Az "Év madara" program célja és küldetése olyan fajok vagy madárcsoportok társadalmi szintű bemutatása, melyek védelmében a lakosság egészének vagy egyes csoportjainak (például: gazdálkodók, vadászok, pedagógusok) különösen fontos szerepe van. A MME májusban zárult szavazása alapján a 2013 év madara a gyurgyalag (Merops apiaster). A gyurgyalag fokozottan védett madárfaj, természetvédelmi értéke 100.000 Ft. Az év madara kampányhoz kapcsolódva gyurgyalag-felmérést szervezünk, amely a jelenlegi országos állomány megismerését, illetve a veszélyeztető tényezők pontos felmérését célozza meg. A gyurgyalag a 2013 év madara www.mme.hu Magyar Madártani Egyesület
A gyurgyalag hazánk ma
dárfaunájának egyik legszínpompásabb madara. A faj nem csak trópusi színeivel kapcsolódik a melegebb éghajlathoz, hanem hosszú távú vonulóként a telet Afrikában tölti, költeni csak a legmelegebb hónapokra jön hozzánk. Májusban érkezik és szeptember végére már el is hagyja a Kárpát-medencét.
A gyurgyalag az év madara 2013-ban, olvasom.
Tavaly valamikor késő júniusban, vagy július elején egy nyugodt dél körüli órában, talán éppen vasárnap istentisztelet után meglátogatott bennünket egy gyurgyalagcsalád. Nem a kapun jöttek, az nem akadályozta őket, mert égi vendégekként köszöntöttek bennünket. Bár dehogyis köszöntöttek. Kirepült fiókáik éhes, ám annál sürgetőbb hangjára rovarokat, darazsakat hordtak a lelkiismeretes szülők. Így voltak a mi kertünk vendégei, és szolgálták ki magukat nem túl elegáns módon még a szomszédból kertből is. Ha már egszer hozzánk jöttek. Fenn hintáztak a színes tollas utódok a hajladozó nyírfa gallyakon.
„Gyurr-gyurr" hallatszott a kertünkben. A kisebbik fiam és feleségem meg is jegyezték, mi ez a furcsa hang. Nem is merek rágondolni, de ez gyurgyalag. Sokszor halljuk mikor repülnek felettünk, de nem szoktak azok idejönni. Seregélyek lesznek. Azok képesek minden madár hangját utánozni. Pl. a sárgarigóét (Oriolus oriolus), aki mindig kérdezi „fiú kell dió?”.
Ekkor a messzelátóval kióvatoskodtunk a verandára és szépen lassan lestük a nyírfa tetejét. Ott voltak. Nem seregélyek. Gyurgyalagok.
Azért tisztáznunk kell valamit. A gyurgyalag bár színes, mégsem jégmadár(Alcedo atthis).
A gyurgyalag bár repül, mégsem réti sas (Haliaeetus albicilla).
Bár homok vagy lösz-falban költ, mégsem partifecske (Riparia riparia).
Bár költöző madár, mégsem fehér gólya (Ciconia ciconia)vagy eszterág, czakó ahogy a nép nevezi .
Ezt így tisztáztuk a családdal is. Máris figyelhettük azt a szorgalmas szülői gondoskodást, amiről nekünk csak a nagyszülők jutnak eszünkbe bármilyen étkezés után pukkadásig telve, hogy egyél még egy kicsit, nézd már a kis csoffadt testét.
Mikor jobban odafigyeltünk, két etetés között a gyurgyalag apuka fohászkodott:
Uram! A jövő évben mi leszünk az év madarai. Vajon tudni fogják, hogy velem együtt is alig vagyunk 30 ezren? Hiába vagyunk védettek, ha a partfalba vágott fészkelőfolyosóink végét eltömik, mérgezve ként égetnek, vagy lebontják a partfalakat, betemetik a bányagödröket. Pedig 6-7 kicsinyünk is ott szokott várni minket. Ha türelmet adnál az embereknek, hogy megvárják, míg felneveljük a kicsiket, míg kirepülnek. Ha türelmet adnál és bölcsességet a méhészeknek, akiknek hideg napokon megritkítjuk a méheit, hogy egy kicsit vigyék messzebb a kaptáraikat, mert mi a falat nem tudjuk elhordani. Ha megváltoztatnád az esztétikai ízlésficamukat és nem vadásznának minket és a szépséget nem a kitömött tetemeinkben látnák az előszoba falán, talán énekünkben és röptünkben. Ha egyszer észrevennék, hogy mi magunk is a szivárvány színei vagyunk, amely nekik is a reménységet hirdeti, mint Noé idejében.
Uram! Tudom eljön a nap, amikor a kicsik legalább olyan jól fognak vadászni, mint mi. Olyan ügyesen repülnek, mint mi. Szükség lesz rá, hisz már vár bennünket egy távoli ország, hogy mikor itt a hó és hideg lesz az úr, ott tervezhessük a visszautat. Mert ide mindig szívesen jövünk.
Uram! Had jöhessünk ide vissza, mint szülőhazánkba, mint otthonunkba, ahol jó lenni, otthon lenni. Jövőre lesz még szülőhazánk és otthonunk? Csak Te tudod a választ, aki embert és állatot is megtartasz. Áldott a Te neved minden egyes napsütötte óráért, nyugodt költésért, kicsinyekért, utazásért, rovarokért és tiszta vízért. Hadd szárnyaljunk Veled, ahová Te akarsz repíteni. Ámen.
A kicsik hirtelen és játékosan, ahogy a kicsik szoktak tovacikáztak. Az apa madár is követte őket anyával. Kihallgattuk őket. Remélem nem sértődnek meg, hogy mindezt leírtam.
De honnan tudták, hogy ebben az évben ők lesznek az év madarai? Ez számomra rejtély marad. Mintahogy az is, miért jönnek ide újból és újból vissza, mikor itt az emberek egy-egy csoportja csak egy-egy színben tudja elképzelni a világot, és ők pompázatos színeikkel ebben a világban idegenek. Vagy mi idegenedtünk el?
További link :http://allatvilagunk.hu/madarak/gyurgyalag.html
Ps: Az ima ötletét Carmen Bernos de Gasztold IMÁK A BÁRKÁBÓL című könyve adta.
