Szegregált oktatás: bűnbak vagy tabu?

Felelős-e minden szülő azért, hogyan tanul, meddig jut a gyermeke az iskolában?
Felelős-e minden közösség azért, hogy megbecsüli és megvédi-e a tanárait, iskoláját?
Felvethető-e annak a kérdése, hogy minden gyermektől és családtól elvárható az, hogy kövesse a többségi közösségi normákat iskolában, közösségi térben, és óvja, becsülje meg a saját közösségét, települését?
Felelős-e minden pedagógus minden gyermekért, akit oktat?
Felelős-e az állam azért, hogy megadjon mindent a tanulni akaró gyerekeknek és a tanítani akaró pedagógusoknak?

Forgács István: Gyöngyöspata – ki vállalja holnap a felelősséget? (mandiner, 2020. január 19.)

Szeptemberben állványozták körbe a templomunkat. Az állványos alvállalkozó Borsodból jött ide a Dunántúlra, a munkások, beleértve a brigádvezetőjüket is, cigányok voltak. Gyorsan, fegyelmezetten dolgoztak, pár nap alatt végeztek is. Amikor befejezzük a tetőfelújítást, jönnek majd vissza elpakolni az állványzatot. De nem biztos, hogy ugyanazok. Egy munkásközvetítő cégen keresztül egytől-egyig Németországba indulnak az év elején.

Hogyan árulja el magát az "értékelvű" liberalizmus?

Elkészült a „Portes Ouvertes" francia evangélikus egyesület legfrissebb jelentése, melyből kiderül, hogy évről évre egyre több keresztényt ölnek meg világszerte a vallásuk miatt. 2019-ben naponta nyolc keresztény esett áldozatul az ellenük irányult támadásoknak, és egyre több templomot zárnak be vagy rongálnak meg - írja a V4NA nemzetközi hírügynökség.

A kereszténység már évek óta vezeti az üldözött vallások listáját a nagyvilágban, sőt, minden évben egyre jobban elhúz a többi vallástól. A "Portes Ouvertes" (Nyitott Kapuk) francia evangélikus egyesület minden évben statisztikát készít a világszerte a vallásuk miatt inzultált, illetve megtámadott hívekről, és a számadatokból kiderül, hogy a kereszténység magasan a legüldözöttebb vallás, évről évre egyre több, sok esetben halálos támadás éri őket. A Portes Ouvertes civil szervezet adatai szerint 2018-ban világszerte 245 millió keresztényt üldöztek vallásuk miatt, akik közül 4305 személyt megöltek, 3150 embert pedig bebörtönöztek.

Hihetetlen mértékű a keresztényüldözés a világban - Origo

Ismét egy jelentés a keresztényüldözésről. A sokadik. De már azt sem kérdezzük, hogy az „alapértékektől” hangos európai politikai hatalom miért hallgat? Azért hallgat, mert keresztényekről van szó, s mint azt tudjuk, kiállás a kereszténység mellett a ma liberális Nyugaton politikailag nem korrekt.

GyöngyöspaRRRa

"Van jogszerű vagy indokolható elkülönítés és van jogellenes elkülönítés. A jogszerű elkülönítés, amit nagyon sok helyütt tapasztalhatunk az országban az nem feltétlenül rossz. Ezt úgyis hívja, nem mondanám, hogy a köznyelv, de mondjuk a szaknyelv, hogy integrációra felkészítő szegregált oktatás”  nyilatkozta az Alapjogokért Központ igazgatója. Azokon a településeken, ahol az iskolába járó romák aránya 80-90 százalék, gyakran élnek ezzel az oktatási modellel – tette hozzá a Hír TV. „Ott mondjuk nagyon nehéz megvalósítani integrált oktatást, hiszen az adott településen vagy városrészen a cigányság van számbeli fölényben, az ottani beiskolázott gyermekek vagy az ottani iskolák nyilvánvalóan úgy működnek, hogy a helyi lakossági arányoknak megfelelően a cigány gyerekek is számbeli fölényben vannak, vagy sokan vannak egy iskolában.” – folytatta Szánthó Miklós, aki szerint ebben az esetben a civilnek mondott szervezetek perlési politizálásáról beszélhetünk.

Informátor: Forrnak az indulatok Gyöngyöspatán - mandiner.hu

Két rossz közül a jobbikat

A Momentum vezetője, Fekete- Győr András az ATV Egyenes Beszéd című műsorában fejtegette, milyen fontos számukra a nyugati elkötelezettség és a demokrácia. Ezért az itthoni „feudális elnyomó rendszert” akarják leváltani és besorolni Európába; velük azonosulni és együttműködni a legfontosabb feladat – mondja.
Csakhogy Európa ma kettéosztott, az a Nyugat, ahová tartozni szeretne, az istentelen, Istentől és hazától eltávolodott Európa. Liberális demokráciát valósít meg, ami a keresztény és nemzeti értékeket semmibe veszi, és egy ateista, globalista szemlélet uralma alatt áll.

Csakhogy sietve azt is hozzáteszi: „nekünk szabadság kell”, majd sietve megmagyarázza, hogyan érti ezt. Elnyomó rendszer számukra az, amelyik védi a hagyományos családot és a nemzeti érdekeket. Nem kell olyan kormány, mely nem engedélyezi az azonos neműek „házasságát”, amelyik a nőktől gyerekeket szeretne. Az individuális szabadságjogok a legfontosabbak, a kisebbségek túlfeszített azonos jogai, ahol egy azonos nemű pár örökbe fogadhat gyerekeket. A konzervatív-keresztény szemlélet azonban azt mondja, hogy a gyereknek apára és anyára van szüksége, hogy egészséges mintát lásson.

Pók Katalin: Kétféle Európa – Mondd, te kit választanál? – vasarnap.hu

Gyülekezet - egy hely, ahol befogadnak?

A gyülekezet nem steril dolog. Isten kegyelme, hogy ezek az emberek itt vannak, és ebbe a gyerekek is beleértendők, hiszen nem párhuzamos világ az övék: a felnőtt- és a gyermekistentisztelet valósága egy. És bár utóbbinak is megvan a maga menete, lehet, hogy Marcinak vagy más gyerekeknek egy-egy alkalom „csak” arról szól, hogy valaki elfogadja és szereti őket. Ahogy a gyerekekhez viszonyulunk, az maga az üzenet, amit át szeretnénk adni: Isten szeretetét nem kell kiérdemelni, mert az már adott. Nem tudunk semmit tenni azért, hogy ő jobban vagy kevésbé szeressen minket.

„Én nagyon nem szeretek templomba járni!” - parokia.hu

Egy kisgyermekes család útja a rendszeres istentiszteletre járásig. Egy kisgyermekes család nem várt megpróbáltatásai az istentiszteleteken. Kérdő, megdöbbent pillantások a gyülekezeti tagok részéről. Hasonló mondatokkal lehetne még összefoglalni, hogyan éltek meg szülők olyan nehézségeket, melyeket egy-egy vasárnap délelőtt tapasztaltak. A parokia.hu oldalon megjelent írásban olyan szülők mondják el tapasztalataikat, akik elhatározták és ki is tartottak azon döntésük mellett, hogy ők bizony gyermekeikkel együtt szeretnének rendszeresen részt venni az istentiszteleteken. „Szeretnénk, ha a vasárnapi istentisztelet a gyermekeink szocializációjának a része lenne” – mondják.

Személyesen

Nyugat-angliai Shropshireben nyílt meg a világ első olyan gyógyszertára, ahol pirulák helyett verseket adnak a „pácienseknek”. A verspatika ötletét Deborah Alma brit költő találta ki, aki maga tevékenykedik „gyógyszerészként” az általa megálmodott létesítményben. ... Természetesen a verseket nem csak úgy találomra adja, nehogy valami mellékhatás miatt beüssön a gikszer. A „gyógyszerésznek” állt költő egy konzultációra hívja a „pácienseket”, ahol feltesz nekik néhány kérdést, az egész folyamat pedig hasonlít egy valódi kivizsgáláshoz. Miután ez megtörtént, Alma „terápiás” verseket ír fel a „pácienseinek”, majd gyógyulni küldi őket. ... A verspatikához tartozik egy mentőautó is az Emergency Poet. 

 Megnyílt a világ első olyan gyógyszertára, ahol pirulák helyett verseket írnak fel - a Transindex

Verspatika ez.

Ez jó. 

Jó, hogy megvalósul.

Megvalósul Segítséggel, Barátokkal. 

Barátokkal együtt irigykedem. 

A második sarokpont: a bibliaolvasás!

Eugene H. Peterson könyve arra figyelmeztet minket, hogy a mindennapi teendők mellett sem sikkadhat el a spiritualitás megélése; és a lelkészi szolgálatnak imádságon, igeolvasáson, lelki kísérésen kell alapulnia. (…)  A lelkésznek nemcsak a gyülekezete előtt kell lelki életet élnie – noha erre is szükség van a példaadás miatt –, hanem meg kell élnie a mindennapokban is a spiritualitást. „Ha csak azért olvassuk a Bibliát, mert vasárnap prédikálnunk kell, ha az imádság csak a szolgálatra hangolódáshoz kell, akkor puszta szakmánkká válik a lelki élet megélése.” Siba Balázs szerint Peterson könyve segíthet abban, hogy visszatalálhassunk a lelkészi szolgálat sarokpontjaihoz...

Vissza a sarokpontokhoz - parokia.hu

Már amikor elolvastam január első napjaiban ezt a könyvbemutatóról szóló tudósítást, tudtam, hogy az új esztendőt egy sorozattal fogom kezdeni. Bár a könyv elsősorban a lelkészek spiritualitását, lelki életét szeretné segíteni, mégis azt gondolom, hogy minden keresztyén ember számára fontosak ezek a bizonyos sarokpontok. Akkor most – a múlt heti imádság után – nézzük a következőt, a bibliaolvasást. Hozzátéve, hogy teológiai szempontból talán ezzel kellett volna kezdeni: Isten megszólítja az embert Igéjében, s az ember szava, az imádság tulajdonképpen mindig válasz az őt megszólító Isten felé.

 

Cserbenhagyva

A szovjet Vörös Hadsereg 1943. január 12-én, –30-35 fokos hidegben az arcvonal északi részén, az urivi hídfőből kiindulva áttörte a magyar vonalat és 8-12 kilométer mélyen hatoltak előre, majd január 14-én délen, a scsucsjei hídfőben 50 kilométer szélességben törték át a védelmet. A német hadvezetés nem vetette be az arcvonal ezen részén állomásozó egyetlen tartalékát, de a visszavonulást is megtiltotta.

A legjobb magyar felszerelés is kevésnek bizonyult a Don-kanyar embertelen viszonyai közt – Múlt-kor, 2019. január 19.

 

77 évvel és egy nappal ezelőtt 9.45-kor kezdődő heves tüzérségi tűz után fél 11-kor megindultak az orosz csapatok a voronyezsi fronton. A mínusz 30-35 Celsius fokos hidegben 250 000 magyar katona napokig állta a támadást, majd a visszavonulás alatt, felfoghatatlan veszteségek mellett folyamatosan tudtak Nyugat felé haladni. Orosz szemmel nézve a doni áttörés nem hozta meg az elvárt eredményt, a német, magyar és olasz csapatokat nem sikerült teljesen megsemmisíteni, és nem a kívánt ütemben tudtak előre haladni Berlin felé.

Magyar szemmel nézve úgy veszett oda és sebesült meg mintegy 50 – 50 000 emberünk, esett hadifogságba mintegy 27-28 000 honfitársunk, hogy magát a csatát nem is a 2. hadsereg katonái veszítették el.

Trianon

1920-ban kialakított határok nagyhatalmi döntések eredményei voltak, ellentétben a környező országokban megjelenő, a történelmi Magyarország egykori kisebbségeinek felszabadulási törekvését alapul vevő narratívákkal. Azonban azt is be kell látnunk, hogy Magyarország az akkori állapotában nem maradhatott volna fent: az Osztrák-Magyar Monarchia túl sok nemzetiségből állt, melyeket a nacionalizmus és az önálló nemzetté válás gondolata mozgatott.

Ablonczy Balázs: Az emlékezés nem lezárás - reformatus.hu

Nagyon fontos interjú jelent meg egyházunk honlapján Ablonczy Balázs történésszel, a Trianon 100 MTA-Lendület kutatócsoport vezetőjével. A történésszel Farkas Zsuzsanna beszélgetett. Az interjú azért fontos, mert a békediktátum 100. évfordulójára emlékezünk az idén, de nem mindegy, hogy hogyan. Trianon még ma is neuralgikus pont, tökéletesen alkalmas az amúgy is túlfűtött mai magyar közélet további hiszterizálására. Az interjú azért fontos, mert egyfajta iránytű is lehet sokak számára: empatikus, de realista.

A felelősségvállalásról

Én vagyok a párt elnöke. Minden egyes elvesztett városért nekem is van felelősségem. Vagy azért, mert nem közreműködtem abban, hogy jobb jelöltet találjunk; vagy azért, mert a kampányba nem tudtm elegendő enrergiát bele tenni; vagy azért, mert nem tudtam közreműködni olyan valasztási stratégia kidolgozásában, ami győzelemhez vezetett volna. A párt elnöke az generális felelősséget visel minden egyes sikerért meg kudarcért is.
Az egyetlen dolog, amit fel tudok hozni a mentésgemre, hogy több helyen nyertünk, mint ahány helyen vesztettünk. Ha nem így lenne, valószínűleg nem is tudnám megtartani a pártelnöki tisztséget.

Orbán: Minden elveszett városért felelősséget vállalok – index.hu

A kormányfő éveleji sajtótájékoztatóját lehet akár óvatosnak, akár túlzónak tartani attól függően, hogy ki, hogyan és miért hallgatja. Sok múlik  a szubjektumon, érdeken és szempontrendszeren. Lehet a teljes beszédet, vagy annak részleteit górcső alá venni, motiválhat túlfűtöttségtől egészen az érdektelenségig bármi, megakaszthat egyetlen részlet vagy pontról pontra boncolgtható a beszéd. Engem egyetlen dolog ragadott meg, és gondolkodtatott el: a felelősségvállalás.

Oldalak