Esperes-gondnoki értekezletünk a leghatározottabban kéri „A fiú” című alkotás és a hozzákapcsolódó anyagok haladéktalan eltávolítását.

A Dunamelléki Egyházkerület vezetői a karácsonyi kampányfilmről - dmrek.hu

"A film következményeiért az Elnökség vállalja felelősséget" - áll abban a válaszlevélben, amelyet Bölcskei Gusztáv, a Zsinat lelkészi elnöke küldött a Dunamelléki Református Egyházkerület vezetésének. 

Az MRE Elnökségének állásfoglalása a Fiú! című film kapcsán - reformatus.hu

A videót az elmúlt napokban már több, mint 4300-an lájkolták, a kommentekben pedig a lelkes katolikus és evangélikus júzerek egymást túllicitálva siránkoznak azon, miért nem az ő hitsorosaiknak jutott eszébe egy ilyen modern környezetbe átültetett, karácsonyra időzített, ötletes vallási kampányfilm.

Kiakadt az egyház saját Jézus-filmjén - index.hu

"A karácsony mindenkié." - hallhatjuk a Fiú! című pár perces filmhez kapcsolódó videók egyikében. Csak az nem mindegy, hogyan is lesz mindenkié a karácsony? A film sokféle érzést, gondolatot indított el egyházunkon belül és kívül. Olvashatunk külső méltatást, határozott elhatárolódást, azonnali eltávolítást követelve és erre adott választ. Mindez tovább gyűrűzött a nagy nyilvánosság felé, hiszen az egyházi honlapokon kívül a Mandiner és az Index is ír belső vitánkról és megosztottságunkról.

A filmről lehet sok mindent mondani. Mindenkinek saját ízlése szerint tetszik vagy nem tetszik. Saját környezetemben végeztem egy kis közvélemény-kutatást. A gyülekezet idősebb tagjai közül volt, aki nem értette; volt aki rácsodálkozott, mi karácsony igazi lényege sallangok nélkül; volt aki örült a kifelé szóló üzenetnek, de nagyon hiányolja a befelé, nekünk szóló üzenetet; a helyi hajléktalanoknak tetszett, ők nagyon is értik. Több alkalommal is mély beszélgetés alakult ki a filmről és arról az üzenetről, amit megértettünk belőle. Mindez teljesen szubjektív, nem lehet messzemenő következtetéseket levonni, hiszen magánvélemények jelennek meg. A film mindenesetre sokakat megmozgatott, elgondolkodtatott. 

Megnéztem az összes videót, ami az afiu.hu honlapon található. Számomra az jött át, hogy ezzel kifejezetten azokat szeretnék megszólítani, akik távol vannak Jézustól, akiknek a karácsony nem kapcsolódik össze az ő születésével és a megszokott, egyházias frázisok, közhelyes karácsonyi hangulat, értelmezhetetlen, sokszor giccses betlehemi figurák nem jelentenek semmit. Ez az én interpertációm, mindenki döntse el maga, szerinte mit is jelent, miért is készült ez a néhány videó és kampányfilm.

Aztán a Fiú! eltűnt és átvette a helyét egy furcsa belső vita, ami ismét mély árkokat húz egyházunk életébe. A Dunamellék le akarja vetetni a videót, a Zsinat elnöke kijelentette, vállalják a következményeket, és a videó marad. Olvashatunk olyan véleményt és teológiai megközelítést mely súlyosan elmarasztalja a filmet, és megtalálható ennek az ellenkezője is. 

Ahogy tegnap végigolvastam ezeket a nyilatkozatokat, állásfoglalásokat, vegyes érzések kavarogtak bennem, amiktől azóta sem tudok szabadulni. Örülök, hogy reakciók születtek, vélemények vannak, amik ütköznek, és bízom benne, hogy ebből valami építő, előre mutató születik. És szomorúság is van bennem, hiszen az egyházon kívül egész jól fogadták a videót, most meg arról cikkeznek, mennyire megosztott minket ez a történet. A karácsonyi üzenet elveszett, már nem a kampányvideóról beszélünk, hanem valami egészen másról. 

Mindez furcsa diagnózist állít fel rólunk. Úgy tűnik, csak nyilvános nyilatkozatokban tudunk véleményt alkotni, csak kijelentünk, követelünk, visszautasítunk, stb. A párbeszéd, ami igencsak evangéliumi, valahogy meg sem jelenik. A felek nem ülnek le egy asztalhoz megvitatni, mit is gondolnak a filmről, annak hatásáról egyházon belül és kívül. Nem jelenik meg az egyszerű ember véleménye, akinek igazából szól ez a film és hiányik az egyszerű egyháztag szempontja is, aki így vagy úgy, de véleményt alkot a videóról. 

Bízom benne, az indulatok elcsitulnak, a kedélyek megnyugodnak, és a nyilvános honlapokon megjelentetett állásfoglalások helyett lesz konstruktív, személyes párbeszéd. Mindezt annak a tudatában, hogy akár tetszett a film, akár nem, a FIÚ mindenkié, refomátusoké, más felekezetűeké, Istentől távol lévőké... 

 

 
Mennyei szép hajnal, termő ékes águnk.
Földre szállt fiadat réges régtől vártuk.

Puha zöld mohával néki megágyaztunk.
Illatos szénával szépen takargatni vágytunk.

Véltük nem szüléd őt márvány palotában.
Szülted vala nékünk apró istállóban.

Született, született, barmok melengették,
Rongyos jászolában féltőn ketten őrizgették.

Várták hű pásztorok tejjel, borral, mézzel,
Jó három királyok mirhával, tömjénnel.

Üzente volt nékünk Gábriel arkangyal,
Betlehemi csillag most jő el a hajnal.

Most jő el a hajnal Betlehemnek földjén.
Nyugszik jászolában, nékünk Ő az igaz törvény.

(Makám: Mennyei szép hajnal)

 

Hozzászólások