Mégis, mi a baj a szobrokkal?

Az észak-karolinai Durham városában tüntetők ledöntöttek, majd megrugdostak egy polgárháborús, déliekre emlékező művet.

Így rombolnak konföderációs szobrot Amerikában - mandiner.hu

Legfőbb célom ebben a küzdelemben az Unió megőrzése, nem pedig a rabszolgaság megőrzése vagy megmentése. Ha meg tudnám menteni anélkül, hogy egy rabszolgát is felszabadítanék, megtenném.

Abraham Lincoln: Nem célom a rabszolgaság eltörlése (1862) - mandiner.hu

Egy chicagói lelkész George Washington szobrának eltávolítását, és a róla elnevezett park átnevezését szorgalmazza, mondván, hogy a park elnevezése sértő lehet a helyi feketék számára.

Már George Washington szobrát is elbontanák - mandiner.hu

 

Szegény konföderációs katona, fogalma sem volt róla, mi történik vele néhány óra múlva. Talán ő sem hitte volna, hogy azok után, amin átment, amit átélt, bárkinek eszébe jutna, hogy ő, vagy Lee tábornok tehet az egészről. Nem hitte, hogy az őrület, a politikai korrektség egyszer valakiben azt a képzetet szüli, hogy a Konföderáció összes emlékművét le kell dönteni, nem hitte volna, hogy mindez egyszer Charlottesville gyilkos indulatába torkollik. Mint ahogyan azt sem hitte volna, hogy a képmutatás és a gyűlölet odáig fajul, hogy napjaink legnagyobb amerikai problémája Trump elnök nem megfelelő elhatárolódása (?) lesz.

Mindig közellévő

– Azt mondta a Guardiannek egy méltán nagyon népszerűvé vált cikkben, hogy minden egyes elpusztított zsidó mellett ott volt a gázkamrákban Isten, és mindannyiuknak fogta a kezét. Tényleg így volna?
– Akármennyire abszurd is ez, más lehetőség egyszerűen nincsen. Már huszonéves koromban, ott, Oswiecimben is így láttam és azóta sem tudom másképp gondolni. Isten persze éppúgy együtt szenved Jóbbal, mint az Iszlám Állam által lefejezett keresztényekkel, vagy a bombasérüléseikben agonizáló palesztinokkal is.

Nézzük meg jól Auschwitzot még egyszer - nol.hu

Én nem akarok, de nem is tudok megszabadulni az Istentől. Hiszem a jóságát éppúgy, mint a mindenhatóságát. Bennem sem az ordibáló Hitler, sem a krematóriumok vad lobogása nem tudja elnyomni azt a halk, kicsike hangot, amiről Illés ír a Királyok könyve 19-ben.

Isten Auschwitzban - valasz.hu

 

Nem láttam a Saul fiát, de régóta tervezem, hogy megnézzem. Ahogy jöttek a díjak, elismerések, a felemás magyarországi fogadtatás, az interjúk, félreértett, szándékosan félremagyarázott mondatok, ahogyan egyre többet és többen írtak róla, úgy vált egyre inkább érdekessé Nemes Jeles László filmje. Számomra Röhrig Géza hitvallásos szavai teszik igazán hitelessé az Oscar-díjas alkotást, hiszen az idézett mondatban ott lakozik mindaz, amit a hívő ember Isten iránta gyakorolt kegyelméről gondol. Köszönöm a film főszereplőjének, hogy közel egy évvel a vele készült Népszabadság és Válasz interjú után újra emlékezhetek erre.

Tükör által homályosan

Erre már Ujváry válaszolt: szerinte a zsidótörvények megszavazása és az a három kiragadott memorandum, amely alapján Hómant antiszemitának kiáltották ki, elenyésző töredéke az egyébként kiváló történész-politikus hagyatékának, Hóman egyébként másodrendűnek tekintette a zsidókérdést. Ráadásul – húzta alá Ujváry – ’44. március 19. után a szabadlábon levő magyar politikusok közül csak ő tiltakozott kemény hangú levélben Veesenmayernél a német megszállás ellen; segített elmozdítani egy antiszemita főispánt, és a korabeli sajtóból is tudható, hogy enyhíteni próbálta a második zsidótörvényt, a német megszállás után rengeteg zsidó tudós és művész életét megmentette, baloldaliakét is, nem véletlenül tanúskodtak sokan mellette a Népbíróságon.

Kőkemény odavágásokkal csatáztak a történészek - mno.hu

 

Történészek és érdeklődők vitatkoztak csütörtökön a Magyar Tudományos Akadémia egyik termében a két világháború közötti magyar történelem ismert szereplőjéről, Hóman Bálintról, annak a holokausztban ill. az ország háborúba sodródásában játszott szerepéről. Érdekes, izgalmas, érdekfeszítő kérdés sokunk számára mindaz, ami ezt a vitát jellemzi: vajon egy történelmi szereplő életét és munkásságát hogyan, minek a függvényében lehet megítélni? Vajon a nyilvánvalóan elkövetett hibák, bűnök, mulasztások felülírhatók-e tudományos tevékenységgel vagy bármi mással? Melyiknek van nagyobb súlya, egyáltalán a kettőt lehet-e együtt vizsgálni? Annál is inkább érdekes ez a kérdés, mert egyházunk huszadik századi életéből is tudunk nem egy olyan személyről, akinek múltja és szerepe meglehetősen ellentmondásosnak tűnik. 

Érdeklődés hiányában

- Hogy kerültetek akkor mégis az oroszok fogságába?
- Bejött apámhoz az Augusztin Feri, hogy adja át az oroszoknak a lányait: engem és húgomat, Ellát, meg bátyám lányát, Jolánt. Ugyanaz az Augusztin volt, aki korábban a zsidókat kergette ki a házaikból. Besúgta az oroszoknak, hogy gazdag magyarok vagyunk és németek laktak nálunk. Mintha a mi hibánk lett volna.

Rajcsányi Gellért: Ártatlan bűnhődők − mandiner.hu

 

Valahogy nem tudunk mit kezdeni ezekkel az emléknapokkal, akármelyikről is van szó. Mert az kétségtelenül szép dolog, hogy felvonják, majd félárbocra eresztik a nemzeti lobogót, az is, hogy koszorúznak és mécsest gyújtanak, és az is értékelhető, amikor fontos emberek mondanak ünnepi beszédeket jelképes helyeken. Ám ennyiben ki is fullad a nagy megemlékezés, aki pedig valamiért nem érzi ennek valódi súlyát, továbbra sem érti, mire fel ez az egész. 

"Csak történelem"

Nézzünk szembe a történelmi tényekkel: a Szovjetunió uralma alól felszabaduló kelet- és közép-európai országok közül éppen nekünk, magyaroknak jutott a legravaszabb és legszámítóbb kommunista elit. A többi, hozzánk hasonló sorsú ország kommunista vezetése ugyanis korántsem volt olyan előrelátó, mint az MSZMP vezérkara: a gorbacsovi reformok, az amerikai–szovjet tárgyalások és az ezeket követő erjedés, a Szovjetunió látványos elerőtlenedése láttán sem vették észre, hogy egy korszak, méghozzá a kommunizmus korszaka a végéhez közeledik, s a végsőkig kitartottak az „elveik” (marxizmus-leninizmus), illetve a hatalom megtartása mellett.

1989. június 16.: minek is a napja? - mno.hu

Amikor a történelemre gondolok általában azok a dolgok jutnak eszembe, melyek még születésem előtt történtek. Sőt, ha alapul veszem egykori történelemoktatásunkat, nálunk anno 1945-nél véget ért a történelem, ami utána jött már nem volt érettségitétel. Ami utána jött, az a nyolcvanas évek végén már zűrzavaros volt a politikai változások előszelét érezve.

Törlési kísérlet

Nem kellett sokat várni arra, hogy a való életben is kiderüljön, kik és milyen célból használhatják ki az Európai Unió bírósága által kedden hozott ítéletet. Nagyon úgy néz ki, ha minden így marad, “a felejtés jogával” tulajdonképpen átírható a történelem.

kiradírozható múlt - hvg.hu

 

Mintha éppen nem ez történne folyamatosan. Mármint a történelem átírása. Legyünk kissé visszafogottak, és történelemhamisítás helyett írjuk azt, hogy történelemértelmezés. Nyilvánvalóan nem minden történelemértelmezés történelemhamisítás, az azonban feltétlenül igaz, hogy ahány korszak, történelmi rendszer, politikai meggyőződés, annyiféle történelem.

Mindent a maga helyén

Ezt a hitvallást, ezt az egységet hivatott erősíteni a Szent Korona ünnepének kinyilvánítása" - írta Wittner Mária, aki elmondta, azért javasolja január kilencedikét nemzeti ünneppé nyilvánítani, mert "ezen a napon ünnepeljük a Szent Korona ünnepét.

Wittner: január kilencedike a Szent Korona napja - Pécsi Újság.hu

Nem tudom ki hogy van vele, de nekem furcsa az a szentkorona kultusz, ami egyes körökben dívik, és akár még nemzeti ünnep rangjára is emelkedhet. Bár ízig-vérig magyarnak tartom magam, és mint történelmi tárgyat és szimbólumot fontosnak tartom a koronát, de az az új mítosz, ami kezd köré kiépülni, kezdi feszegetni tűrőképességem határát.