Sátoraljaújhely. Konfirmáció. Ragyogó barna tekintetek emelkedtek fel. Olyan nép lett az Úr népe, aki nem volt az övé. Olyan szívek keresik akaratát, akiknek nem hirdettek próféták bűnbánatot, akiket nem vezettek dús legelőkhöz pásztorok, de akik vágytak az igazságra, és az megszabadította őket. Mert az Úr nem az „ősi” hitűeket keresi, hanem azokat, akik újszülött gyermek csodálatával néznek fel a kereszten függőre...
„Azt a népet, amely nem az én népem, hívom az én népemnek, és azt, amelyet nem szeretek, szeretett népemnek, és úgy lesz, hogy azon a helyen, ahol megmondtam nekik: Nem az én népem vagytok ti, ott fogják őket az élő Isten fiainak nevezni." (Róma 9,25-26)
Cigány gyülekezetünk felnőtt - ciganymisszio.reformatus.hu
Ezekkel a sorokkal kezdődik missziói beosztott lelkészünk, Pál László beszámolója egy valóban rendkívüli és fontos alkalomról. Egy konfirmációs, úrvacsorás ünnepi istentisztelet-ről, amelyet a nemrégiben alakult sátoraljaújhelyi cigánygyülekezetben tartottunk.
Cigánygyülekezet? Cigánykonfirmáció és úrvacsora? Kissé szokatlan kifejezések ezek. Közöttünk is vannak, akik idegenkednek az ilyen szóösszetételektől. Olyanok is akadnak, akik azt kérdezik a beosztott lelkésztől, vagy akár tőlem, miért kell a cigányok között missziót végezni? Nincs elég dolog a „rendes” gyülekezetben? Miért kell a „nem népem”’ közé menni, ők úgyis olyanok maradnak, amilyenek voltak. Sok-sok régi sérelem, rossz tapasztalat keve-redik itt társadalmi sztereotípiákkal és előítéletekkel.
Nem vetem meg azokat, akik ilyen kérdéseket fogalmaznak meg, de próbálom tanítani, vezetni őket. Az általánosítás rendkívül káros, a „kutyából nem lesz szalonna” talmi bölcses-sége semmire sem vezet. Az a felfogás is káros – s hányszor szenvedtünk ettől az elmúlt évtizedekben? –, amely szerint a cigányok és a magyarok együttélésében az előbbiek mindig áldozatok, az utóbbiak, a többségi nemzet pedig a károkozó. Túl kellene lépni mindkét fajta általánosításon.
Aki részt vesz egy olyan istentiszteleten, ahol valóban ragyogó barna tekintetek emelkednek fel, ahol a hitvallást szívből mondják, az énekeket teli tüdőből éneklik, és az újszülött csodálatával néznek fel a kereszten függőre, annak könnyebb letenni az előítéleteket. Az kezdi érteni a menyegzői meghívás kiterjesztésének királyi gondolatát. Ha a meghívottak nemet mondtak, a király a keresztutak és sövények népét teszi vendéggé asztalánál.
Advent és karácsony arra tanít, hogy mindent Isten országa szempontjából nézzünk. A kicsiny kezdetet is. Nézzük a missziót, éppen a cigánymissziót is ebből a szempontból! Bizo-nyos, hogy Isten a cigánynak is, mint ahogy a magyarnak és minden más népnek is hirdettetni akarja evangéliumát. Ne legyünk akadályozói szent tervének, hanem tudjuk kimondani: legyen meg a te akaratod!
Hozzászólások