Az Úr érkezése
Mikor elhagytak,
Mikor a lelkem roskadozva vittem,
Csöndesen és váratlanul
Átölelt az Isten...
Irodalmi tárházunk széles palettájából válogathatnék karácsonyi gondolatok közül, én Adynak ezt a viszonylag korai, Az Illés szekerén 1908-ban, A Sion-hegy alatt elnevezésű ciklusában megjelenő versét választottam.
A költemény rövid és tömör, Ady verstani értelemben kihagyásos technikát alkalmaz mondanivalójának balladai sűrűségű megfogalmazására.
A vers mindössze három szakaszból áll. Értelmezési lehetőségét tekintve is egyszerű: élete nehéz szakaszán a Jóisten segíti át a viharos, sokszor önmaga, de legtöbbször a „barátok” által megnehezített létezés göröngyös útján. Ady költeménye pontosan azt az életérzést mondja el nekünk, amely olyan sokszor ott van mindennapjaink imáiban is.
Ady – életrajzából tudjuk – a Karácsonyt mindig szülőfalujában töltötte. A kicsi érmelléki falu három templommal büszkélkedett, az Ady család – Ady Lőrinc presbiteri tisztségéből kifolyólag – a szószékkel szemben foglalt helyet. Ady, a megfáradt, kacagányos Ős Kaján, a hotelszobák lakója, a „kis női csukák” üldözöttje, a Zsukák, Mylitták, Nyanyucik, Aranyok dédelgetettje Karácsonyt köszönteni, Jézus születését az érmindszenti református templomba és a szülői házba tér meg ünnepelni.
Sokan és sokféleképpen magyarázták a költészetét. Istenhitét megkérdőjelezték, emberi gyarlóságait erősítették, pályatársaitól elszigetelték, irodalmi és magánéleti hovatartozását kijelölték. Ady azonban mindig rácáfolt az önjelölt mecénásokra. Verseiben önmaga volt, az a konok, dacos szittya magyar, aki ősi nemesi származására rendkívül büszke volt, és aki Az Úr érkezése című költeményében is egyszerűen és őszintén vallja meg szeretetét az Úrjézusban.
Karácsonykor a keresztény ember elcsendesedik. Várja a Megváltó megszületését. Nem trombitákkal, ordítva és harsogva ajándékok vásárlására való felhívással. Karácsonykor – ahogy az Ady versben is olvashatjuk: csöndesen és váratlanul ölel át az Isten. Ady istene sem harsonával jön. Nem visítja a fülünkbe, hogy fogyassz, óriási árleszállítások vannak, sőt, ha szerencséd van, még személyi kölcsönt is felvehetsz vásárlási kényszered kielégítésére.
Mikor tanuljuk meg végre, hogy a bevásárlóközpontok tolakodó karácsonyi felhívása mindenről szól, csak a Karácsony igazi értelméről nem, hitünk valódi igemagyarázatáról sem , csupán arról, vegyél minél drágább ajándékot, hogy elkápráztasd vele a gondolkodásra és elmélkedésre képtelen embert?
Csöndesedjünk mi is el Adyval együtt a karácsonyi várakozásban. Érkezzen mindnyájunkhoz meg az Úr Ady gyönyörű soraival, várakozzunk Rá és Szentestén, gyertyagyújtáskor, majd másnap és harmadnap Úrvacsorakor higgyük el, hogy igenis itt van Ő, velünk van, átölel és vígasztal, szeret és megért.