Keresztyén felelősségtudat vagy politikai ösztön?

Hitelesség, moralitás, következmények, egyenes gerinc – csak látszólag osztrák belügy, ami nyugati szomszédunk közéletében történik.

Gégény István: Ilyen az, amikor egy kormány valóban éli a kereszténységet (SzemLélek, 2019. május 19.)

Nyugaton sem tisztességesebbek a politikusok, mint nálunk, csak a választói elvárások magasabbak. Nem emlékszem, melyik portál kommentálta így az osztrák alkancellár, Heinz-Christian Strache, szombati lemondását. A botrány előzménye egy péntek este közzétett videofelvétel volt, amelyen egy ibizai szállodában két (!) évvel ezelőtt egy magát orosz oligarcha családtagjának kiadó nőnek tett kecsegtető gazdasági ajánlatot az alkancellár (és pártja parlamenti frakcióvezetője), cserébe a legnagyobb példányszámú osztrák (bulvár)napilap megvásárlását kérve.

A felvétel egy részletének közzétételét követően felgyorsultak a hétvégi események. Másnap, azaz tegnapelőtt, Strache alkancellár már be is jelentette lemondását – nem hagyva ki a botrányba keveredett politikusok ilyenkor kötelező megjegyzését, nevezetesen, hogy politikai összeesküvés áldozata lett. (Mielőtt bárki, mondjuk, tengerbiológiai okokat sejtene a lépre csalás mögött.) Tegnap pedig Sebastian Kurz kancellár jelentette be, hogy a kormánykoalíciónak kaputt, előrehozott választások következnek.

Lázadás

Meggyőződésem, hogy azonnal be kell zárni a legtöbb muszlim óvodát - mondta Sebastian Kurz. A külügyekért és integrációért felelős osztrák miniszter egy tanulmányra hivatkozik, melyből kiderül: sok ausztriai muszlim szülő párhuzamos társadalmat akar létrehozni gyermeküknek, hogy életük során ne érhesse őket az iszlámon kívül más hatás.

Azonnal megszüntetné a zárt muzulmán óvodákat az osztrák külügyminiszter - mandiner.hu

 

Guten Morgen, Herr Kurz, örülünk, hogy felébredt. Mondjuk, helyzetéből fakadóan elképesztően szerencsés, hogy mondjuk nem fél évvel, vagy akár három hónappal ezelőtt kellett önnek véleményt nyilvánítani, amikor a „Welcome Refugees” volt a divat. Azóta azért sok víz lefolyt a Dunán, kiderült például, hogy Magyarország mégsem olyan sötét és embertelen, mint azt sokan hangoztatták. 

Az osztrák kereszténység helyzete

Bécs – Christoph Schönborn bécsi érsek derűlátóan kommentálta az osztrák katolikus egyház 2012. évre vonatkozó taglétszámának becslését: bár az egyháztagság létszámának alakulása lassú csökkenést mutat, Ausztria ennek ellenére a kereszténység jelenlétét hordozó állam - mondta kedden a „Kathapress”nek. Minden kilépés fájdalmas, de az 5,36 millió lélekszámú katolikusság még mindig jelentős tömeg és ez nem a teljes keresztény jelenlét Ausztriában.

Az ország 78 százaléka tagja valamelyik keresztény egyháznak, hangsúlyozta Schönborn. A római katolikusok mellett legjelentősebb közösség az evangélikusoké (reformátusokat is ide értve), az ortodoxoké és az ókeleti egyházaké. Adalék ehhez, hogy az osztrák lakosság 85 százaléka megkeresztelt, még akkor is, ha közülük többen életük valamely szakaszában esetleg kilépnek az egyházból.

Egyháziasság Ausztriában – tt.com

 

Ausztriában az egyház társadalomban betöltött szerepe teljesen más, mint Magyarországon. Egyszerre érvényesül a szabadság és hagyomány, az örökség és választás lehetősége. Ugyanakkor nekik évtizedes tapasztalataik vannak a bevándorló tömegek vallási identitásáról. Érdekes, hogy némely részkérdésekben az alkotmányban megtagadott Habsburg örökséghez nyúlnak vissza – ha nem is ők, hanem a státusz haszonélvezői, például a román ortodox egyház, amelyik püspökhelyettessel képviselteti magát az emigránsok jelenlétével. Vagy a muzulmánok, akik az egykori Monarchia muzulmán jelenlétére apellálva vívtak ki maguknak az Európai Unióban is egyedülálló jogokat. Mellékesen megjegyzendő, hogy a huszadik század második felétől a korábbi európai nagyhatalmi státuszt, mint egykori elnyomásukat megtestesítő emblematikusságot mindig védőpajzsként tartották maguk elé, akik az egyenlő elbírálás rendszerét, mintegy kompenzációt hívták segítségül abban, aminek szétverésében, ha nem is személyesen, de nemzetileg résztvevői voltak. (Vö. szerb, román ortodox egyház, (bosnyák) muzulmánok bécsi jelenlétének hivatkozása). Aki közel kerül ehhez a korántsem könnyen kibogozható összefonódáshoz, nem tudja hová tenni, hogy a lojális magyar, horvát vagy éppen szlovén (vend) népcsoportot miért nem ölelte magához az osztrák állam, illetve úgy ölelte, hogy asszimilálni kívánta és lassan tudja is őket.