy a párizsi Notre Damme lángra kapott. Szívszaggató volt látni a képeket, s még szívszaggatóbb volt olvasni a hírportálok tudósítását: párizsiak, turisták, jelenlévők énekelve, imádkozva könyörögnek az épületért, kultúrájuk, hitük, múltjuk egy darabjáért. Szakrális helyként és kulturális emlékként is sokat jelent ez a templom sokaknak, turistáknak, helyieknek, katolikusoknak és mindazoknak, akik keresztény múltunk egy darabjaként tekintettek a romokban heverő katedrálisra.

Mitől ünnep az ünnep?

Nagypéntek a reformátusok egyetlen hagyományos böjti napja. Sok helyütt az éve legjelentősebb egyházi ünnepének tartották. Templomba gyászruhába vagy gyászt kifejező ruhadarabot öltve mentek.

Nagypénteki népszokások - ma7.sk

A naptár szerint – pár éve – piros betűs ünnep a mai. Munkaszüneti nap, amikor a dolgozó emberek többsége nem megy a munkahelyére. Ergo: lenne ideje, lehetősége elmenni templomba. A hetekben tartott lelkésztestületi ülésen, megyénk esperese fel is hívta a figyelmet, hogy a nagypénteki istentiszteletek rendjét nyugodtan igazíthatjuk a vasárnapi rendhez. Elvégre szabadnap! Nem kell bezsúfolni az esti órákba, hogy a munkából haza érkezők is részt tudjanak venni (gondolja naivan a lelkész és igyekszik a legalkalmasabb időpontokban megtartani az istentiszteleteket), hanem tarthatjuk már délelőtt is az alkalmakat. Milyen szép gondolat! Csakhogy, hiába a délelőtti időpont vagy a munkaszüneti nap, sajnos nem lesznek többen az istentiszteleten. 

Miért akarunk mindent megmagyarázni?

Attól a pillanattól kezdve, hogy megcsókolta a názáreti Jézus kezét a Getszemáné-kertben, Iskarióti Júdás megpecsételte a saját sorsát. Személyében a történelem leghíresebb árulójára emlékezünk, aki elindította azt az eseménysorozatot, amely végül Jézus letartóztatásához, tárgyalásához, keresztre feszítéséhez és végül feltámadásához vezetett. Iskarióti Júdás Jézus történetének egyik legfontosabb alakja, mégis nagyon keveset tudunk róla. A régóta elveszettnek hitt evangéliuma eredetileg a második századból származó, gnosztikus szöveg. Felfedezése az elmúlt években újra elgondolkodtatta a kutatókat, akik még azt is megkérdőjelezték, hogy talán igazságtalanul vádolták Jézus elárulásával.

A mai napig kérdés, hogy Iskarióti Júdás miért árulhatta el Jézust - origo.hu

Nagyhéten vagyunk, ma már nagycsütörtökön. Teljesen természetes, ha gondolataink azon események körül forognak, amelyek ezt a hetet meghatározzák. Egészen pontosan arra figyelünk, amit arról tudhatunk, ami Jézussal történt a keresztre feszítése előtti napokban, majd a keresztre feszítés napján és ezt követően a feltámadáskor. Mindezeket a csodálatos és az emberi értelem számára gyakran nehezen felfogható, magyarázható történéseket számunkra legteljesebben Isten jelentette ki a Szentírásban.

Csakhogy nekünk mindez nem elég. Hivatkozva az emberi kíváncsiságra és arra a törekvésre, hogy szeretnénk minden titkot megismerni, megérteni, tovább lépünk és a miértekre válaszokat adunk, okokat keresünk, magyarázatot gyártunk.

Oldalak