Megbotránkoztató és gyűlöletkeltésre alkalmas viselkedésnek minősítették a svéd hatóságok a muszlimok előtt való sertésből készült étel elfogyasztását – írja a Marsta.nu helyi újság.
Pénzbírságot kapott az a férfi, aki szalonnát evett muszlimok előtt - 888.hu
Olvasom a hírt, hogy egy svéd férfit pénzbírságra büntettek, mert szalonnázott burkát viselő muszlim asszonyok előtt a vonaton. Állítólag közben szóval gyalázta a muszlimokat és a feketéket is, de ezt nem tudták rábizonyítani. Nos, előre kell bocsátanom: a büntetéssel egyetértek. Amit ugyanis ez a svéd férfi tett, egyértelmű és tudatos, a nyilvánosság előtt elkövetett provokáció. Ilyen leplezetlen módon nem gázolunk a miénktől eltérő hitekbe, még ha nem is értünk velük egyet. Ez több mint illetlenség. Ez nem elegáns. Hála néked iszlám, egyre erőteljesebb jelenlétednek köszönhetően a keresztyén gyökérzetű Európa újra kénytelen lesz megtanulni, hogy mi az, hogy blaszfémia, más hitek sértegetése és gyalázása, s nem lehet mindent igazolni a szólásszabadság, az egyéni szabadság és függetlenség magasztos eszméjével. Hála néked iszlám, egyszer talán még azt is megérjük, hogy a keresztyénséget sem lehet többé már lábtörlőnek használni a nyilvános színen.
Persze, ehhez az is kell, hogy a keresztyének végre kiálljanak magukért. Nem tudom, hogy ebből a svéd esetből hogyan lett bírósági ügy. Feltételezem úgy, hogy valakik, akár az önmagukat hitükben sértve érző asszonyok, feljelentést tettek, mert nem tűrték a provokációt. Mindenesetre úgy tűnik ennek az esetnek a kapcsán is, hogy bizony nagyon is működik a hétköznapok szintjén is a muszlim hitvédelem, s nem tűrik, ha sértegetik a hitüket. Ennek az érzékenységnek nyilván lehetnek szélsőséges megnyilvánulásai is, mint például a Charlie Hebdo elleni gyilkos támadás, ám annyi bizonyosnak tűnik, hogy a muszlimok egy jelentős része, ha hitük valamiféle támadásáról van szó, nem restek kiállni meggyőződésükért, s a legkevésbé sem érdekli őket, hogy ez ellentmond bizonyos európai alapértékeknek és az európai mentalitásnak.
Mondhatnánk erre persze, hogy ez azért túlzás, jobb lenne, ha a muzulmánok is megtanulnák, hogy Európában nem kell mindent komolyan venni. Itt létezik irónia és önirónia, kritika és önkritika, itt létezik szólásszabadság, s mindenki úgy figuráz ki más hiteket, vagy akár saját hitet is, ahogy akar. Nem kell ilyen túlérzékenynek lenni, s nem kell mindent komolyan venni. Take it easy.
Csak hát ennek a nagy európai szólásszabadságnak mint legfőbb értéknek az lett a következménye, hogy hovatovább a keresztyének is bedőltek neki, s még akkor sem szólaltak meg, ha egyes „művészi alkotások”, eszmefuttatások, programok, műsorok, megmozdulások valódi célja nyilvánvalóan a keresztyénséggel szembeni nyílt provokáció volt. Sőt, hovatovább a keresztyének – megrettenve a „bűnös keresztyénség” unos-untalan fejükhöz vagdosott toposzától – kezdték el röstellni magukat, ha a védekezni lett volna kedvük. Így lett a hitvédelemből valamiféle ósdinak vélt attitűd, amely nem érti az idők szavát, amely vaskalapos és anakronisztikus. Így állt elő az a fura helyzet, hogy míg Európában sokféle csoportérzékenységre figyelni kell, addig a keresztyénségére a legkevésbé, mert tudni lehetett előre, hogy bizony ezek a derék keresztyének jámboran tűrik, ha a hitüket gyalázzák. Meg különben is, támogatottságukban már annyira meg vannak roggyanva, hogy úgy sem lesz hatékony erő, amely kiállna mellettük. Itt mindenféle fóbiának súlyos következménye van, kivéve a krisztofóbiának. A keresztyén civilizációs öntudatában szétesett Európa már olyannyira érzéketlenné vált a keresztyénséggel szembeni provokációkra, hogy észre sem vette, hogy bizony itt a szólásszabadság, a multikulturalizmus, a véleményfüggetlenség, meg ki tudja még, miféle „értékek” leple alatt a keresztyénség módszeres lejáratása folyik, s a keresztyén múltról és jelenről olyan fontos dolgokat tanulhat meg az európai polgár, mint inkvizíció, máglya, fasizmus és pedofília. Valamint karácsony mint téli fesztivál, vagy mi.
De a maradványkeresztyénség nagy szerencséjére, jött egy új attitűd, egy vallás, az iszlám, amelynek a számára még létezik a szent és a profán soha össze nem keverhető világa. A maradványkeresztyénség nagy szerencséjére jöttek a muszlimok, akik úgy tűnik, sikeresen megtaníttatják az amúgy rettentően szabad, toleráns, és a szólásszabadságára oly büszke Európával, hogy van olyan vallás, amellyel nem lehet viccelődni. Mert még ezt a szabadelvű viccelődést a muszlimok komolyan találják venni, s annak bizony nem lesz jó következménye.
Felebarátaim, ez még azzal a jó végkifejlettel is járhat, hogy Európában is eljöhet a felvilágosodás korszaka, s talán általános meggyőződéssé is válhat, hogy ha az iszlámot nem elegáns nyíltan provokálni a szólásszabadság megejtően szép eszméjébe csomagolva, akkor egy másik vallással, a keresztyénséggel sem illik ezt tenni.
Hála az iszlámnak, ha már állítólagos keresztyének milliói nem voltak képesek kiállni hitük mellett, akkor legalább a muszlim hitvédelem megsejtet valamit abból, mit is jelenthet, ha egy vallás komolyan veszi önmagát. És láss csodát, erre a muszlim érzékenységre még az amúgy liberális-szekuláris állam is belátja, hogy mások hitével nem szórakozunk, bármennyire is szabadok vagyunk. És a svéd bíróság a muszlim nők előtt a vonaton szalonnázó férfit megbüntette. Helyes.
Most már csak azt várom, mikor érkezik keresztyén részről feljelentés, ha a keresztyénséget ilyen nyilvánvaló provokáció éri.
Hozzászólások