Ref. kommentek

...mert a szabadság célja épp az, hogy a jóra lelkesítsen.
Institutio 3.19.6.

Kedves János! Muszáj hozzászólnom legutóbbi posztodhoz. Úgy látom, nagyon eltévedtél. Vagy nem tanították meg neked, hogy az egyházra hallgatni kell?
Kicsoda tagadja ezt? Feltéve, ha semmi mást nem mond, csak ami az Úr igéjéből való.

Gipszkönny

Az egyházi hatalom tehát nem végtelen, hanem Isten igéje alá van rendelve, és mintegy belé van zárva.
Kálvin: Institutio 4.8.4.

Azt olvasom, hogy a Nógrád-megyei Pásztón könnyeznek a kis temetői templom Mária-szobrai. Sokakat vonz a hír a településre, van, aki ennek nyomán más csodákat is vár: hirtelen gyógyulást, változást az életben. Az egyházi vezetés ismét óvatosan nyilatkozik. Nem lehet kizárni a másodlagos kultusz megnyilvánulásait, ahol barátságosan elnézik a csodahitet, kép- és szoborkultuszt, noha tudván tudják, hogy mindez valójában vadhajtása a vallásnak.

Titkosan a titkoson

...kétség nélkül állíthatjuk, hogy a világban látható minden változás Isten kezében titkos munkálkodása folytán történik. Sőt, annak, amit Isten elrendelt, be kell következnie, de nem úgy, hogy feltétlenül, természetéből adódóan szükségszerűnek tűnjön.
Institutio 1.16.9.

Egyik este kisfiammal a véletlenről beszélgettünk. Én már tapasztalatok birtokában mondhattam neki azt, hogy véletlen nincsen, mert minden Isten akaratától függ. Ez a mély református-kálvinista meggyőződés mintegy ismertetőjegyünkké vált. Sokan keverik a predesztináció, azaz eleve elrendelés fogalmával, ami valójában a kettős kiválasztás tana, és nem a hétköznapi életünkre, hanem üdvösségünkre vonatkozik. Nyilván ily módon összefügg teljes életünkkel, nem elválasztható tőle. Ugyanakkor több mint négy évtized élettapasztalata után az ember nagy meggyőződéssel mondhatja, hogy visszatekintve igenis az Úr Isten rendezte az ember útjait, kijelölt pályákat, rendezett, segített. Gondoskodott.

Napkelte

...amikor Isten igéje felragyog az embernek, az olyan, mint amikor a napkelte besugározza a földet; ám ebből csekélyke hasznunk származik, amíg szemet nem ad, vagy szemünket meg nem nyitja ő maga...
Institutio 2.2.21.

Karl Barth, a 20. század egyik – ha nem „A” - legnagyobb teológusa harminc évesen a prédikáció gyakorlati problémáit kutatva nekiállt elolvasni Pál apostol Római levelét. Mégpedig úgy, mint ahogy nagy elei tették, így Augustinus, Luther, és Kálvin, saját olvasatban, mintegy felfedezve egy új szöveget. A döbbenet elementáris erővel érte el, és így kiáltott fel egy levelében: „A Római levélben a 3,20kk sziklatömbjével bajlódom. Mi minden rejlik benne! … Pál – micsoda ember lehetett és micsoda emberek voltak azok, akiknek ezt a tömör dolgot így, néhány bonyolult morzsában odavetette, és mégis volt számukra jelentése! … Bárcsak korábban is odafordultunk volna a Bibliához, hogy most szilárd alap lenne a lábunk alatt!” („Hätten wir doch früher uns zur Bibel bekehrt, damit wir jetzt festen Grund unter den Füßen hätten!”)

No name?

Mindig nagyon kedveltem Chsysostomus szép mondását: „a mi filozófiánk alapja az alázat”. Ennél csak Augustinus mondása tetszett jobban: „Egyszer megkérdezték az egyik szónokot, hogy mi az ékesszólás első szabálya? Azt válaszolta: a tagolt beszéd. Na és a második? A tagolt beszéd. És a harmadik? A tagolt beszéd. Nos, ha engem kérdezel a keresztyén vallás szabályairól, azt válaszolom: hogy először, másodszor, harmadszor és mindig: az alázat.” Alázaton pedig nem azt érti, hogy az ember, tudván, hogy valami ereje mégiscsak volna, eláll a kevélységtől és a gőgtől, hanem azt, hogy igazán átérzi, nincs más menedéke, csak az alázat...
Institutio 2.2.11.

Bizonyára van felrázó ereje annak, ha egy magyar kálvinizmusról folyó konferencián valaki igyekszik bebizonyítani, hogy megreformált hitű eleink eleinte nem Kálvinra hivatkoztak, és valójában a „kálvinista” név is csak gúnynév volt, amit az ellenfelek akasztottak a buzgó helvét hitvallásúakra. Így csak a későbbi utókor tekinti őket kálvinistának, ők sokkal inkább egy sajátos ágát képezték a református hitűeknek.Bizonyos értelemben valóban különbözik a magyar kálvinizmus minden más nemzeti kálvinizmustól, ami egy roppant természetes dolog, hiszen a történelmi, kulturális háttér, az egyháztörténet fordulatai egészen más pályát határoztak meg Európa és Észak-Amerika egy-egy régiójában. Azt állítani azonban, hogy más, sajátos teológiai utat jártak be, és ennek bizonyítékául a csekély számú Kálvin-hivatkozást felmutatni, ezt tökéletesen elhibázott gondolatmenetnek és módszernek tartom.

Asszonyok főkötőjéből áll a vallás?

Micsoda?! Talán az asszonyok főkötőjéből áll a vallás, merthogy nem szabad fedetlen fővel járniuk? (…) A legkevésbé! Mert ha egy asszonynak oly sietséggel kell a felebarátja megsegítésére sietnie, hogy nincs ideje fejét betakarni, semmit nem vétkezik, ha fedetlen fejjel teszi a dolgát. Aztán van, amikor legalább annyira illik szólnia, mint máskor hallgatnia.
Institutio 4.10.31.

Ismerjük azt, amikor két órán keresztül írunk egy szöveget és végig érezzük, hogy nem jó? Újra és újra nekifutottam a kérdésnek, amiről már ezeregyszer írtam: hogyan tudnám elfogadtatni, hogy a nők szuverén emberek, akiknek helyét és szerepét nem lehet egy olyan társadalmi idea alapján meghatározni, amely valós társadalmi rendként legfeljebb talán a viktoriánus kor kulisszái között, magasabb társadalmi csoportokban létezett? Szóval hadakoztam, viaskodtam, aztán kimentem a konyhába, és megállapítottam, hogy a gyerekek vacsorára ismét megették a holnapi ebédre szánt ételt, úgyhogy még neki kell állnom főzni. Visszatértem a gép elé, ami azt kérdezte tőlem, akarom-e helyreállítani az előbbi dokumentumot? Hát persze, válaszoltam neki. Tudjuk, mi történt: a két órán keresztül írt szöveg kiment, maradt valami régi dokumentum. Rögtön megértettem, még a gép sem volt elégedett a korábbi szöveggel.

Helyet adni

Márpedig mi értelme van a magunk megalázásának, ha nem az, hogy teljesen gyámoltalanul és üresen helyet adjunk Isten irgalmának?
Kálvin: Institutio 3.12.6.

Ismerek egy színésznőt, aki megjelenésre jelentéktelennek mondható. Nem festi szívesen magát, bőre fénytelen, haja kese. Az egész ember mintegy beleolvad környezetébe, és szívesen el is vegyül. Mintha átlátszó lenne. Nem vesszük észre. Ám attól a pillanattól kezdve, hogy mint színésznő – egy szöveg, egy színpadi szerep továbbadására megbízott kiválasztott – megtelik azzal a szöveggel, azzal tartalommal, amit közvetítenie kell. Ettől kezdve az a szürke kis asszonyka, az a láthatatlan edény egyszerre sugárzó szépséggé, hatalommal és üzenettel teli erővé, érzelmek megszámlálhatatlan sípú orgonájává válik. Ő az az edény, aki mindig arra vár, hogy megtelhessen értékes tartalommal és azzal szolgálhasson.

Puritanizmus - béta generáció

Márpedig, ha az Úr azért küldte el Krisztusát, hogy régi esküjét beteljesítse, nem mondhatjuk, hogy a régi szövetség célja ne Krisztus és az örök élet lett volna mindig.
Institutio 2.10.4.

A reformáció 500. évfordulója az egykori evangéliumi megtisztulás gondolatához méltatlanul olyan reakciókat váltanak ki egyházunkhoz hű emberekből, amelyek tökéletesen szemben állnak a reménység derűjével és a megtisztulás igényével. Egy ilyen helyzetben egyszerre az az indulatos, keserű gondolatom támadt, hogy hát ez nemcsak egy meddő társadalom! Nem ám, emberek! Itt nem a demográfiai mutatókkal van a baj, hanem a gondolatokkal. Meddő gondolatok vesznek körül bennünket! Tipródás a semmiben. Siránkozás egy túlidealizált múlt fölött, amit valójában alig ismerünk, közben előre mutató reménység nulla!

Nincs üdvösség-automata

A szövetséget kell tehát középpontba állítanunk, amelyet egyszer már megszentelt, hogy örök és felbonthatatlan legyen. Ennek a betöltése Krisztus, a szövetség tőle kapja hitelét és érvényét.
Institutio 2.11.4.

Karl Heussi kitűnő egyháztörténeti munkájában azt írja Kálvinról, hogy úgymond „a reformáció epigonja volt”. Talán Kálvin nem is tiltakozott volna a kitétel ellen, ha úgy módosítjuk: epigon, ha epigonnak tekintjük azt, aki mindent a Szentírásból kíván levezetni. Hiszen a kegyelemtanban valóban Luther és Melanchton már leírtak hasonló tanokat, de ők sem máshonnan merítettek, mint Pál apostol levelei, illetve Augustinus szintén innen levezetett tanításai.

Dörögjenek és villámoljanak

De amikor a porból vett emberke beszél Isten nevében, akkor éppen Isten iránti kegyes érzésünkről és tiszteletünkről teszünk bizonyságot, ha tanulékonynak bizonyulunk szolgája iránt, holott semmiben sem kiválóbb, mint mi.
Institutio 4.3.1.

Jó néhány lelkész családban a lelkész családtag igehirdetése után a család olykor megjegyzéseket tesz a prédikációra. Sokaknál úgy zajlik ez, mint a vasárnapi ebéd kommentálása: a háziasszony főztjét már kevésbé dicsérik, mert mindig jó, és mindig igyekszik megfelelni a szerettei ízlésének, ezért, ha szó van az ételről, akkor többnyire a kritika kerekedik felül. Miért túl sós, miért sótlan, miért túl sült, miért sületlen, miért sűrű, miért híg? Hát így van több lelkészcsaládban is, hogy a prédikáció inkább kritikát, mint dicséretet kap.

Ref500 (kis református önértelmezés) 1.

Csaknem négyszáz programot szervez, illetve támogat a Reformáció Emlékbizottság 2017-ben, a reformáció 500. évfordulója alkalmából meghirdetett emlékévben.

Reformációi emlékév – reformatus.hu

A református önértelmezésnek sajátos karaktereit próbálom meg a következőkben felvázolni, ami nemcsak identitásunk része, hanem talán a kívülállónak is segít megismerni és megérteni minket jobban. Teszem mindezt abban a tudatban, hogy nemcsak a világ reformátussága, hanem a magyar reformátusság is sokszínű, helyi hagyományokkal átitatott. Önképében és ezekben a fogyó, de még mindig létező hagyományaiban is kitapintható a történelmi lenyomat, hiszen egy ellenreformációban végletekig kivéreztetett és azóta kisebbségben élő dunántúli református lényegesen különbözik a kálvinista Róma által meghatározott kun, hajdú és bihari ivadékoktól, ahogyan az erdélyi fejedelemség örökségét magáénak tudó erdélyi református is az alföldi mezővárosok paraszt-polgáraitól. A 20. század elkezdi szétzilálni ezeket az évszázados közösségeket és az urbanizáció-modernizáció kihívásaiban találnak egymásra a nagyon is különböző hagyományok.

Egy nagy ember árnyékában

A zsoltárok elején a C. M., illetve a T. B. monogram a genfi, verses zsoltárok (eredeti) francia fordítóira: Clément Marotra (Marot Kelemenre) és Théodore de Bèzere (Béza Tódorra) utal, noha tudjuk, zsoltárkönyve ajánlásában Szenci Molnár maga is írja, hogy elsősorban az ő zsoltáraiknak Ambrosius Lobwasser készítette német fordítását használta. Loys Bourgeois (Bourgeois L.) pedig francia zeneszerző, a Marot és Bèze fordította zsoltárok egyik zeneszerzője és első többszólamú feldolgozója (a dallamok mintegy kétharmada tőle ered).

A Szenci Molnár Albert fordította zsoltárok szöveghagyományozódása a mai magyarországi református énekeskönyvben - uni-miskolc.hu

Nem tudom milyen relációban gondolkoztunk el utoljára azon, milyen is lehet egy nagy ember utódjának lenni. Bizonyára arra jutottunk, hogy ez egy nem egyszerű, sőt olykor kimondottan nehéz feladat. Továbbvinni egy nevet, továbbvinni egy hivatalt, egy szolgálatot komoly kihívást jelent.

Ortodoxból református avagy a többségi kisebbség

Román reformátusként kezdtem érezni, milyen az, amikor kisebbségben vagy. Egyik napról a másikra minden megváltozott: többségiből kisebbségi státusba kerültem. Furcsa helyzet: a románok csupán etnikai szempontból testvéreim, vallási szempontból a magyarokhoz állok közelebb.

Hogyan lesz reformátussá egy ortodox teológus? – reformatus.hu

 

Mihai Androne ortodox teológiát tanult Bukarestben, amikor kezébe került egy könyv a protestantizmusról, amelyet, mint ő mondja, nemcsak kezébe vett, hanem el is olvasott. Aztán Svájcba került ösztöndíjjal, ahonnan reformátusként tért vissza. Ott olvasott bele Kálvin Institutiojába, ami egy új világot nyitott meg számára. Erről a világról maga mesél egy hosszabb interjúban, amely nemcsak a személyes sorsot érintően érdekes, hanem etnikai-vallási vonatkozásában is.