„Ne bonyolódjunk bele mély filozófiai magyarázatokba, elég egy óvodás gyereknek annyit mondani a halálról, hogy az illető már nem él, nem dobog a szíve. Bármit is higgyünk mi magunk, a gyereknek feldolgozhatatlan, ha azt állítjuk, hogy nincs a halál után semmi. Ők nem így gondolkodnak erről, nem ilyen a gyermeki lélek, és ez a vélekedés kifejezetten félelmetes is lehet számukra. Mesélhetünk nekik arról, hogy más-más vallások másképp látják a halált: »vannak, akik, úgy hiszik, hogy a mennyországba kerülünk; vannak olyanok, akik szerint újjászületünk«. Láttathatjuk a halál utáni életet a biológiai körforgás szemszögéből is. Gyakorlatilag bármilyen opció játszik, csak a teljes megszűnés teóriája nem!”
„Akkor most a giliszták megeszik a nagymamát?” – beszélni kell a halálról a gyerekekkel - nlc.hu
Korunk társadalma egyre inkább beéri külsőségekkel. Élőnek látszó virágok, koszorú kreálmányok, rokokóba hajló mécses fények... Korunk társadalma egyre inkább felszínessé válik. Egy kalap alá vett hittételek, gondolatok, elképzelések. Korunk társadalma egyre inkább elhagy mozdulatokat. Nem csupán liturgiátlanná válik az összekulcsolt vagy keresztet vető kezek nélkül, hanem hitefogyottá lett. A hiszékenységgel azonban jól áll, ezért is jelenik meg egyre gyakrabban mindenféle irányzat. Ezek közé sorjáznak alapvető keresztyén tanokat. Hiedelmek, mesék és képzelgések sorába került az igazság.
Trendi gondolkodásmód, hogy elfogadhatunk bármit és odatárhatunk bármit a gyerekek elé, mert bármi hasznos lehet és felhasználható. Mindegy, hogy biológiai körforgás, reinkarnáció vagy mennyország az, amit igaznak gondolunk. Tényleg mindegy? Elég időlegesen megnyugtatni a gyermekeket bármivel? Tényleg csak az a lényeg, hogy a teljes megszűnés teóriáját elkerüljük, és e célért bármivel kiegyezhetünk? Minden eszköz ugyanolyan jó?
Nem. Csak a keresztyén igazság helyénvaló. Nem pótolható mással, ha már megismertük Krisztust, aki maga a feltámadás és az élet. Kizárólag az igazság az, amivel felvértezhet az ember magát és utódait. Mert az igazság tesz szabaddá. Az az igazság, amit Isten láttatott meg velünk, amikor legyőzetett a halál. Legyőzetett, azaz kitépetett a fullánkja. Időleges és soha nem kerekedhet felül a feltámadáson. Aki ezt szívvel-lélekkel hiszi, az vallástételével fényt tud vinni gyermek, felnőtt és idős ember életébe egyaránt.
A gyász és az örökélet, valamint a test földbe tétele és a feltámadás reménysége nem a valóság és képzelgés egymásnak feszülése, hanem a feloldhatatlan megszűnése. Feltámadás és örökélet nélkül a veszteség válik meghatározóvá, és a gyász nem tud feloldódni a beteljesedő távlatban. Nem a halálé az utolsó szó, hanem Krisztusé. Sőt! Nem a halálomé az utolsó szó, hanem az életem Uráé, Jézus Krisztusomé.
"...nincsen saját igazságom a törvény alapján, hanem a Krisztusba vetett hit által van igazságom Istentől a hit alapján, hogy megismerjem őt és feltámadása erejét, valamint a szenvedéseiben való részesedést, hasonlóvá lévén az ő halálához, hogy valamiképpen eljussak a halottak közül való feltámadásra." (Filippi 3,9-11)
