„2012. március 15-én a magyar demokratákkal leszünk, hogy leküzdjünk egy olyan bajt, amely tragikusan fenyegeti Európát” – írták közleményükben az aláírók, amelyet Mindenki Budapestre március 15-én címmel tettek közzé a lapban.

Francia értelmiségiek a magyar médiáért - Index

Az afféle „konzervatív, keresztény nacionalistának”, mint én is, komolyan erőt kell vennie magán, hogy ne reflektáljon ösztönszerű dühből francia felebarátaink felhívására. Ez a szöveg egy szörnyű európai drámát vízionál, melynek kirobbantója Magyarország jelenlegi kormánya: „kétharmados parlamenti többségével Orbán Viktor kihasználta a Nagy-Magyarország iránti nacionalista nosztalgiát arra, hogy a médiát még inkább irányítása alá vonja, kiiktassa a hatalmi ellensúlyokat, cenzúrázza a véleményhez való jogot és számos szabadságellenes reformot indítson el a kisebbségek kárára”; ”ami jelenleg Magyarországon történik, az nemcsak egy országot érint, hanem kollektív tragédia”; „a populista tendenciák mindenhol erősödnek Európában, megidézve történelmünk legsötétebb óráit”; „az Európai Unió sorsa nemcsak Athénban dől el, hanem Budapesten is”.

S lelki szemeinkkel már látjuk is, amint az ország újra visszatért történelmünk tényleg legsötétebb korszakához, s a fasiszta diktatúrában őrjöngő magyar nacionalista populáció egy hangként ünnepli a vezért. Mi több, ez a sátáni hisztéria futótűzként terjed Európában, romba döntve a végre békében élő kontinenst.

Az athéni katolikus főpásztor kétkedve fogadja a Görögországnak biztosított második segélycsomagot. A pénzügyi támogatás önmagában nem segít ki a válsághelyzetből, sokkal fontosabb, hogy a görögök megváltoztassák a gondolkodásmódjukat – emelte ki Foszkolosz a müncheni egyházi rádiónak adott nyilatkozatában.

A görögöknek változtatniuk kell a gondolkodásukon - Magyar Kurír

A hitelből finanszírozott, túlzottan növekedésorientált kapitalizmus helyett be kellene érnünk évi egy-két százalékos bővüléssel – mondja Tomáš Sedláček cseh közgazdász, aki a napokban tartott budapesti előadása után adott interjút lapunknak.

Sedláček: A jólét fenntarthatatlan - Index

Miközben a mai európai közbeszédet jóformán az az egyetlen kérdés tematizálja, hogy milyen intézkedéseket kell hozni az adósságcsapdából való kilábaláshoz, alig hallani arról a kérdésről, hogy miként jutottunk ide. Csak a végeredmény ismert: lista az eladósodott országokról. A hitelt az egyén élvezte, de az adós az ország lett. Vagyis a folyamat arra mutat rá, hogy az egyéni és közösségi érdek nem feltétlenül fedi egymást, s könnyen megeshet, hogy az egyéni érdekek összessége szembemegy az ugyanezen egyénekből felépülő társadalom érdekével. Érdekes módon, erről az alapvető ellentmondásról, s az ebből következő szellemi kihívásokról a gazdasági bajok okainak feltárása kapcsán alig esik szó. Ez már nem tisztán gazdasági kérdés. Ez már a mai Nyugat gondolkodásának a kérdése. Ezért üdvözlöm Foszkolosz érsek nyilatkozatát, aki végre a lényegről beszél. ( E bejegyzés írása közben jelent meg az interjú a cseh közgazdásszal, aki nagyon figyelemre méltó módon az adósság-jelenség általános szellemi hátteréről beszél.)

Március 4-én vasárnap 10 órakor lesz a Dunántúli Református Egyházkerület Jubileumi Évét megnyitó istentisztelet. A Pápai Református Templomban tartandó alkalmon Steinbach József püspök fogja Isten igéjét hirdetni. A Jubileumi Év fővédnöke Dr. Kövér László az Országgyűlés elnöke az istentisztelet keretében fogja köszönteni az egyházkerületet, valamint ünnepi beszédet mond Dr. Huszár Pál főgondnok. Az istentiszteleten mutatja be Dr. Dienes Dénes a "Processus visitationis - Torkos Jakab egyházlátogatása 1747-ben" című könyvet, melyet a Pápai Református Gyűjtemények szerkesztett és adott ki. Ekkorra jelenik meg az a programfüzet, amely az egyházkerület, az egyházmegyék, a gyülekezetek és az intézmények jubileumi programjait tartalmazza.

Vasárnap elkezdődik a Jubileumi Év - refdunantul.hu

A dunántúli reformátusok ebben az esztendőben emlékeznek arra, hogy az Egyházkerület formálisan négyszáz évvel ezelőtt alakult meg. Történészek majd nyilván elemzik a dolgokat, felvázolják ennek a négy évszázadnak a főbb periódusait. Évszámok, zsinatok, tantételek, határozatok, egyesülések és szétválások, politika, felekezeti küzdelmek, elnyomatás és újrakezdés, árulás és áldozat. Történelem.

"...tudomásul veszi, hogy az Európai Bizottság, az Európa Tanács és a Velencei Bizottság elkötelezett annak alapos vizsgálata mellett, hogy megfelelnek-e a magyar jogszabályok nemcsak az európai jogszabályok betűjének, hanem azok szellemének is;"

Az Európai Parlament állásfoglalása a közelmúltbeli magyarországi politikai fejleményekről

Az Európai Bizottság azt javasolja, hogy fagyasszanak be 495 millió euró Magyarországnak szánt kohéziós támogatási összeget, mert az ország nem teljesítette deficitcsökkentési kötelezettségeit - közölték szerdán Brüsszelben.

A magyar kohéziós támogatások befagyasztását javasolja az Európai Bizottság - Inforadio

A kohéziós alap kilátásba helyezett megnyirbálásával Magyarországot Brüsszel látványosan megbüntette. Lehet ugyan úgy érvelni, hogy itt csak szorosan vett költségvetési ügyről van szó. Az EU-nak elege lett a lazaságból, s végre elérkezettnek látta az időt, hogy erőt demonstráljon. Ezt még üdvözölni is tudnám, hiszen az európai nemzetgazdaságok tényleg egymástól függnek. Legyen egységes és erős pénzügyi kormányzás, ez biztosíthatja Európa gazdasági súlyát. Csakhogy valami itt nem stimmel…

A Reuters hírügynökség forrásai szerint felmerült az is, hogy a görög választásokig, vagyis legalább áprilisig elhalasztják a 130 milliárd eurós mentőcsomag következő részletét. Az uniós pénzügyminiszterek szerint ugyanis a görög politikai elit nem elég elkötelezett az előírt költségcsökkentés iránt, és láthatóan nem akarja bevezetni a népszerűtlen intézkedéseket.

Külföldi megfigyelők lesnék a görög kormány minden lépését - Index

Átlagpolgárként figyelve az eseményeket, számomra a görög tragédia a liberális demokrácia és a szabad piacgazdaság viszonyának tipologikus esete: a görög emberek most szabad akaratukból szavazhatnak arra, amit a piac diktál nekik. Amíg a demokrácia valóságosan szabad akaratból hozott döntést feltételez, addig a piacgazdasági kényszer nyilvánvalóvá teszi, hogy legyen a demokrácia rendszere mégoly mívesen kimunkált jogi konstrukció is, könnyen illuzórikussá válhat. A görög válság brutális élességgel megvilágítja a szépen kisminkelt nyugati világkép alapvető ellentmondását, amely abban rejlik, hogy a piacgazdaság és a demokrácia mai fogalmai nem feltétlenül egészítik ki egymást.

Az Egyesült Államokban ezt kulturális háborúnak nevezik, ugyanis a kultúrára nézve meghatározó, mi az uralkodó tudományos nézet. Létrejöhet-e az élet a semmiből? Vagy valaki belekódolta az anyagba az információt, ami maga az élet? Egy materialista számára nincs zavaróbb és felkavaróbb, mint az intelligens tervezés. S a kultúrának és korszellemnek megfelelően többnyire ők töltik be az egyetemek vezető pozícióit, ezért nem kaphat az ID kellő publicitást. Az evolúció tudományos dogma, amit nem illik megkérdőjelezni.

A darwinizmus elakadt – összeomlik az evolúcióelmélet? - Mindennapi

Emlékszem, általános iskolás voltam, amikor először találkoztam Darwin nevével. A tanító néni magyarázta a már akkor is dogmaként kezelt elméletet, mire én, a papgyerek, nagy ártatlanul felkiáltottam: „De hiszen az embert Isten teremtette!” Mire a többiek elkezdtek nevetni rajtam, a „csuháson”, a tanító néni pedig szigorúan rám nézve valami olyasmit mondott, hogy máskor ne mondjak ilyeneket. Ilyen szép emlékeim is vannak a hivatalos ateizmus korából. Egy korból, amit úgy éltem meg és át, hogy amit én gondolok, az minimum illetlenség a hivatalos doktrínával szemben. Aztán jött a nem remélt rendszerváltás, azzal a reménységgel mégis, hogy visszakerülve a „ szabad világba”, most majd a hitemmel a többséghez tartozom. Nem tudom miért, vagy tán nagyon is tudom, hogy ma, leszámolva illúzióimmal, szellemi folytonosságot érzek a gyermekkoromban átélt ateizmus és a mai globális nyugati világ hivatalos doktrínája, a filozófiai liberalizmus között. Isten eleve elrendelt, kikutathatatlan végzéséből megint egy ateista világban élek.

Ha Jézus feltámadt, de az analógia elvéhez körömszakadtánkig ragaszkodunk, nincs az a történeti érv, amely elfogadhatóvá tenné számunkra a hírt.

Íme, a bizonyítékok: Jézus feltámadása történelmi tény! - mindennapi

Mint tudjuk, Ádám és Éva voltak az első történészek: öntudatra jutottak, mert ettek a jó és a rossz tudásának fájáról, s elmagyarázták Istennek, mi történt. Mindig így van ez: önmagukban az események jelentés nélküliek. Az ember az, aki jelentést ad az úgynevezett tényeknek: elmagyarázza, hogy mi történt. S aki elmondja a jelenben, mi történt a múltban, mindig értelmez. Nagy hiedelem azt gondolni, hogy majd az úgynevezett, egyébként néma „múlt” önmagától megszólal, s értelmezi önmagát a jelennek. Ennél fogva teljeséggel mellékes, hogy az önmagában vett, jelentés nélküli „múltban” mi történt. Ami számít, az az, hogy arra, „ami történt” az emlékező hogyan emlékezik. Minden identitás az emlékezetben megőrzött és értelmezett múltra épül. Ehhez képest az, amit a történészek bogarásznak elő a múltból, teljesen mellékes.

További magyar sarkalatos törvényeket tekint át az Európa Tanács (ET) égisze alatt működő, Velencei Bizottság nevű független jogi szakértői testület - közölte szerdán az MTI-vel Harangozó Gábor szocialista országgyűlési képviselő, aki részt vesz az ET parlamenti közgyűlésének strasbourgi plenáris ülésszakán.

További magyar törvényeket tekint át a Velencei Bizottság - Inforadio

A kormányfő ugyanakkor hangsúlyozta, vannak olyan kérdések is, amelyekben az ország szuverenitása miatt nem áll módjában a kormánynak elmozdulni. Ilyen például az MNB elnökének eskütétele.

Az ország szuverenitása miatt ragaszkodik Orbán az MNB-elnök esküjéhez - Origo

A volt kormányfő az általa vezetett Demokratikus Koalíció (DK) első kongresszusán (...) azt mondta, Orbán Viktor szembefordult az ország érdekével, felrúgta az alkotmányos rendet, és csak a világlátásában osztozókat, a keresztény-nemzeti középosztályt képviseli, ezért mennie kell.

Gyurcsány: Az új parlament hatályon kívül helyezi az alaptörvényt - Inforadio

Noha a külföldi sajtó mintha lecsendesedett volna, a „magyar ügy” még messze nem került le a napirendről. Ebben a helyzetben az olyan átlagpolgárnak mint én, elég nehéz elhessegetnie azt a benyomását, hogy azok, akik Magyarország látványos „megbüntetésére” szánták el magukat, a korábbi retorikus össztűz csillapítása után a jogi fogásokat keresik. Ami számomra teljesen nyilvánvaló, hogy a kritikák egy jó részének alapvetően ideologikus indíttatása van (erről leginkább az az abszurd igény árulkodik, hogy az MNB elnök ne tegyen esküt a magyar Alaptörvényre). Ugyanakkor az elmúlt időszakban Magyarországot ért külföldi ideologikus támadássorozat újra felszínre hozta a magyar társadalomban már eleve meglévő évszázados törésvonalakat. Ennek legfrisebb, nyilvánvaló jele Gyurcsány Ferenc sokatmondó beszéde, amely nagyon is érzékeli a magyar problematika történeti mélységeit, ám ugyanakkor előrevetíti a magyar társadalom ideologikus meghasadtságának a fixálódását.Tragikus.

"A parlament fog a jövőben dönteni a jelentkező felekezet elismeréséről. Az ilyen eljárás, amely politikai testületet bíz meg azzal a feladattal, hogy vallásos hit legitimációját mérlegelje, nem egyeztethető össze az állam semlegességi és pártatlansági kötelezettségével" - szögezte le a közleményben az ET emberi jogi biztosa.

Az ET emberi jogi biztosa bírálja a magyar törvényalkotást - Inforadio

 

Bár a magyar kormány már választ adott a levélre, Hammarberg továbbra is aggódik.

Az Európa Tanács is nekiment a kormánynak az egyházi törvény miatt - Origo

Nem kétséges, hogy az utóbbi időben meghozott törvényeket ért külföldi és hazai kritikák egy része kifejezetten ideologikus természetű, amelyek messze túlmutatnak a szorosan vett jogi – szakmai kereteken. Világnézeti kérdésekről, (a „szellemiségről”) is szó van immár, melyeknek egyik neuralgikus pontja – nem véletlenül – az egyházügyi törvény. Ahogy látom, a törvény körüli vita leszűkült az egyházi státusz jogi szabályozása körüli kérdésekre. Vagy mégsem? Nem az itt a valódi kérdés, hogy melyik egyház „egyház”, s melyik nem, hanem az, hogy hol van a vallási jelenségek helye a sokszínű nyugati társadalmak szellemi, kulturális arculatának formálásában.

Mégis: az elmúlt másfél év gazdaságpolitikáját tekintve a Valutaalap/EU-páros kijózanító részvétele a magyar gazdaságpolitika alakításában mindenképpen civilizációs előrelépést jelentene.

Köztársaság, kiegyezés, kilábalás – Vízkeresztkor Magyarországról - hazaeshaladas.blog.hu

VIKTOR ORBAN, Hungary’s conservative prime minister, seems an unlikely villain.

Europe could do more to stop Hungary’s erosion of democratic norms - Economist

Amint az várható volt, Bajnai Gordon bejelentkezett. Helyzetelemzését és programját szakmai, politikai szempontból nyilván sokan értékelik. Hanem van az írásában néhány igen figyelemreméltó mondat, amelyek túlmennek a szorosan vett politikum világán. Az egyik ez: „Mégis: az elmúlt másfél év gazdaságpolitikáját tekintve a Valutaalap/EU-páros kijózanító részvétele a magyar gazdaságpolitika alakításában mindenképpen civilizációs előrelépést jelentene.” Azt kell mondjam, a volt miniszterelnök jól érzékeli a mai Magyarország és a Nyugat között most zajló vita valódi dimenzióit és mélységeit.

Az Indexnek nyilatkozó, EU-s ügyekben járatos emberek mind úgy látják, hogy a magyar kormány megtörése több fontos, már elfogadott törvény esetében is eltökélt szándéka az Európai Bizottságnak.

                                                                                                                    A világ össztüze zúdul Orbánra - Index

"Azt hiszem azonban, a legfontosabb az, hogy amikor kifejezzük aggodalmainkat, akkor nem elég azt válaszolni, hogy maguk ezt úgysem értik. Mi ugyanis igenis értünk mindent."

                                                                                                    Csalódott az Egyesült Államok Magyarországban - Origo

Magyarországnak valami olyasmit sikerült elérnie, amit történetében csak nagy ritkán: rólunk beszél az egész világ. Csakhogy míg 56-ban a világsajtó lelkesedéssel cikkezett a szabadságharcról, addig ezt a mi mai „szabadságharcunkat” értetlenül szemléli, és elege lett belőle. Nem kívánok jogi vagy gazdasági elemzést írni, nem értek hozzá. A jelenség az érdekes, ami ezekben a hivatkozott írásokban, de más anyagokban is, félelmetes nyerseséggel  és brutális nyíltsággal megmutatkozik: minden túlzás nélkül, napjainkban Magyarország a világhoz (értsd: a Nyugathoz) való viszonyának drámai pillanatait éli. Itt már nem az a kérdés, hogy mi lesz ennek az erőpróbának a vége. Nyilvánvalóan Magyarország húzza a rövidebbet. A kérdés immár az, hogy hol a helye a világban Magyarországnak.

Orbán Viktorról és a Fidesz-frakcióról közöl értékelő írásokat a londoni The Times, illetve a The Economist. Német és olasz lapok szintén foglalkoztak Magyarországgal - foglalja össze az MTI. Egy olasz lapinformáció szerint "az Európai Parlamentben elkezdték vizsgálni a Lisszaboni Szerződés hetedik cikke által előírt eljárást, ami szerint elvennék annak szavazati jogát, aki nem tartja tiszteletben az unió alapvető jogait.

                                                                                                                 Vizsgálnák Magyarország uniós szavazati jogát? - Portofilo

A mai nyugati civilizáció belső eszmei ellentmondását jól kifejezi az állam világnézeti semlegességének a doktrínája. Az a tétel, hogy az állam nem azonosulhat semmilyen ideológiával, kivéve azzal az ideológiával, hogy az állam nem azonosulhat semmilyen ideológiával.

Reálisan látni kell azt is ugyanakkor, hogy egy tízmilliós ország nagymértékben függ a külföldi befektetőktől, és attól, hogy hol van az ő tűréshatáruk. Főleg a jelenlegi európai helyzetben kiemelten fontos ez, amikor jól látszik, hogy a piacok kegyetlenek: kormányokat hoznak és kormányokat visznek.

"Az ország maga alatt vágja a fát" - interjú az Erste Bank vezérével - Origo

Érdekes, hogy ma, amikor eszmei polgárháború folyik Magyarországon a "demokrácia hívei", meg a "diktatúrát építő" kormányerők között, s maga az ország is úgy van beállítva a nemzetközi közvéleményben, mint amelyik letér a "demokrácia útjáról", egy ilyen mondatra senki nem figyel fel. Itt van ez mondat, nem az utca emberétől, hanem egy bankvezértől, aki nyilván jól ismeri belülről, hogyan is működik ez a nyugati világ. Demokrácia ide vagy oda, a "piacok" kormányokat hoznak, vagy visznek. Nem a Jézuska hoz ajándékot karácsonykor, hanem a "piacok" hozhatnak új kormányt. Ez az üzenet.

A volt külügyminiszter szerint a jegybank egy szentség, "nem nagyon szokták kikezdeni".

Balázs Péter: Az előfeltételek sem adottak az IMF-tárgyalásokhoz - Inforadio

A készülő jegybanktörvény miatt folyik a vita a jegybank függetlenségéről. A hírek szerint a készülő törvény sértheti a jegybank függetlenségét, s ez oly' súlyos fordulatnak bizonyult, hogy az IMF és az EU delegációja megszakította az előkészületi tárgyalásokat. Fogalmam sincs mi történt, csak azt érzékelem a hírekből, hogy a jegybanki függetlenség olyannyira fontos elvi kérdés - ahogyan Balázs Péter fogalmaz "szentség" -, hogy még az esetleges veszélyeztetése is úgy hatott az IMF és az EU delegációjára, mintha a kormány szentségtörést követett volna el. Úgy is reagáltak, mint az ördög a tömjénfüstre. Az a probléma ezzel az egésszel, hogy nem igazán derül fény arra, mi is itt a "függetlenség" valódi tartalma. A függetlenség fogalma úgy szerepel ebben a diskurzusban mint magyarázatra nem szoruló legitimációs eszköz, mint végső hivatkozási alap, mint legfőbb érték, mint "szentség". Nos, akkor én most herezist mondok és szentségtörő leszek: függetlenség márpedig nincs.

A mértékadó francia liberális lap szerint Orbán Viktor miniszterelnök péntek délelőtti sajtótájékoztatója előtt Brüsszel nem tudta, hogy „a költségvetési fegyelem, de egyben egyfajta gőgös nacionalizmus bajnokának" is számító Magyarország vajon csatlakozni akart-e Nagy-Britanniához az uniós megállapodás elutasításában.

Le Monde: Magyarország fegyelmezett, de gőgösen nacionalista - Index

A francia Le Monde-tól az Index közvetítésével megtudtuk, hogy Magyarország egy gőgösen nacionalista ország. Nem túl eredeti meglátás. Személy szerint már hozzá vagyok szokva, hogy magyarként mindig magyarázkodnom kell. Hosszú történet ez. Alant tehát nem fogok hosszú önvédelmi fejtegetésekbe kezdeni. Fölösleges és méltatlan. Szomorú vagyok. Inkább szeretettel meghívom a Le Monde-ot egy kis empátiakészség-fejlesztő kurzusra az otthonomba. Körülnézünk a konyhában, a nappaliban, bekukkantunk a speizba, a fűrdőszobába, sőt, még a hűtőt is kinyitjuk. Aztán megkérdezzük a Le Monde kedves munkatársát, vajon mit tükröz ez az átlag magyar háztartás? Ez lenne a nacionalista Magyarország? S mi a véleménye ezek után arról, hogy mértékadó (!) újságjában Európa nyilvánossága előtt egy egész országot nacionalistának bélyegez. Ennyi.

37. perc (22.37): Sárga lap Messinek, szövegért.

30. perc (22.30): A Barcelona a második helyzetét gólra váltotta. Messi betört a védők közé, majd tökéletesen tette lyukra a  labdát a két középső védő között is helyet lelő Alexis Sáncheznek. A chilei szélső középről, 15 méterről a bal alsó sarokba küldte a labdát. (Real Madrid-Barcelona 1-1)

                                                                                                                Inforadio - A Barcelona megnyerte Madridban az El Clásicot

Fóné - mondja fóné – mindig is szerette a focit. Korábban követte a magyar bajnokságot is, de az utóbbi időkben, mióta kitágult a világ, inkább a csak a nagy focinemzetek bajnokságait és az európai nagy csapatok összecsapásait követi. No és, persze, a meccsek meccsét, az El Clásico-t.

Fóné kedvence, eléggé közhelyesen, a Barcelona, s ott is, megint csak eléggé fantáziátlanul, Messinek drukkol. Amikor Messihez kerül a labda, fónéban elnyomhatatlanul előtör valamiféle csillapíthatatlan gólvágy. S ha Messi gólt rúg, fóné egy pillanatra úgy érzi – vallja be fóné – mintha az élete teljesedett volna be.

Korábban német részről felvetődött, hogy egy olyan európai hatóságot kellene létrehozni, aminek vétójoga van a tagállamok költségvetésének elfogadásában, és engedetlenség esetén az Európai Bírósághoz fordulhat.

                                                                                                                                Index - Új EU-szerződést akar Merkel és Sarkozy

Európa alapdilemmája az, hogy miközben az európai népeknek valójában nincs Európa-tudata, létre kellene hozni az egységes pénzügyi Európát. Európában nemzeti identitások vannak, ám a gazdasági racionalitás most azt követelné, hogy ezen történeti identitásokat meghaladva, jöjjön létre valamiféle gazdaságilag homogenizált új közösségi önértelmezés.

„nem tudni, mi lesz, de azt igen, hogy így nem mehetnek tovább a folyamatok”.

Index - Válság van itt, nem spekuláció

Folyik a spekuláció arról, hogy vajon lesz-e spekuláció a forint ellen? Megszólalnak politikusok, szakértők, az oldalak ontják a tematikus anyagokat, s hovatovább már az egész ország azon spekulál, hogy a spekulánsok miről spekulálnak.

Pedig ebben az egész történetben az a legkevésbé érdekes, hogy a forint ellen tényleg lesz-e spekuláns támadás vagy sem? Válság van tényleg, s nem spekuláció.