A német alkotmány diszkrimináció elleni klauzulája egyebek között tiltja a rasszalapú megkülönböztetést. A Zöldek két vezető politikusa szerint a megfogalmazás helytelen, hiszen a rasszizmus logikáját veszi át: azt sugallja, hogy léteznek rasszok, miközben azok valójában csak társadalmi konstrukciók. Ezért a ’faji alapú’ megkülönböztetés helyett a ’rasszista megkülönböztetés’ tilalmát iktatnák az alkotmányba, mondván ez nem sugallja, hogy valóban léteznek rasszok.

Német rasszizmusviták - Metazin

„Polgártársak, attól kell tartanunk, hogy a forradalom, mint Saturnus, sorra felfalja valamennyi gyermekét, és despotizmust eredményez, annak minden velejáró szerencsétlenségével!” - mondotta Pierre Victurnien Vergniaud, a Gironde nevű mérsékelt köztársasági párt vezetője 1793 tavaszán. Szegény Vergniaud, akit ugyancsak kivégeztek, valószínűleg nem volt tudatában prófétikus mondata történelmi jelentőségének.

A Hagia Sophia ne váljon ismét a szembenállás és ellenségeskedés helyévé, hanem tartsa meg nemzeteket és vallásokat egyesítő szerepét – kéri az Egyházak Világtanácsának (EVT) főtitkára, Ioan Sauca professzor Recep Tayyip Erdogan török elnököt.

A Hagia Sophia sorsa aggasztja a keresztyéneket - reformatus.hu

A Hagia Sophia muszlim kultuszhellyé visszaalakításának élénk visszhangja azért jelentős, mert akár történelmi adalék is lehet egy ma zajló világméretű kulturális küzdelemhez. Ennek a már régóta folyó, s ezernyi formát öltő küzdelemnek voltaképpen egyetlen kérdése van: a hagyományhoz való viszony.

Több évszázados paradigma látszik véglegesen megdőlni napjainkban. A paradigma arról szólt, hogy nekünk magyaroknak, mint afféle perifériális országnak arra kell törekednünk, hogy felzárkózzunk a Nyugathoz. Nemcsak gazdaságban, hanem és főleg szellemben és kultúrában. A szellemi mozgások iránya mindig is nyugatról keletre, s nem fordítva. S ha azt akartuk bizonyítani, hogy Magyarország a Nyugathoz tartozik, akkor mindig büszkén emlegettük múltunknak azokat a szereplőit, akik hazahozták a nyugati kultúra megtermékenyítő eszméit. Meg azt is gyakran emlegetjük, hogy mi voltunk Európa védőbástyája. Nyugat valójában mindig is valamiféle viszonyítási pontként működött a számunkra, s közösségi tudatunkban mindig is úgy mértük magunkat, hogy mennyire vagyunk képesek bekapcsolódni a nyugati szellemi fősodorba. Egyszóval, Nyugatnak megkérdőjelezhetetlen tekintélye volt, s képes volt elhitetni, hogy magától értetődő modell a jövőre nézve. Ennek vége.

Hiszen rasszista a Biblia is.

Mi az, hogy a háromkirályok közt csak egy a szerecsen?! Az új ballib kőtáblák szerint köztük legalább másfél négusnak kellene lennie, Boldizsár így, egy szál magában, mi más, ha nem a fehér elnyomás árulkodó jele? És miért ne szülhetett volna Mária sötétbőrű Jézuskát? És egyáltalán miért fehér az a Mária?! Hát, nyilván mert a kaporszakállú maga is elég rasszista. Szóval a szűznemzés kiszemeltje miért is nem egy fekete hölgy? Nem volt a környéken alkalmas színesebb?

Éjsötétke és a hét színes törpe - Mozgástér

Azt írja Galló Béla a Mozgástér blogban, hogy a szélsőbalodali antirasszista őrület logikája szerint rasszista a Biblia is, mert hiszen : „Mi az, hogy a háromkirályok közt csak egy a szerecsen?! Az új ballib kőtáblák szerint köztük legalább másfél négusnak kellene lennie, Boldizsár így, egy szál magában, mi más, ha nem a fehér elnyomás árulkodó jele? És miért ne szülhetett volna Mária sötétbőrű Jézuskát? És egyáltalán miért fehér az a Mária?! Hát, nyilván mert a kaporszakállú maga is elég rasszista. Szóval a szűznemzés kiszemeltje miért is nem egy fekete hölgy? Nem volt a környéken alkalmas színesebb?”

Galló megjegyzése azért telitalálat, mert mutatja ennek a logikának a végső abszurditását.

Harcolunk a diszkrimináció különböző formái ellen, kiemelten a homofóbia, transzfóbia, szexizmus és rasszizmus ellen, és hidat építünk az LMBTQ-közösség és a többségi társadalom között.

A Budapest Pride Manifesztója 

Augusztus 20. minden magyar ünnepe, mondja a Budapest Pride Fesztivál és Felvonulás szervezőinek felhívása. Helyes. Nem hinném, hogy a magyar nemzet és a szexuális orientáció két olyan identitásmeghatározó faktor lenne, amelyek kizárják egymást. Sőt, magyar, konzervatív, hagyományos szexuális identitású keresztyénként csak üdvözölni tudok a normatívtól eltérő szexualitású emberek részéről egy olyan törekvést, amely igyekszik világossá tenni a többségi társadalom számára, hogy a szexuális identitás az egyén önmeghatározása szempontjából nem számol fel minden más hagyományos identitáskeretet. Például a nemzetet.

"Your daddy changed the world # Gianna Floyd". Fotó: Pexels

A rasszizmus elleni tüntetések, valamint az egyetemi világ, a kultúra, a gazdaság szereplőinek hozzájuk felzárkózó áradata kapcsán felmerül a kérdés: hogy lehet embereket ennyire behülyíteni? Mert az egy dolog, hogy ez a nyugati világot már-már behálózó tiltakozáshullám szervezve és támogatva van. Ez azért átjön. De hiába is van bármiféle komoly hatalom mögötte, ha emberek tízezrei spontán módon nem reagálnának rá. De reagálnak. Valamiért a rasszizmus-témával embereket el lehet érni. Miért is? Nagyon is könnyen el tudom képzelni, hogy emberek sokasága őszinte erkölcsi felháborodásában csatlakozik a tüntetőkhöz. Tiltakozik a hatalom, az elnyomás, az igazságtalanság, a kizsákmányolás ellen. Sőt, meg van róla győződve, hogy a világ megváltozott.

Az afféle maradi magyar, mint amilyen én is vagyok, csak kapkodja a fejét, hogy mi a nyavalya történik Amerikában? Már korábban is voltak jelei annak, hogy ott valami nagyon elment. Egyre inkább nyilvánvalóvá vált az amerikai társadalom belső hasadtsága, de a Floyd halála után bekövetkezett események minden képzeletet felülmúlnak. Szobordöntögetés, rendőrség-feloszlatás, utcai zavargások. S mindez a szolidaritás jegyében. Ez a már társadalmi méretű zavar éles ellentétben áll egy ismert, és világszerte sokak által sokáig elfogadott Amerika-képpel. Amerika nemcsak a világ első számú nagyhatalma, hanem az emberi jövő szimbolikus tere, ahol fajra, színre, kultúrára való tekintet nélkül valamiféle nagy Amerika-álomban mindenki megtalálhatja a maga boldogulását. Mert Amerika egyesít.

Aztán most mintha az látszana bebizonyosodni, hogy az amerikai álom mégsem működik.

Életem jelentős részét az úgynevezett szocializmusban éltem le, s a hivatalos ideológia évtizedeken keresztül azt akarta belém sulykolni, hogy magyar református keresztyénként én egy bűnös közösség tagja vagyok. Kétszeresen bűnös. Mondhatnám, a zsarolás a közösségi múltammal kijelölte a helyemet a világban. Megpróbált bennem felépíteni egy identitást, amelynek a belső tartalma egyfajta önleértékelő mentalitás, s amelynek a legnagyobb bölcsessége abból állt, nyugodj bele abba, hogy te a történelem vesztese lettél.

Szombat van, valami Reposzt-téma után kellene néznem. Re-posztolni valamire, lehetőleg közéleti kontextusban. Igen ám, de holnap pünkösd van, s a blog ezt nem kerülheti ki. A téma kötelezően adott. Na jó, akkor nézzünk szét a közéleti sajtóban, milyen írásokat találunk. Megmondom: semmilyent sem. Nem mondhatnám, hogy a magyar nyilvánosságot különösképpen lázba hozza az ünnep.

Majd az lesz, ami mindig is szokott keresztyén nagyünnepek alkalmával, hogy a hírforrások egy része röviden beszámol arról, hogy a különböző felekezetek vezető papjai, lelkipásztorai mit mondtak pünkösd kapcsán. Talán meg fog jelenni egy-két írás is nem egyházi szerzőtől. De mégis, ami átjön az az, hogy pünkösdről beszélni mégis csak a papok dolga. Minden ünnepnél ez van, s ez engem már régóta zavar.

Nincs olyan hatalom, amely ne eszmeileg akarná indokolni és megalapozni önmagát. Azt semmilyen hatalmi törekvés nem mondhatja önmagáról, hogy azért akar hatalmat, mert a hatalom önmagában jó, hiszen az biztosítja a másokkal szembeni önrendelkezés képességét. A hatalomnak mindig „küldetése” van, mégpedig valamilyen magasztos eszme, érték megvalósítása érdekében. Egy hatalom addig sikeres, míg az az eszme, amelyre épül sokak számára hihető, amellyel azonosulni lehet. Csak van egy probléma: az eszmék megfoghatatlan természete..

Amíg nincs meg a vírus ellenszere, berendezkedhetünk a hosszan tartó, folyamatos bizonytalanságra.  Nincs ember, aki ma meg tudná mondani, hogy az élet újraindítása milyen következményekkel jár. S miután a járvány természetéről már sokat tudunk, de messze nem eleget, nem csak a vonatkozó szakmák ontják az elméleteket, hanem emberek milliói is azzal vannak elfoglalva, hogy valamiképp, akár összeesküvés elméleteket is gyártva, megmagyarázzák a történetet.

Nem mondhatnám, hogy széles tömegeket rázott meg Pápa Gábornak a Népszavában megjelent karikatúrája. Volt utána némi vita, voltak, akik elítélték, köztük a Reposzt, a Mandiner, a Credo, a Vasárnap. De voltak még keresztyén szerzők is, akik a védelmükbe vették. A lényeg az, hogy nem lett belőle elemi erejű felháborodás, közéleti botrány. Vélhetően azért, mert a keresztyének millióinak érzékenységét sértő alkotás az égvilágon semmiféle újdonsággal nem bír. Mondhatni, a keresztyénség megjelenítése negatív kontextusban európai „progresszív” kultúránk szerves része. Eddig is megjelentek a keresztyén hitvilág megsértésére és provokálására alkalmas művek a tudatipar legkülönbözőbb területein, s ezután sem lesz más a helyzet. A keresztyének pedig ebben a mai, normatívnak kikiáltott szekuláris és ateista kultúrában úgy lettek szocializálva, vagyis megfélemlítve, hogy jobb, ha hallgatnak, mert különben könnyen olyan színben tűnhetnek fel, mint akik ellenzik a demokrácia egyik nagy vívmányát; a szólásszabadságot. Márpedig, ki az, akinek ellenére lenne a polgárok szabad véleményalkotási joga? Ezzel a kör bezárul, s úgy tűnik, nincs semmilyen olyan érv, amely a keresztyén emberek sokaságát sértő nyilvános alkotásoknak megálljt tudna parancsolni.

Összhangban Magyarország Kormánya április 30-án hozott intézkedéseivel a Magyarországi Református Egyház Zsinatának Elnöksége a koronavírus járvánnyal összefüggésben azt kéri, hogy május 3-ig az elnökség március 16-án tett javaslatát kövessék. Eszerint kérjük a gyülekezeteket, hogy május 3-ig továbbra is szüneteltessenek minden egyházi alkalmat, istentiszteleteket.

Május 4-én, hétfőn a Magyarországi Református Egyház elnöksége tanácskozik a változtatás módjáról.

Kérjük a testvéreinket, hogy továbbra is hordozzák imádságban a járvány mielőbbi megszűnését, a betegek, egészségügyi dolgozók, felelős döntéshozók életét.

Kérjük a veszélyhelyzettel kapcsolatos kormányintézkedések maradéktalan betartását. A további tájékozódásért keressék fel a www.koronavirus.gov.hu oldalt.

Köszönettel:

Magyarországi Református Egyház Zsinatának Elnöksége 

Május 3-ig szünetelnek az egyházi alkalmak - reformatus.hu

Nem készítettem ugyan felmérést, de az az érzésem, Gulyás Gergely miniszter bejelentése a járvány elleni védekezés újabb szakaszának intézkedéssorozatáról, köztük röviden utalva az egyházakra is, eléggé komoly bizonytalanságot idézett elő a templomba járó, egyházias keresztyénségen belül. Nem ismerem a bejelentés konkrét hátterét, de annyi azért lejött, hogy az egyházakat váratlanul érhette a hír. Erre az utal, hogy az első hivatalos egyházi reagálások meglehetősen visszafogottak voltak. A katolikus vezetés először azt jelentette be, hogy megvizsgálja a nyitás lehetőségét, majd május 1-én kijött egy közlemény, amely továbbra is érvényben tartja a felmentést a szentmise látogatásának kötelezettsége alól, ugyanakkor a megyéspüspökökre bízza a döntést. Vagyis nem született egységes szabályozás. A református vezetés hétfőn, május 4-én dönt, az evangélikusok a jövő héten. A helyzet azért bonyolult, mert a védekezés első szakaszában azért mégis csak volt egy nagyon széleskörű, s az aktív keresztények/keresztyének túlnyomó többsége által támogatott egyetértés arra vonatkozóan, hogy a veszélyhelyzetben a templomi alkalmakat szüneteltetni kell. Most viszont azáltal, hogy a gazdasági kényszerből diktált „lazítás” szakaszában az egyházak is érintve lettek, eléggé különös helyzet állt elő, aminek az lehet a következménye, hogy a járvány elleni egyházias védekezés körüli konszenzus megbomlik.

"Ha nem akarunk bunkerszerűen bezárva élni életünk végéig, vagy addig, amíg a vakcinát fel nem fedezik, amelynek időpontja teljesen bizonytalan (...), akkor két lehetőség van": sikerül jól újraindítani az életet és "lehetnek meglepetések" - fejtette ki, úgy folytatva: ha az élet újraindításakor a vírus elszabadul, akkor hirtelen kellene előállítani több tízezer kórházi ágyat és több ezer lélegeztetőgépet, ami lehetetlen.

Ezért a felelősségteljes magatartásnak azt tartja, ha kiépítik azt a kórházi kapacitást, amelyre a legrosszabb esetben szükség lehet. A védekezés első szakaszának az értelme a vírus terjedésének a lassítása, hogy felkészítsék az egészségügyet egy korábban példátlan terhelésre.

Fokozatosan, szigorú menetrend mellett újraindítható az élet a védekezés második szakaszában - koronavirus.gov.hu

Csak a mesében van olyan, hogy létezhetnek olyan, az egész társadalomra vonatkozó döntések, amelyek ne sértenének részérdekeket. A magamfajta állampolgár számára, aki szereti egészben látni a dolgokat, s valahogy értelmezni, egészen szórakoztató, hogy napjainkban mintha mindenki járványügyi szakértővé vált volna. Ami persze érthető, hiszen valamiképp mindenki értintett, s mindenki a maga szemüvegén keresztül nézi a dolgokat. A részigazságok száma végtelen. Ám nagy kérdés, hogy ha a különböző véleményekben vannak is igazságmorzsák, mégis, a járvány kezelésének miféle egységes forgatókönyvét lehetne megalkotni úgy, hogy azzal mindenki egyetértsen, s ne sérüljön semmilyen csoport érdeke sem? Nos, nem létezhet ilyen forgatókönyv. Nincs olyan hatalom, amelyik egy ilyen krízishelyzetben úgy tudna az egész társadalmat érintő döntést hozni, hogy az ne generáljon egyúttal konfliktusokat is. A kérdés nem igazán az, hogy elkerülhető-e a konfliktus, avagy sem, hanem az, hogy milyen konfliktus felvállalása szolgálja inkább az egész társadalom érdekét?

Nem tudom, a laikus olvasó el tudja-e képzelni, milyen helyzet az egy lelkipásztor, egy pap számára, amikor bezárják a templomát? Nos, ez maga az abszurditás.

Ha a halál árnyéka völgyében járok is,
nem félek semmi bajtól,
mert te velem vagy: vessződ és botod megvigasztal engem.

Zsoltárok 23, 4 - Biblia 

Most, hogy itt van ez a vírus, sokaknak az a mindennapi imája, hogy „csak ezt éljem túl”. Ez teljesen természetes. Az élet már csak ilyen, túlélések sorozata. Kívánom és is mindenkinek, magamnak is, hogy éljük túl ezt a fenyegetettséget, s valahogy ússzuk meg ép bőrrel, minél kevesebb és kisebb megrázkódtatással. De…

A koronavírus elleni küzdelemben tapasztalt kiábrándító magatartás az európai politikai elit részéről egy pillanat alatt összeroppantja a dogmatikus liberalizmus eszmei alapjait. Ez a világkép olyan állításokon nyugodott, amelynek az igazsága mára szertefoszlott vagy minimum megrendült. A liberális európai álomban szendergő polgárt a járvány egy pillanat alatt kijózanítja.

Buric leszögezte:  a koronavírus-járvány megfékezése iránti elkötelezettség jegyében hozott  tagállami intézkedéseknek tiszteletben kell tartaniuk az Európa Tanács alapvető értékeit: a demokráciát, a jogállamiságot és az emberi jogokat. Az Európa Tanács továbbra is készen áll arra, hogy segítse a tagállamok  erre irányuló törekvésit, többek között azáltal, hogy minden szükséges ismeretet és segítséget rendelkezésükre bocsát.

„Arra szólítom fel a magyar hatóságokat, hogy ragadják meg ezt a lehetőséget” – fogalmazott Marija Pejcinovic Buric.

Levelet írt az Európa Tanács főtitkára Orbán Viktornak - Mandiner/MTI

Aki elég optimista, azt feltételezhetné, hogy legalább a vírus elleni küzdelem idejére a szokványos kultúrharc érdektelenné válik. De ez naivitás. Íme, megkaptuk a levelet Buric asszonytól, az Európa Tanács főtitkárától, aki arra figyelmezteti Magyarországot, hogy „a koronavírus-járvány megfékezése iránti elkötelezettség jegyében hozott tagállami intézkedéseknek tiszteletben kell tartaniuk az Európa Tanács alapvető értékeit: a demokráciát, a jogállamiságot és az emberi jogokat.” Más szavakkal, a járvány elleni nemzetállami küzdelem megítélésének mércéje nem a hatékonyság, hanem a „demokrácia”, a „jogállamiság”, az „emberi jogok” Brüsszel által gyakorolt értelmezési monopóliumának a feltétlen biztosítása. A kérdés ez: az ember van a demokráciáért, avagy a demokrácia az emberért?

Kép

Most még mindenki – nagyon helyesen – a járvány elleni küzdelemmel van elfoglalva. Viszont az nem kétséges, hogy ez a történet messze túlmutat önmagán, hiszen egy pillanat alatt nyilvánvalóvá vált ennek a világnak a sérülékenysége. Nem arra gondolok, hogy egy ilyen új vírussal szemben mennyire tehetetlen tud lenni az ember. Inkább arra, hogy ilyenkor kiderül, ami amúgy közhely, hogy a különböző, magas szinten szervezett rendszerek és hálózatok, tehát a létfenntartás struktúrái hogyan hálózzák be magát az embert.

Az utcán járva bármiféle mondatfoszlányt elcsípek, a koronavírussal és annak velejáróival kapcsolatos.
Az emberek egy része teljesen sokkos állapotban van.
Az élelmiszerüzletben, ami jelenleg a gyógyszertár és az orvosi rendelő mellett az egyetlen olyan hely, ahol indokolt tartózkodni, az emberek kissé zavartan viselkednek. Nem mintha tegnapról mára ugrásszerűen megnövekedett volna a fertőzöttek száma, mégis, a tegnapi bejelentés felbolygatott mindent. Folyamatosan közeledett ez a „valami”, de még akkor is, amikor Olaszországból jöttek a hírek, csak egy távoli történés volt a nagyvilágban. Aztán bejelentették a kijárási szabályozást Tirolban, és hirtelen nagyon is közelinek kezdett látszódni. Néhány órával később már Bécsben is élt a rendelet, ami annyira hirtelen jött, hogy csak tudomásul venni lehetett, felfogni nem. Nagyon sok ember visel maszkot, gumikesztyűt, mindenki távolságot tart a másiktól, valamiért néhányan még feltűnően halkan is beszélnek, ami tovább fokozza a helyzet abszurditását.

„Annyira hirtelen jött, hogy csak tudomásul venni lehetett, felfogni nem” – ilyen Bécs a kijárási korlátozások után - Mandiner

Nem vagyok jós, de könnyen el tudom képzelni, hogy ez a történet a vírussal alaptörténetté válik. És nem a vírusról fog szólni, hanem arról, hogy egy bevett, általánosan elfogadott emberkép, mondhatnánk, a modern (legyen a modern bármi is) ember önmagáról alkotott képe miként omlott össze. Nevezzük ezt az önképet a Nagy Illúziónak.