Nem egy, hanem több sértett ember profiljából áll össze egy „ügyvéddé” az a karakter, amely országos botrányt generált Borkai Zsolt és barátja, Rákosfalvy Zoltán adriai szexpartijából – ez derült ki azokból a beszélgetésekből, amelyeket olyan emberekkel folytattunk, akik közelről ismerik a történetet és a két főszereplőt vagy azokat, akikkel üzleteltek. A felvételekhez „félbűnözői” körön keresztül juthattak hozzá ismeretlenek, miközben az érintettek már a botrány kirobbanása előtt ismerték a teljes anyagot. Talán nem ennyire drámaian alakult volna a történet vége, ha a Borkai mögött álló Rákosfalvy az évek során nem rúgja fel azt a status quót, amely hosszú évekig jellemezte az elsősorban jobboldalra húzó győri gazdasági elitet.
Jobbról semmisítik meg Borkait, de nem ő a fő célpont - index.hu
Aranyszájú Szent János szerzetesből lett papprédikátor a 4. század végén néha úgy fejezte be prédikációit, hogy innét folytatjuk. Lám-lám, bár akaratlanul, mégis most ilyen cipőbe kerültem én is. A múlt szombattól e szombatig jutva bizony a korábban megemlített színek vezetnek tovább minket.
Így fejeztem be, utólag pontosítva inkább úgy írom, hogy ott hagytam abba a múlt heti reposztot: "A csalásnak nincs konkrét színe. Kék-e, zöld-e, piros-e, narancssárga-e? Esete válogatja." A múlt heti piros eset után most a narancsok háza táján bukkant fel egy kínos eset. Nap-nap után haladva azt tapasztalom, hogy a botrány sokkal összetettebb annál, mint elsőre látszott, noha sejthető volt, hogy az érdek nem csupán annyi, hogy bemutassa a politikai elit sötét oldalát, megvilágítva a szürke ötven árnyalata közül egyet-kettőt.
Egy ügyvéd barátom szerint (természetesen nem ő az ördög ügyvédje), minden mögött két végső ok húzódik meg, vagy ezek kombinációja: sex és/vagy pénz. No, a szivárogtató által generált feszültségből egyre inkább kidomborodik, hogy nem egy féltékenységi ügy, hanem a piac újraosztásából fakadó gazdasági előny reménye bukkant felszínre. Izgalmas kérdés, hogy ki az igazi célpont. Az irányító vagy az irányított? Azaz Bübü vagy Borkai? Napról-napra világosabb a válasz: Bübü kipöccintése a valódi cél. Hiszen Borkaival úgy, hogy nem Rákosfalvy Bübü Zoltán áll mögötte, újra lehet majd rajzolni a megyeszékhely gazdasági térképét, és meg lehet szerezni a szálakat kézben tartó ügyvéd sápjának javát, ráadásul a politikai kormányzás sem kerül másik párt kezébe. Ennek megvalósulásához most Borkai úgy a legmegfelelőbb, ha hallgat. Holnap még csend, egészen addig, amíg az urnákból ki nem pattan a győzelem. Csakhogy milyen győzelem az, ami egy rothadó világ által garantáltatik?
Lehet, hogy a hatalmon maradáshoz megfelelő egy papírról felolvasott töredelmes vallomás, és azt követően a hallgatás, de már egyre többen vélik úgy, hogy a Tarlós István által megfogalmazott útirány sokkal kívánatosabb. "...védhetetlen, kirívó, vállalhatatlan, közönséges és méltatlan. Méltatlanná vált a funkciójára. Nem tudom, miért nem vonja le saját maga a konzekvenciákat. Sőt, az ilyen emberektől politikusként a jövőben meg kellene válni. Itt nem csak egy közönséges szexügyről van szó. Többről. Borkainak csakugyan le kellene mondania. Ez lenne a leghelyesebb." Erkölcsileg biztosan. Ám sajnos a politikát nem a karakteres úriemberség és nem a magas erkölcsi szint jellemzi minden esetben. Pedig mi, Magyarország ilyen-olyan színű polgárai éppen arra várunk, hogy lássunk valamiféle tisztulást a pártok és irányzatok teljes palettáján. Lássuk be, egy polgármester narkózva, prostikkal időzgetve és simlis ügyeket tárgyalászva nem bújhat a magánügy védőhálója mögé. Ahogy egy pedagógus, egy lelkész vagy egy rendőr esetében sem lehet kibúvó az, hogy magánügy, ha ilyet csinál.
Áhított lenne a gazdasági növekedés mellett erkölcsi emelkedésről hallani. Ha valami nagyot üthet, akkor az a tisztes kiállás és a kínos helyzetek fájdalmas elrendezésének felvállalása. A rejtőzködés, az eltusolás, a hallgatás már nem lep meg senkit. A felvállalásból származó nagy durranás jöhet kampányidőszak és választás után is, csak jöjjön el végre!
Hozzászólások