"Okkal feltételezhetjük, hogy vannak olyan cégek a nemzetközi piacon, amelyek emberi embrionális szöveteket használnak fel termékeik gyártása során" - mondta dr. Szabó Marcel ombudsman-helyettes hétfői sajtótájékoztatóján, amelynek témája a magzatok felhasználása volt az élelmiszer- és kozmetikai iparban. Emberi embriók, magzatok, élelmiszeripar, kozmetikai ipar origo
Európában ez elvileg nem is lehetne probléma, mert az Európa Tanács már 1986-ban felszólította tagállamait, hogy az embriók ipari használatát terápiás célokra korlátozzák. Kereskedelmi, haszonszerzési célú hasznosítás mind a magzat, mind a magzati szövetek tekintetében tiltott, tekintettel az emberi méltóságra.
Amikor legelőször olvastam erről egy cikket, akkor éppen a pepsi üdítőitalról beszélték, hogy az emberi embrióból vett szövetből kialakított anyagokkal van ízesítve. A Pepsi Co. olyan céggel szerződött a termékei ízesítésére, amely ezzel kísérletezik. De ez, amint a cikk előadja eljutott a gyártási fázisba. A cikk linkjét elmentettem, de röpke 3 vagy 5 óra után már nem volt elérhető. 404 error. Csak ennyi volt a helyén. Félek, hogy a mostani cikk is erre a sorsa jut. Hiszen a gazdasági érdek sok egyéb szempontot felülír.
"Ódivatú elképzeléseket dédelgetünk ételeinkről, amelyek már rég nem azok, amik valaha voltak. Az eper íze nem az eprektől származik, hanem egy ausztrál fa fűrészporából, a kókuszízt egy Trichoderma viride nevű gomba termeli, a barack ízét a ricinusból nyerik, a citromét pedig egy penészgombából. A marcipán zöldborsóból is készülhet, a homár és a garnélarák vagy akár a sertéshús is a tenger mindeddig észre nem vett gyümölcseiből. Füstölés helyett műfüsttel permetezik be a sonkákat és kolbászokat, és mert a műfüst nem tartósít, valamennyi tartósítószer is kerül a termékekbe. A pácolás során a hús már nem veszít víztartalmából, hanem kicsit még nyer is. Érzékeink manipulálására észrevétlenül egy világhatalom szerveződött: az ízipar. Mindegy, hogy csecsemőeledel vagy gyümölcsjoghurt, felvágott vagy sütemény, nem azt esszük, amit eszünk; az ipar láthatatlanul fűszerez, a hatások ismeretlenek." (A leves hazudik Hans-Ulrich Grimm könyv 2009-ben adták ki a ötödszörre ) Ezt a könyvet is érdemes elolvasni. A tartalomjegyzékében található egy mondat, miszerint az élelmiszeripar a kriminalitás szélén áll.
És íme: "Csak az elmúlt években kerültek a laborokból a gyárakba azok az eljárások, amelyek az embrionális eredetű anyagok széles körű felhasználását teszik lehetővé (Emberi embriók, magzatok, élelmiszeripar, kozmetikai ipar origo) Most kell jogilag szabályozni ezt a területet, különben mi alapján döntjük majd el, hogy miben lehet emberi embriókból származó anyag és miben nem?"
"Az egyik legfontosabb szempont az egyén lelkiismereti szabadsága. A fogyasztónak joga van tudnia arról, hogy amit vásárol, az miből és hogyan készül" - mondta Szabó Marcel. Egy lehetséges cél az, hogy kötelezzék a gyártókat: jelöljék meg az emberi embrionális eredetet a termékekeiken. Vagy fordítva: lehessen jelölni azt is, ha egy termék "embriómentes". Ehhez hasonló példák már léteznek: ilyenek a fair trade termékek, az ökocímke, a "nem véres gyémántok", illetve az állatkísérlet-mentes kozmetikai termékek:
"Nem valószínű, hogy az embriómentes termékeken egy áthúzott embriónak kell majd szerepelnie, de az biztos, hogy ideje beszélni ezekről a kérdésekről" - mondja Szabó.
Pár ember, gazdasági társaság profitéhsége, a gazdasági akarnokság elég borzalmas dolgokra képes. Talán egy az ombudsmannak erősebben, egyenesebben kellene fogalmaznia, ha ilyen kérdésekben kell nyiltakoznia. "A használjunk-e emberi embrióból vett szövetet a élelmiszeriparban és kozmetikai iparban?" kérdésre a válaszok meglepnek. Az egyén lelkiismereti szabadsága, hogy tudja miből készül a fogyasztásra szánt termék. Tehát kötelezzék a gyártókat, hogy jelöljék ha emberi embriószövetet használtak, avagy éppen azt is, ha nem.
Hiába tiltott és hiába az Alapjogi Cgarta, ha léteznek kiskapuk: "Az Alapjogi Charta 2009-es elfogadásával mindez jogi normává emelkedett az EU-ban, ám léteznek olyan kiskapuk, amelyeken keresztül ezek a termékek az üzletek polcaira kerülhetnek Európában, így Magyarországon is. Élelmiszerek esetében például nincs jogi lehetőség arra, hogy egy importőr a termék előállításának etikai hátterét vizsgálja. A kozmetikai cikkeknél pedig el lehet titkolni azokat az összetevőket, amelyek nem ártalmasak az emberi szervezetre."
Van pár perverz ember, aki különösségekre vágyik. Kihalófélben lévő állatokból, vagy éppen emberi szövetekből is készült étek után. De nem gondolom, hogy a fogyasztási cikkeinknek bármiféle emberi embrió szövetet kellene tartalmaznia.
Megvennéd, meginnád azt az italt, amelyben emberi embrióból készült ízesítő van? Használnád azt a kozmetikai cuccot, amelyről kiderül, hogy annak is alapanyaga az emberi embrió néhány szövete?
Én nem. Mi van ezzel az emberiséggel? Van még bármilyen tabu, szent dolog?