A pedagógusok előmeneteli rendszerének bevezetése után a pedagógusok illetménye több lépcsőben emelkedett. Ugyanakkor a pedagógus illetmények az évtized elejéhez hasonlóan befagytak, aminek következtében a legkisebb pedagógusbért mostanra a garantált bérminimumhoz kell felzárkóztatni, amire korábban még nem volt példa. Ismét a pedagógus bérek rendezésére van szükség, mégpedig oly módon, hogy azok értéküket megőrizhessék, ne legyen szükség a jövőben újabb és újabb felzárkóztatásokra.
Március-áprilisban a közéleti kérdések közül ismét egy kisebb reflektornyi fénysugár vetült a magyar pedagógustársadalomra. Márciusban a Magyar Nemzet idézte Horváth Péter gimnázium igazgatót, a Nemzeti Pedagóguskar elnökét. „Ahhoz, hogy a feladatainkat jól el tudjuk látni, elengedhetetlen az anyagi megbecsülés.” A lap megkeresése valószínűleg egy nem is olyan régen tartott sajtótájékoztatónak köszönhető. Egy hónappal ezelőtt jelentette be Rétvári Bence, az EMMI parlamenti államtitkára, hogy mekkora plusz forrást szabadít fel a kormányzat (Idén 606 milliárddal több jut oktatásra, mint 2010-ben).
Nem véletlen hát, hogy nemcsak a kormány által életre hívott Nemzeti Pedagóguskar, hanem mások is reagáltak már. Április elején töltötte fel oldalára a Pedagóguskar saját észrevételeit az illetményekről, 8-án pedig már budaörsi pedagógusok tették közzé az észrevételeiket egy miniszterelnöknek címzett nyílt levél formájában.
A Pedagóguskar kiemeli, hogy bár a pedagógusbérek az életpálya modell bevezetését követően valóban emelkedtek, de az azóta eltelt időben az emelések mértéke megállt. A 2013 és 2017 között eltelt időszakban négy lépcsőben emelték a pedagógusfizetéseket, aminek következtében a pedagógusok többet keresnek ugyan, de továbbra sem keresnek jól. A bérrendezésre ezért konkrét javaslatokat tesznek. A 273 budaörsi tanár által kezdeményezett nyílt levél ennél keményebben fogalmaz. A Pedagóguskar négy és tíz javaslattal él (1-2 oldal), a budaörsiek nyílt levele két követelést tartalmaz.
Mindkét dokumentum egyetért abban, amit tanárismerőseinktől/munkatársainktól rendszeresen hallhatunk: a pedagógusbérek kiszámítását függetlenítették a garantált bérminimumtól, és helyette egy úgynevezett „vetített alap”-ból számítják ki.
Egy pedagógus és pedagógiai szakember ismerősöm a vetített alapról szarkasztikusan csak annyit mondott, hogy az, aminek hangzik: egy vetített alap.
Amíg ugyanis 2013-ban egy kezdő pedagógus bére a garantált bérminimum 135,6 %-a volt, addig egy évvel ezelőtt a legkisebb pedagógusfizetés már csak 101,2 %-a volt. Garantált bérminimum alatt azt az összeget értjük, ami alatt egy szakképzett munkavállaló a munkakörében kevesebb fizetést nem kaphat.
Érthető tehát a (kormány-szimpátiájuktól függetlenül azonos célokat megjelölő) pedagógusok egyik legfontosabb és egyértelmű kérése/követelése: a pedagógusbérek garantált bérminimumhoz való rögzítése, ezen keresztül a pályakezdők körében csábítóbb pedagógusbérek bevezetése. A kiszámíthatóság a bérekben is, és nemcsak a törvényi háttér tekintetében kulcsfontosságú.
Egyre több hír tudósít arról, mennyire „elszállnak” a hazai bérek – amik mondjuk az uniós bérekhez képest cinikus szövegezések – s tudom, hogy számos olyan területet lehet még felsorolni, ahol béremelésre van szükség. Viszont egyáltalán nem patetikus szöveg azt mondani, hogy az oktatásügy finanszírozásának, azon belül a pedagógusok – és ahogy egyébként a Pedagóguskar helyesen hozzáteszi: a pedagógusok munkáját közvetlenül segítő oktatási szakemberek – béremelése is része egy olyan képzeletbeli nemzeti konszenzusnak, mely nem ismer pártpolitikai határokat. Kormánynak-ellenzéknek egyaránt célja kell legyen a pedagóguspálya vonzóbbá tétele és a meglévő pedagógusok és segítőik munkájának bérben és egyéb járulékban is kifejezett nagyobb elismerése.
A Nemzeti Pedagóguskar szövege itt, annak summája itt olvasható, a budaörsiek nyílt levele itt, az arról szóló egyik híradás pedig itt érhető el.