Megy egyfajta érdemháború

Vagyis le akarták tesztelni az NDK és Moszkva magatartását is, hogy mit szólnának ahhoz, ha a magyar kormány megnyitná a nyugati határait az NDK állampolgárai előtt. Mindenki tudta, hogy ha ez megtörténik, világpolitikai tényezővé válunk. Magát a döntést hivatalosan nem is merték meghozni, egy főpróba viszont jól jöhetett nekik. Majd meglátják, hogy reagál Moszkva. Ha azt mondja, hogy „Nyet”, akkor a kisemberen legfeljebb majd el lehet verni a port, hogy nem végezte el szakszerűen a feladatát, vagyis nem védte meg a határt.

Bella Árpád határőr alezredes Nagy-Vargha Zsófiának adott interjújában („Azt hiszem, jól döntöttem”- Mandiner, 2019. augusztus 19.)

Egy református hajdúivadék - 200 éve született Arany János

Kétszáz éve, 1817. március 2-án született Nagyszalontán Arany János, a 19. század magyar költészetének központi alakja, a magyar nyelv máig utolérhetetlen mestere. A jubileum alkalmából március 2-án kezdődik az Arany János emlékév. A költő életének 65 éve alatt végigélte a kor sorsfordulóit, lírájában hangot is adott mindannak, ami a magyarsággal történt.

Arany 200 - hirado.hu

Az idő rég eltemette Arany György uramnak azokat a gondolatait, amelyeket a nagyszalontai határban, vagy éppen házának ereszaljában hordozgatott, amikor megtudta, hogy felesége gyermeket vár. Férjhez ment lánya volt már akkor, de kálvinista predestinációs tudata mégiscsak bizonyossággal töltötte el Isten ajándéka felől, akiről 1817. március 2-án derült ki, hogy fiú. Neve szerint Jézus legfiatalabb tanítványához hasonlóan János lett, de akkor még aligha gondolta volna az öregedő hajdúivadék, hogy nemzet egyik legnagyobb költője bömböli az élet első jeleit a világba.