Tóta W. Árpád: „Ön sem ismerte még fel, hogy hányat írunk és hol vagyunk. Plurális társadalomban élünk, ahol a kereszténység nem kivételezett, csak egy termék a polcon. Bárkinek joga van kritizálni, kigúnyolni, akár a visszaszorítására törekedni - és ugyanígy megilleti a vallásos embereket a jog, hogy a többi vallást vagy a materializmust kritizálják, bűnnek, eltévelyedésnek kiáltsák ki. Ezt meg is teszik naponta. Büntetlenül!” 

Klein Andrea: „…ezt az egyházi oldal sem tartja be, csak a szembenálló féltől követeli. Az egyház által elítélendőnek tartott személyeknek is fájhat a sok, nem épp finom stílusú ítélkezés.(…) Nem tetszene egy olyan világ, amiben nem lehet sértő véleményt mondani, mert minden vélemény sért valakit, és akkor semmit nem lehetne mondani.

Mészáros Aliz: „Tótával egyet is értek, meg nem is. Nem értek egyet azzal, hogy nevetségessé tegyük azt, ahogyan valaki értelmet ad a saját életének. Nem értek egyet azzal, hogy az alaphitet támadjuk, még ha ez egyébként jogunkban áll is. (…) És ha odáig fajul a dolog, hogy politikai vonalon kezdenek lobbizni azért, hogy a meggyőződéseik törvényi erőre emelkedjenek, akkor szerény véleményem szerint odacsapni nem csak jogos, de kötelező is.”

Hozzászólások (#26,#28,#40) az Ostya nem turistaszalámi c. íráshoz – reposzt.hu

Abban a különleges helyzetben vagyok, hogy a mai posztommal nincs sok választási lehetőségem. Objektíve lenne ugyan, írhatnék akármiről, de a múlt heti nyílt levelem kényszerpályára állított, s részben ezt a blogot is. Nem gondoltam volna, hogy ezzel a nyílt levéllel belecsapok a lecsóba. (A cím nem ennek szól, az majd a végén.) Soha nem látott számú hozzászólás érkezett, s ahogy a Google Analytics jelzi, a megosztás blogunk történetében csúcsokat dönt. Ami nyilván a témának szól, s azt mutatja, hogy sikerült valami olyasmit érinteni, ami élénken foglalkozat sokakat. A kialakult párbeszéd legnagyobb eseménye szerintem az, hogy hozzászólásával megtisztelte ezt a református keresztyén blogot Tóta W. Árpád is, aki a mai hazai keresztyénség-és egyházellenes publicisztika ikonikus figurája. Mintha egy pillanatra ezen a blogon szünet állt volna be a hazai szellemi polgárháborúban, s a különböző világnézetek elkezdtek egymással kommunikálni, s egymásra figyelni. Valljuk be, ez nem kevés.

Orbán mégsem fogja elengedni az egyházak kezét – ő ugyan aligha hisz bármiben is, viszont szüksége van a hiszékenységre. Neki hívők kellenek, akik nem kérdeznek rá sem korrupcióra, sem adópolitikára, csak nyelik az ostyát szorgalmasan, és elhiszik, hogy az minimum turistaszalámi.

Tóta W.: A sír üres - hvg.hu

Kedves Tóta W. Árpád!

Már régóta készülök Önnek írni, de valahogy soha nem éreztem elérkezettnek az időt. Viszont a fenti írása, úgy látszik, megérlelte régi szándékomat. Tudja, régi olvasója vagyok, még indexes korszakából. Mindig lestem, mikor jelenik meg, s habár református keresztyénként soha nem értettem egyet Önnel, mégis volt az írásaiban valami vonzó. Nem, nem vagyok mazochista, de valahogy az írásaiból mindig kiéreztem valamiféle kamaszos dühből fakadó moralitást: Ön voltaképpen a keresztyénséget kéri számon a keresztyéneken. Ez nekem tetszik.

Nem kívánok sommás következtetéseket levonni, a számok azonban önmagukért beszélnek! A magukat felekezeti-vallási közösségekhez tartozóknak vallók száma a 2001. évi 7.610.108 főről (az össznépesség 74,62%-a) 2011-re 5.430.837 főre, az ország népességéhez viszonyítva 54.65%-ra csökkent!

Számok és tények - refdunantul.hu

Én erre már készültem. Mármint a népszámlálásnak a történelmi keresztyénségre, azon belül a reformátusságra vonatkozó brutális adataira. De azt hiszem, nem vagyok egyedül. Valahogy „benne volt a levegőben”.  A konkrét számokon lehet ugyan vitatkozni, de a Bellai Zoltán által csokorba gyűjtött adatsorok a lényeget illetően egyértelműek. Nagyon kíváncsi vagyok írásának folytatására, és főleg a végkövetkeztetéseire. Ezek az eredmények még nyilván sokáig fogják uralni a református egyházon belüli közbeszédet-és gondolkodást, (mint ahogyan uralták ezen a héten blogunkat is. Pálfi Zsuzsanna:1.153.442; Székely Attila: Kiút; Jakab Bálint: Leszámolás és elszámolás; Závodi Zsuzsanna: Egyházi jelen és jövőkép; Bella Péter: Jövőképesség.), s újólag kényszerítő erőként hatnak a történeti egyháziasság mai helyzetével való radikális szembesülésre. No meg a mai magyar társadalom szellemi arculatáról is üzennek.

Az olvadás miatt melegszik az óceán, és fölötte a levegő is, ennek összhatásaként pedig megváltozik az egész északi félgömböt átfogó futószelek (jet stream) áramlása...

A sarki olvadás miatt jött a márciusi tél - origo

Az Úr ereje alkotta a földet, az ő bölcsessége szilárdította meg a világot, az ő értelme feszítette ki az eget. Mennydörgő szavára víztömeg támad az égben, felhőt hoz fel a föld széléről, villámokat alkot az esőhöz, és szelet bocsát ki kamráiból. (Jeremiás 51:15,16.) - parokia.hu/bible/

Az ez évi márciusi időjárás rengeteg tanulsággal szolgálhat mindnyájunk számára. Igyekeztem nyomon követni az eseményeket. Olvastam meteorológiai elemzéseket a természeti okokról, a várható helyzetről, olvastam megrendítő beszámolókat a küzdelemről (ezen a blogon Soós Szilárd kollégámtól), olvastam pártpolitikai csatározások témájává emelt torzított reflexiókat.  De naiv módon mindhiába vártam valamiféle általános társadalmi eszmélődésre, amely egy kicsit is elvonatkozatott volna a konkrét időjárási helyzettől, s ezt a váratlan és nem kívánt kihívást természet és civilizáció drámai találkozásában kicsit távlatosabb kontextusba helyezte volna el. Nagyon szekulárisan, nagyon antropomorf.

Ami a magyarországi református felekezet adósságállományának felduzzadását illeti, azt korántsem hitéleti vagy karitatív feladatainak ellátása indokolta. Sokkal inkább az 2009. május 22-én Debrecenben létrejött Magyar Református Egyház kiépítésével járó költségek.

 Az Isten pénze - galamus.hu

A fenti cikk elmagyarázza a Tisztelt Olvasónak, hogy a Magyarországi Református Egyházat mi indította arra, hogy kölcsönt vegyen fel. A magyarázat olyannyira nélkülöz mindenféle valóságalapot, hogy nehéz komolyan venni. A cikk írója, Huszár Ágnes, tényszerűen téved: a Magyarországi Református Egyház nem azért vette fel a hitelt, hogy abból finanszírozza a Kárpát-medencei magyar református egyházakat tömörítő Magyar Református Egyházat. Viszont amiért mégis figyelmet érdemel az írás, az a kölcsönfelvétel magyarázatának ideologikus jellege.

 A szegénység, a társadalmi igazságtalanság ellenharcosa, a közvetlenség megtestesítője, és a bíborosok úgy érezték, az egyháznak jelenleg egy ilyen vezetőre van szüksége" – mondta lapunknak Érszegi Márk Aurél Vatikán-szakértő.

Bár Ferenc az egyház és a világ kapcsolatában egy nyitottabb, progresszívebb irányvonalat képvisel,vannak bizonyos kérdések, amelyekben kifejezetten konzervatív felfogású.

- Ferenc a szegények pápája lesz - fn.hir24.hu

Az elmúlt hét kétségtelenül legnagyobb médiafigyelmet kiváltó világeseménye a pápaválasztás volt, amit az is mutat, hogy világnézeti beállítódástól függetlenül még azok az ismert hazai oldalak sem bírtak kitérni előle, amelyeknek amúgy a kereszténység már nem téma. E körülményből viszont jól látszik, hogy az egyébként leírt kereszténység a poszt-modern világértelmezés minden látszólagos nyugati dominanciája ellenére képes még túllépni ezen a szemléleti provincializmuson, s képes még áttörni a globálisnak kikiáltott nyugati beszűkültséget.

 A TASZ álláspontja – ellentétben az AB indokolásával – az, hogy csak olyan bírósági eljárás lehet alkotmányos, amelynek nem tárgya a vallási közösség tanításának, hagyományainak és történetének tartalmi vizsgálata, és ahol az elutasító döntés ellen fellebbezni lehet.

Hivatalosan is alkotmányellenes az egyháztörvény - tasz.hu

Először is szögezzük le: a vallásszabadság dolgában, mindenféle hiedelemmel ellentétben, igenis létezik közös mező a liberális és a konzervatív felfogás között.  A poszt-modern, vagy nevezzük bárhogyan is, annyiban igenis közös, hogy ma már a nyugati kultúrában egész egyszerűen elgondolhatatlan és elviselhetetlen egy olyan típusú türelmetlenség, amely bármilyen (nem emberellenes) világnézetnek, vallásnak, hagyománynak a nyilvános létezéshez való jogát vonja kétségbe.

A hittantanítás mikéntjére a katolikus egyház hittankönyvsorozata szolgáltatta a példát. De ne legyenek kétségeink: az összes, hivatalosan elismert egyház többé-kevésbé hasonló megközelítésben fogja megfellebbezhetetlen és abszolút igazságként tanítani a maga hitrendszerét. És ebben nincsen semmi rendkívüli. Hiszen minden hittantanításnak ez a lényege, a vallási, felekezeti identitás megerősítése. Az előadott igazságokon ugyanis nem gondolkodni kell, hanem azokat és azokban sziklaszilárdan hinni. Mindebből azonban értelemszerűen az is következik, hogy valamiképpen viszonyulni kell a többi valláshoz, felekezethez; azok minősítését mintegy lehetetlen megkerülni. Márpedig abszolút igazságból mindig csak egy van: a saját igazságom. A kizárólagosság nem ismer toleranciát.

Hatalmi hittan - 168óraonline

A cikk szerzője, Jakab Attila szerint az iskolákban bevezetendő hit- és erkölcstan oktatása tovább növeli a társadalmunkban már meglévő törésvonalakat, kiújuló felekezeti feszültségekhez vezet, s a toleráns magatartásminták helyett a saját igazságba vetett hitek türelmetlen világát teremti meg. Ugyanakkor az írás – miközben síkra száll a tekintélyi nyomástól megszabadított egyének szabadságáért – mégis türelmetlen, s az általa vélt értékrendet kizárólagosnak tünteti fel. Ezen közelebbről meg nem határozott értékrend alapján a keresztyén hit –és erkölcstan oktatása a társadalomra nézve egyenesen veszélyesnek tűnik fel. Kérdezem: akkor ki az itt, aki nem toleráns?

Miklós Ferenc tiszteletes megkeresésünkre azt mondta: „Két tanítónőről van szó...Majd hozzátette: a református iskolákban a Magyar Református Egyház törvényei szerint történik az oktatás, és történik a pedagógusok szolgálata. „Ezeknek a törvényeknek aki megfelel, az szolgálhat, aki nem felel meg, aki más világnézetet vall, vagy más módon, más értékrend szerint él, annak nincsen szolgálati lehetősége.”

(...)

A polgármester szerint érthető, hogy mivel református iskoláról van szó, így a megerősödéséhez „nyilván olyan pedagógusokra van szükség, akik nemcsak tolerálják, de el is fogadják ezt a részt. Amiről a fenntartó engem tájékoztatott, az az, hogy ennél a két kolléganőnél azt látja, hogy ők ezt nem tudják elfogadni.” Persze ezzel nincs probléma, de ha másik iskolában van két másik tanárnő, aki szívesen tanítana református szellemben, akkor a csere humánus megoldásnak tűnik - jegyezte meg. 

Nem énekeltek elég áhítattal: elbocsátás a református iskolában - atv.hu

Történt, hogy a nemrégiben az önkormányzattól átvett Balatonfüredi Református Általános Iskolában a fenntartó Balatonfüredi Református Egyházközség képviselőjeként Miklós Ferenc lelkipásztor Bóka István polgármesterrel egyeztetve az iskola két tanítónőjének álláscserét ajánlott fel. Eszerint a két tanítónő egy másik iskolában kapna állást, míg másik kettő onnan jönne át a református iskolába. A kezdeményezésből természetes hír lett, bejárta szinte az egész baloldali-liberális sajtót. De a hír már messze nem álláscseréről szólt, hanem annak illusztrálására, hogy itt van ez az egyházi iskola, amelyik ahelyett hogy tiszteletben tartaná alkalmazottainak szabad világnézeti-hitbeli meggyőződését, nem átall két pedagógust kirúgni. A hír kitűnően alkalmas arra, hogy bemutasson egy egyházi iskolát, amely korlátolt, bigott és embertelen.

A keresztények nagyböjt bűnbánati időszakában Jézus Krisztus feltámadásának, a húsvétnak a megünneplésére készülnek, a hitben való elmélyülés, a kiengesztelődés és a lemondás segítségével.

Kezdődik a nagyböjt - inforadio.hu

Elismerem, a két fogalom összekapcsolása merőben szokatlannak tűnhet, sőt, megengedem, még dilettáns is. Így járnak azok, akik a mára már szaktudományokká szerveződött nézőpontok intézményesült szótárait csak úgy félredobják, az adott disciplina belső módszertani szabályait nem tisztelik, s ide-oda cikáznak megközelítési módok között. A pap vagy a vallástörténész beszéljen a böjtről, a politológus, meg a társadalomtörténész a demokráciáról. A kettőnek semmi köze egymáshoz, ugyebár. Így jön létre a szakmák belső monológja, nem mellesleg, ugyanarról a valóságról. S hogy miről szól a böjt? – Az önmaga erkölcsi elégtelenségével szembesülő emberről, akit ugyanakkor a "jó élet" iránti olthatatlan vágy hajt. Kérdésünk most ez: vajon lehet-e „jó” társadalmat építeni, attól függetlenül, hogy milyen maga az ember, aki a „jó élet” társadalmát építi? A böjt ma provokatívan tematizálja az embert magát, s megkérdőjelezi a mai nyugaton bevett kurrens emberkép alapvető tételeit..

A már huszonegy országban zajló rendezvénysorozatot Magyarországon immár hatodik alkalommal rendezik meg a keresztény egyházak és civil szervezetek összefogásával. A nemzetközi mozgalom célja, hogy felhívja a figyelmet a házasság fontosságára, népszerűsítse a család intézményét, és segítséget nyújtson azoknak, akik párkapcsolati vagy gyermeknevelési nehézségekkel küzdenek. A hazánkban február 10. és 17. között zajló eseménysorozat központi programjainak fővédnöke Herczegh Anita, Magyarország köztársasági elnökének felesége.

"Egymásra hangolva" - 
Kezdődik a Házasság hete - redunantul.hu

A svéd zöld libertárius párt a szabad egyéni választás nevében a többes párkapcsolat legalizálását javasolja.

A svéd libertáriusok esete a poligámiával - metazin.hu

A Házasság Hete valójában reakció arra a nyilvánvaló tényre, hogy a házasság intézménye (mármint a hagyományos egy férfi, egy nő házasságmodell) ma már nem magától értetődő, evidens része a nyugati társadalmaknak. Magyarázatra, igazolásra szorul.  Sőt, tematizálni kell. Hosszan lehetne itt elemezni a folyamatot, amely ide vezetett. A lényeg azt hiszem az, hogy ebben a folyamatban a házasság mint a zsidó-keresztyén kultúrkör alapvető intézménye a szubjektum szabadságharcának kitüntetett terepévé vált, s ebben a küzdelemben az intézmény maradt alul.

Valóban félmillió magyar hagyta el az országot, hogy máshol dolgozzon? Mi történt az elmúlt években a kivándorlás terén? Ezekre a kérdésekre keressük a választ alábbi cikkünkben. Az adatok azt mutatják, a fő célpontok irányába valóban megemelkedett a kivándorlás, de a félmilliós szám soknak tűnik. A kivándorlás megugrásával nem vagyunk egyedül, egyes országokból arányaiban is jóval magasabb kivándorlás indult meg, s néhol tényleg igazi "exodus"-ról beszélhetünk. Csalóka azonban önmagában a kivándorlást nézni. 

Tényleg itt az új magyar exodus? - PORTFOLIO.HU

Tulajdonképpen engem meglep, hogy a bejelentés az 500.000 külföldön dolgozó magyarról ennyire sokkolta a közvéleményt. Exodusról ugyanis tudunk a történelmi Magyarország területéről ("s kitántorgott Amerikába/másfél millió emberünk"). Kérdéses, hogy most valami hasonlóról van-e szó. Akárhogyan is, a kivándorlás mint lehetőség ma már adott, amellyel hosszú távon számolni kell, teljesen függetlenül attól, hogy  miként alakulnak itthon az éppen aktuális megélhetési lehetőségek. (Nem mintha megélhetés és kivándorlás között semmiféle összefüggés nem lenne.)  Ma már tényleg globális faluban élünk. Ám a külföldre telepedő magyarok növekvő száma nem csak nemzetgazdasági kérdés. Ennél összetettebb folyamatról van itt szó, amelynek nagy valószínűséggel még a kivándorlók sincsenek teljesen tudatában. A kivándorlók szempontjából is gyötrelmes folyamatról, amely akár további feladatokat róhat Magyarországra, s jelesül a magyar egyházakra is. 

Az ENSZ Közgyűlése 2005-ben január 27-ét a holokauszt nemzetközi emléknapjává nyilvánította. 1945-ben ezen a napon szabadult fel Auschwitz-Birkenau, a legnagyobb és leghírhedtebb náci haláltábor.

Az egyhangúlag elfogadott határozat hangsúlyozta, hogy a tagállamok kötelessége megemlékezni a közel hatmillió, többségében zsidósága miatt üldözött és meggyilkolt áldozatról, és oktatási programokat indítani annak elősegítésére, hogy az ehhez hasonló népirtás többé ne ismétlődhessék meg. A határozat emellett elutasította a holokauszttagadást, és általánosságban is elítélte a vallási vagy etnikai diszkriminációt és erőszakot. A Holokauszt Emlékközpont minden évben megemlékezik erről a gyásznapról.

A holokauszt nemzetközi emléknapja - Holokauszt emlékközpont

Ma, a Holokauszt Nemzetközi Emléknapján világszerte megemlékeznek az eddigi emberi történelem egyik legszörnyűségesebb eseményéről. Itt, Pápán is ma délután lesz a megemlékezés, az ország egyik legnagyobb zsinagógájában.

Az elhagyatottságában is monumentális épület a város szívében mintha csak azt hirdetné, hogy ez a szörnyűséges történet nem valamiféle távoli, tőlünk független és rólunk leválasztható esemény itt maradt emléke: ez a mi történetünk. (Kép)

Közel százmillió hindut várnak a világ legnépesebb eseményének számító, 12 évente megtartott rituális fürdésre a Gangesz folyóba. Az 55 napos Kumb Mela fesztivál első napján már majdnem 8 millióan megmártóztak. A különleges indiai ünnep célja, hogy a hinduk megszabaduljanak bűneiktől.

Milliók gázoltak a Gangeszbe - origo

Meg kell mondjam, európai keresztyénként kicsit irigykedve olvastam a hírt a hinduk nagy vallási eseményéről. Nem mintha hitemben megrendültem volna, csak a hír nyomán most onnan, a Gangesz partjáról néztem ide vissza ránk, a mi állítólagosan keresztyén Európánkra, s amit találtam: unalom. Az ateizmus unalma.

A gyömrőiek kevesebb mint ötödét érdekelte a Horthy Miklósról elnevezett helyi park, hogy elmenjenek szavazni a kedvéért. A helyi népszavazáson az volt a kérdés, hogy "egyetért-e azzal, hogy Horthy Miklósról ne nevezzenek el közterületet Gyömrőn".

Tizennyolc százalékos részvétellel zárult a gyömrői Horthy park elnevezéséről vasárnap tartott helyi népszavazás, így a referendum érvénytelen - közölte az előzetes eredményt a város jegyzője. A referendumon a következő kérdésre kellett válaszolni: "Egyetért-e Ön azzal, hogy Horthy Miklósról, a vitatott történelmi személyiségről ne nevezzenek el közterületet Gyömrőn?"

Kevés szavazót izgatott a gyömrői Horthy-park neve - origo

Szegény gyömrőiek. Egy olyan kérdés elé lettek állítva, amelyet a rendszerváltás óta eltelt időszak az összes szakértelmével, okosságával együtt sem bírt megnyugtatóan és széles konszenzusra alapozva megválaszolni. Nem csoda, ha most össze vannak zavarodva, s úgy szavaztak, hogy nem mentek el szavazni. S ebben a kis történetben benne van a mi mai magyar társadalmunk összes kínja, zavarodottsága, félelme, fájdalma és megosztottsága.

Szerintem a fenti  szekularizmus ellenszere épp a szekularizáció, vagyis az egyház és állam intézményi elválasztása. Ez az alapfeltétele a vallásosak és a nem-vallásosak közti tisztességes párbeszédnek. Feltétele az egyházak normális működésének és a vallásszabadságnak is. Ugyanis, ha nincs szekularizáció – Magyarországon most tkp. nincs – akkor abba a kérdésbe ütközünk, hogy melyik egyház lehet az állam kegyeltje, és melyik nem. (A siralmas egyházügyi törvény pontosan azért született, mert a hatalom érezte, hogy ezt tisztáznia kell.)

Ha nincs szekularizáció, akkor az állami és az egyházi struktúra egymásba épül, s ennek hatására fölerősödik a szekularizmus, az egyház iránti gyűlölet és megvetés. Aki nem vallásos, természetesen borzad attól, hogy az egyházias rend határozza meg az élete kereteit. És ha ezt erőltetik, a válasz az ingerült elutasítás lesz.

Az orbánizmus mint államvallás - hvg.hu/vélemény

Balavány György, akinek az írásait rendszeresen olvasom, már csak azért is, mert benne egyik református testvéremet tisztelhetem, írt egy nagyon karakteres véleményt. Az esszéisztikus írás alapvetően politikai célzatú, de miután a jelenlegi magyar politikai élettől függetlenül is (sajnos, ma még mindig) aktuális témákat (szekuláris világnézet, az állam világnézeti semlegessége, egyház és állam szétválasztása) feszeget, megérdemli, hogy figyeljünk rá. Írása nagyon összetett, sok témát érintő. Van, amivel egyetértek, van, amivel nem. De – gondolom – ez így rendjén is van.

Először is, üdvözlöm Balavány György következő mondatait: „Ugyanakkor nem szeretném, ha a szekularizáció összekeverődne azzal a fajta szekularizmussal, amely radikális egyház- és vallásellenességet jelent. A követelés, hogy a vallásosság ne nyilvánulhasson meg a hétköznapokban vagy a közéletben, szintén demokratikus igényeket hagy figyelmen kívül, például a pluralizmust és a lelkiismereti szabadságot. E jelenséget a hívőnek nem nevezhető Jürgen Habermas is élesen kritizálja,  pl. emígy: >… A szekularizmus nem semlegesség, hanem egy világkép a többi között. A szekularizált gondolkodás nem magasabb rendű a vallásosnál, nem uralhatja a társadalmat.<  Szó sincs arról, hogy a vallásos gondolkodásmódot és szimbólumrendszert a közéletből/kultúrából ki kéne űzni. Szó sincs arról, hogy le kéne tagadni: a vallási hagyomány máig erős kultúraformáló a nyugati civilizációban.”

Miért is van Orbánnak ilyen megütköztetően egyértelműen szüksége a kereszténységi cédula lobogtatására? A válasz magában a kereszténységi eszmerendszerben keresendő.

Mint azt korábban már többször is említettem, több nyugati filozófus munkásságának egyik alapvető felismerése volt, s itt Hegelt szokták a leggyakrabban idézni, hogy a kereszténység rabszolga vallás.

Orbán kereszténysége - envezettem.blog.hu

Nos, fogalmam sincs, milyen Orbán Viktor kereszténysége, mint ahogyan nem tisztem senkinek a kereszténységét sem megítélni. Ezt talán hagyjuk az Úristenre. Viszont amiért „tollat ragadok”, a poszt szerzőjének meglepően sommás megállapítása, hogy ti. a kereszténység „rabszolga vallás”, s a jelenlegi kormányfő pusztán manipulatív szándékkal, retorikus eszközként használja a kereszténységet, mert – úgymond – a kereszténységtől tudatmosott „rabszolgák” híven követik. Szerintem pedig nem az a probléma, hogy Orbán – Antall József óta először – tematizálja a kereszténységet mint összefoglaló kulturális keretet, hanem az, hogy más nem. Holott a kérdés kikerülhetetlen. Erre előbb-utóbb Európa is rá fog jönni.

A pszichológus kiemelte: a karácsony a kultúrába beégett szokásrendszert is jelent. A hagyománynak, rítusnak nagy a jelentősége, mert tagolja az időt, így várakozási pontokat épít be az életbe - tette hozzá.

Bagdy Emőke: Örömhormon termelődik a karácsonyi várakozásban - inforadio.hu

Évekkel ezelőtt úgy döntöttem, hogy az egyik kis falusi templomba megyek szentesti istentiszteletre. Nagyon hideg volt a zsúfolásig megtelt templomban, ahova egyébként tizenöt-húszan járnak egy „normál” vasárnapon. Aztán a gyülekezet elkezdte énekelni a 315. Dicséretet, vontatottan és lassan: Kriiiiisztuuuuus Úúúúúúúruuuunknaaaak áááááldott szüüüüületéééésééééén….Mégis, életem egyik legnagyobb istentiszteleti élménye volt. Akkor értettem meg igazán, amit addig is tudtam, hogy az ünnepnek van egy nagyon fontos funkciója: a mindennapi kényszeres rohanásban és változásban állandóságot biztosít.

Muszáj ráerősíteni a sztereotípiára, hogy a keresztyének hülyék?

A vallási vezetők esete a Fiúval - balavanyblog.hvg.hu

Érdeklődéssel olvastam Balavány Görgy posztját az A fiú-ról. Eszem ágában sincs beszállni újólag a magáról a filmről folytatott vitába, a véleményemet elmondtam itt és itt. Viszont az ismert és általam is jelentős véleményformálónak tartott publicista nem csak a filmről ír elismerőleg, amit maximálisan tiszteletben tartok, hanem új elemet hoz a vitába, s elmondja, mi történik a mai magyar kurrens közvéleményben akkor, ha „egyházi vezetők” kifejezik tiltakozásukat a film kapcsán: erősítik azt a sztereotípiát, hogy a „keresztyének hülyék”. Az lehet, hogy nem volt szerencsés a dunamelléki egyházkerület esperes-gondnoki értekezlete markáns ellenvéleményének a nyilvánosságra kerülése. De a nyiltakozattal szembeni érvelésnek ez a módja igen problematikus.  Éspedig nem a keresztyénség szempontjából, hanem a ma általánosan elfogadott európai értékrend alapján.

Rövid, frappáns kisfilmet, és hozzá tartozó, a film részleteit magyarázni szándékozó csinos honlapot készített az idei karácsonyra egy csapat a Magyarországi Református Egyház megbízásából – a film azonban megosztja annak nézőit, különösen a reformátusokat.

A Fiú, útszélen - kereszteny.mandiner.hu

Vettem a fáradságot, s követtem az A fiú szerzőinek útmutatását, s végig olvastam a filmhez csatolt szövegeket. Azt találtam végül, hogy a szövegekben nincsen semmi olyasmi sem, ami ma ne jelenhetne meg a magyar református digitális médiában. Sőt, megjelentek már a különböző református felületeken ezeknél „erősebb” szövegek is, mégsem verték ki a biztosítékot. Csakhogy azt hiszem, a film szerzői nem tudták elérni céljukat: a film önálló életre kelt, függetlenséget követelt magának, s még a hozzá kapcsolt, teológiailag korrekt szövegek sem képesek közömbösíteni alapvetően provokatív természetét.