Kemenesalja központjában magasodik a vidék ékessége, a 279 m magas Ság hegy. 1975-ben nyilvánították védetté. Különös módon éppen az évtizedekig (1910-től 1958-ig) tartó bazaltbányászat, mely végérvényesen megfosztotta a hegyet eredeti, természetes jellegétől, egyben segített feltárni geológiai történetét, majd - közvetve - más értékeire is ráirányította a figyelmet.

A Ság hegyről röviden - sag-hegy.hu

A múlt heti írásom arról szólt, hogy nem kellett a nagyvilágban témára vadásznom, mert „kaptam egy podcastot” a gépem monitorjára...Most pedig még nem is kellett kapnom, ugyanis itt áll tőlem alig néhány kilométerre... Már több mint 5 millió éve... Kemenesalja és a celldömölkiek kultikus hegye, Magyarország legnyugatibb tanúhegye, a Ság-hegy..! Ma – egy kicsit a teremtés hete kapcsán is, melyet ezen a héten tartanak a történelmi felekezetek, s az idén a hála és felelősség címet viseli – erről fogok írni... Persze, csak pár mondatban vázolnám fel  a Ság-hegy természeti, gazdasági, történelmi, kulturális és vallási vonatkozásait. Ez utóbbi aktualitását az is adja, hogy most vasárnap gyülekezetünk itt a hegyen, az egyik szőlősgazda birtokán tartott rendhagyó, számunkra viszont már hagyományos, szőlőhegyi istentiszteletet...

 

 

Szóval a mi kultikus hegyünk – geológiailag – egy 5 millió éves tűzhányó maradványa. A vulkáni működés előtt itt is még a Pannon tenger hullámzott. Több kilométeres mélységből tört fel a kőzetolvadék a magmacsatornán keresztül, s először tufa formájában hullott a homokos rétegre, majd a láva kb. 50 m vastag bazalttakaróvá szilárdult a hegy tetején. Mindezt egyébként nagyon szemléletesen meg lehet nézni digitális technika segítségével egy interaktív kiállítás keretében a Kemenesaljai Vulkán Park Látogató Központban is... A legenda szerint viszont a hegyet maga Lucifer építtette 7 ördögével, hogy onnan fentről gyönyörködhessen a táj szépségében... A Ság-hegyet 1973-ban nyilvánították védetté. Állatai közül különösen a madárvilága tekinthető gazdagnak: a vörös vércsén és a hollón kívül többféle bagoly faj is meghonosodott, de hallatja itt a hangját a csuszka, a kövirigó és a fülemüle is... A növények közül nyáron pompázik az ékes vasvirág, de találunk még tarka nőszirmot, selymes boglárkát és piros kígyósziszt is...  S persze, mindenek fölött, szőlőt..!  Amellyel már a rómaiak is foglalkoztak, kihasználva a vulkanikus hegy hőtartó táptalaját és napsütötte lejtős oldalait. Ma sajnos már egyre kevesebben művelik a szőlőt, pedig történelmi borvidékről van szó, ugyanis a Ság hegy a Somló borvidékéhez tartozik Kissomlyó hegyével együtt! Az itt termelt borok magas savtartalmúak és étvágygerjesztő hatásúak. A legismertebb „sági bor-rajongó” Bismarck kancellár volt, állítólag ő mondta: „A sági bor gyógybor..!” S ha már kultikus hegyről beszélünk, itt mindenképpen szeretném megemlíteni, hogy fennmaradt egy sági vonatkozású, az ország egyik legrégebbi, szőlőműveléssel kapcsolatos törvénygyűjtemény (1743), amely – többek között – elrendeli, hogy vasárnap tilos a munkavégzés, aki viszont ezt mégis megteszi, az 50 Ft bírságot köteles fizetni...

Áttérve a Ság-hegy gazdasági jelentőségére, szintén a rómaiak bányászták először a bazaltot, amelyet a híres Borostyán út építéséhez használtak fel. Az újkorban majdnem 50 éven keresztül folyt  a bazaltkitermelés, 17 millió tonna követ bányásztak ki ez idő alatt, megváltoztatva a Ság korábbi, fenséges arculatát. Igaz, így feltárultak a vulkanikus hegy belsejének titkai, melyek megmutatva lentről, a kráterből nézve a hegy kialakulásának folyamatát... S hogy hová került ez a töménytelen mennyiségű sági bazalt? Többek között a pesti Andrássy út kockakövei is innen származnak...

A magyar történelem egyik legszomorúbb eseményére, a Trianoni békediktátumra, s ezzel együtt az ország megcsonkítására emlékeztet a hegy tetején lévő emlékmű, amely az ország egyik első és legmonumentálisabb ilyen alkotása, a maga 19 méteres magasságával! A  trianoni keresztet Bazaltbánya Rt. egykori igazgatója, Berzsenyi Miklós állíttatta 1934-ben. A kommunizmus idejében a kereszten lévő eredeti felirat „Nagymagyarországért Kemenesalja népe MCMXXXIV.” miatt le akarták rombolni, de a kőtáblát megfordították, és a „Szabadság” szót vésték rá, így a helyén maradhatott..!

Ami a Ság-hegy kultúrtörténeti jelentőségét illeti, Eötvös Lóránd 1891-ben itt végezte híres ingakísérleteit. Az ún. torziós ingát a gravitációs mező térbeli változásának mérésére alkotta meg. Ennek egyik eredeti  példánya a Vulkánparkban lett kiállítva.
Folytatva a Ság-hegy kulturális vonatkozásainak felsorolását: évtizedek óta minden évben rendeznek itt kráterhangversenyeket, a hely kitűnő akusztikáját kihasználandó, ezen kívül volt már színházi előadások színtere is, valamint a kráterben forgatta a 20th Century Fox amerikai filmvállalat az Eragon című fantasy-kalandfilm egyes jeleneteit. Ennek érdekében egy egész kis díszletfalut építettek és sajnos több sziklát eltávolítottak a helyéről, utat engedve ezzel a fokozott eróziónak...

Végül essék szó a Ság-hegy és a vallás kapcsolatáról... Sokan a föld töréspontjaiból áradó energiáknak tulajdonítja a hegy szakrális, kultikus jellegét... Minden esetre érdekes, hogy amíg pl. a „nagy testvér” Somlóra 3 kápolnát is építettek, ide egyet sem... Bár a celli kegytemplom és a kolostor építtetője, Koptik Odó, csehországi bencés szerzetes tervebe vette, ez végül is sem akkor,  sem később nem valósult meg... Ő egyébként állítólag éveken keresztül minden nap felment a hegyre imádkozni..! Mint ahogy napjainkban is, katolikus testvéreink is rendszeres látogatói a hegynek... Legutóbb Szent Gellért napja alkalmából szept. 24-én tartottak szentmisét a helyi egyházi iskola tanulói számára. Mi reformátusok pedig – ahogy ezen írás elején említettem – most vasárnap igyekezetünk együtt tanúskodni ezzel az 5 millió éves tanúheggyel a Szentháromság Isten valóságáról, az Atya teremtő és gondviselő hatalmáról, a Fiú, Jézus Krisztus megváltó szeretetéről és a Szentlélek ma is megtapasztalható erejéről..!