A hétvégét az emberiségnek fel kellett találnia, nem volt mindig adott, hogy heti két napot nem dolgozunk. A hétvégét ugyanúgy önkényesen találtuk fel, mint azt, hogy hét napból álljon egy hét, nincs semmilyen természetes alapja.

(...) A nyugati szokások azonban megállíthatatlanul terjednek: Omán például 2013-ban állt át a péntek-szombati munkaszünetre a korábbi csütörtök-péntekről.

A hétvégét Henry Ford találta fel - index.hu

Nyár, szabadság, pihenés, strand, napfény, sulimentes övezet... Ennek az idejét éljük. Pont passzol ez a Fordos cikk - gondolhatnánk, de nem. Nem a hétvégi vagy nyári pihenésre irányítja ez a cikk a figyelmemet, hanem arra a fél mondatra az idézett részben, miszerint a hét napos hétnek nincsen semmilyen természetes alapja. 

Ühü. Végül is a Biblia természetfeletti, Isten által sugalmazott mű, de félek, a cikk írója nem ezen az alapon tette kijelentését. Dzindzisz Magdalena, alias Lica nem természetes közegként kezeli a Szentírást, így hát neki nem is természetes, hogy egy hét hét napból áll. Nincs egyedül ezzel, hiszen nagyon sokan nem ismerik az Isten által kijelölt egységet. Sőt, hogy a zsidók szombatot, a keresztyének vasárnapot, a muszlimok pénteket ünnepelnek. Pontosabban, azon a napon ünnepelnek, de nem azt a napot ünneplik. Az ószövetségi teremtéstörténetből fakadóan a hét kimagasló csúcsa a szombat, az egyetlen nap, aminek Isten külön nevet adott. Az újszövetségi gyökerű keresztyénség egy ideig a szombattal együtt ünnepelte a hét első napját, mint az Úr feltámadásának napját, majd a szombat elhalványult, és maradt a vasárnapi templombajárás.

Nem kukacoskodni akarok, hanem megvallani, hogy nekem/nekünk a hét napos hét természetes alapon nyugszik, melynek alapköve a 2Mózes 20,9-11. "Hat napon át munkálkodjál, és végezd minden dolgodat; de a hetedik nap az Úrnak a te Istenednek szombatja: semmi dolgot se tégy azon se magad, se fiad, se leányod, se szolgád, se szolgálóleányod, se barmod, se jövevényed, aki a te kapuidon belől van; Mert hat napon teremté az Úr az eget és a földet, a tengert és mindent, a mi azokban van, a hetedik napon pedig megnyugovék." Isten rendje az, hogy a munkát kövesse megpihenés és hálaadás. Megszentelődésre, lelki életünkre szánt időkeret az a 24 óra. A vasárnap pedig hitvallás arról, hogy hiszek a feltámadásban.

Ahogy a cikk elején, úgy a cikk végén is akad egy mondat, ami borzolgat. Vajon jól értem-e? Mi a nyugati szokás, ami megállíthatatlanul terjed??? Nyugat alatt mást ért egy amerikai, egy japán és egy európai. Mivel magyar, azaz európai közegben írott cikkről van szó, gondolom, itt a keresztyén európai rendre utal a szerző. De akkor mi értelme a mondatnak? Hiszen Európában a péntek egyáltalán nem munkaszüneti vagy ünnepnap. Vagy már megelőlegezte eme változást a muszlim bevándorlók sokasága miatt? Az Ománi Szultánság mint ibádi muszlim ország, nem nyugati hatásra váltott csütörtökről szombatra, hanem az Arab-félsziget környező országaihoz igazodott. Mondjuk, azok tőle tényleg nyugatra esnek...