A Debreceni Református Hittudományi Egyetem pótfelvételt hirdet a 2014-15. tanévre.
Az egyetem az alábbi szakjaira állami ösztöndíjas és önköltséges képzésre hirdet pótfelvételt:

• református teológia osztatlan MA szak – nappali tagozat
• református teológia szak lelkész szakirány - nappali tagozat...

Pótfelvételi  a Debreceni Református Egyetemen - református.hu

 

A Pápai Református Teológiai Akadémia pótfelvételt hirdet a 2014/2015-es tanévre református teológia osztatlan mesterképzési és katechéta-lelkipásztori munkatárs alapképzési szakjaira, állami finanszírozású és költségtérítéses, nappali tagozatos képzésre.

Pótfelvételi Pápán - reformatus.hu

A Sárospataki Református Teológiai Akadémia közössége szeretettel várja a 2014 szeptemberétől induló képzéseire mindazokat, akik lelkészi, hitoktatói vagy más egyházi hivatást szeretnének választani.

Pótfelvételi Sárospatakon -reformatus.hu

 

Feltűnt a Református Egyház honlapjára időnként ránézve, hogy július óta nem volt olyan alkalom, hogy valamelyik teológiánkon ne hirdetnének pótfelvételit. Még most, augusztus végén is ajánlgatja üres helyeit a pápai és a sárospataki intézmény. Debrecen is augusztus 16-ig tolta a pótfelvételi jelentkezés határidejét. Egyedül a Károli Egyetem Hittudományi Kara lóg ki a sorból abban a tekintetben, hogy ott már csak önköltséges esti teológia szakra vártak pótjelentkezőket még a múlt héten.

     

                                                                                                      Sárospatak                                                                 Pápa

    

                                                                                                    Budapest                                                                   Debrecen

Akárhogy is nézem, jelzésértékű a sok pótfelvételi több szempontból is.
1. Mennyire vonzó a lelkipásztori szolgálat napjainkban a fiatalok között?
A pótfelvételi eljárások nagy számából következtetve: nem nagyon. Ha úgy kell összevadászni a jövendő teológusait, lelkipásztorait, akkor valami nem jól működik gyülekezeteink jelentős százalékában, és valami baj van a jelentős református középiskolai hálózatban is. Ezek a pótfelvételik nekünk, lelkipásztoroknak is tükröt tartanak: Milyen szolgái vagyunk az Úrnak, ha egy Timótheus se akar a nyomdokainkba lépni? Van-e szemünk, szívünk, imádságunk a potenciális ifjak meglátására, bátorítására?
2. Milyen lehetőségek vannak a lelkipásztori „álláspiacon”? Milyen jövőképet láthat maga előtt a jövőt tervező, Uram bocsá' tisztes megélhetést reménylő fiatal?
Ha saját egyházmegyémben nézek körül az adattári és a gazdasági adatok alapján, akkor a helyzet nem túl rózsás. Már most több lelkészi állás csak közegyházi támogatással tartható fenn, több helyen a sima állami minimálbért sem éri el a javadalmazás. Per pillanat nálunk nincs lelkészt eltartani tudó üres gyülekezet. Ez a helyzet a klasszikus lelkészi állások frontján. Különösen a falvak gyülekezeteiben jelentős a létszámbeli fogyás. Minden évben egyházmegyénkben egy jelentős dunántúli gyülekezetnyivel leszünk kevesebben.
Némileg árnyalja a képet, hogy ugyanakkor bizonyos – nem konvencionális(missziói lelkész, egyetemi lelkész, hitoktató lelkész vagy éppen iskolalelkész stb. ) – lelkészi szolgálatokra nem egyszerű, sőt olykor egyenesen lehetetlen megfelelő jelöltet találni. Ezt a panaszt hallom gyakran egyházkerületünk vezetőségétől.
Ennek egyik oka lehet a tanulmányaikat megkezdő teológusok között nem elhanyagolható lemorzsolódás, de a másik oldalon van restanciája az oktatásnak is, mely sok tekintetben inkább a klasszikus szolgálatra készít fel.
3. A népszámlálási adatok és a belső statisztikák is fogyó tendenciát mutatnak egyetemlegesen is egyházunk lélekszámát illetően. Bármennyire fájó, de jogosan merül fel a kérdés, hogy szükséges-e nekünk négy teológia, mikor nehézkes a feltöltésük mind a teológusi mind a színvonalas oktatói oldalon?
Értem én a hagyományokat, meg a kerületi sajátosságokat, kerületi identitásokat, de mégis kérdéses, hogy azért, mert van rá finanszírozás még egyelőre, feltétlenül ragaszkodni kell-e mindegyik teológiához? Vagy nem kellene-e egyfajta specializáció az intézmények között?
Az „átkosban” csak Budapesten és Debrecenben volt lelkészképzés. A rendszerváltás „mindent vissza!” mámorában megnyíltak a bezárt teológiák kapui is. Akkor az egy olyan pillanat volt, az a lépés tűnt a leghelyesebbnek, mindenki valami nagy ébredésben, egyházi reneszánszban reménykedett. De azóta eltelt több, mint két évtized és nem igazolta a hurrá optimizmust.
Bizonyára befolyásol a véleményalkotásomban, hogy annak idején, dunántúliként, Pesten végeztem. Jól megfértünk a dunamellékiekkel, sőt, kicsit beleláttunk a másik kerület életébe is. Ettől – úgy érzem- nem csorbult dunántúli identitásom, sőt, bizonyos tekintetben erősödött is. Ma is örvendetes és hasznos is, hogy több kollégát ismerek a szomszédos kerületben is még a tanulmányi időszakból. Nem beszélve arról, hogy egyik legfogékonyabb időszakomban a főváros nyújtotta sok-sok lehetőség jótékonyan tágította világlátásomat, segítette a tapasztalatszerzést.
Nos, pótfelvételi van a négy közül három teológián nappali tagozatos lelkész-teológusi szakon a nyár végén. Nem lehet szótlanul elmenni a jelenség mellett. Ki miben látja az okokat, hogyan magyarázza a bizonyítványát? Szívesen hallanám az érveket és az ellenérveket! Egyet ne tegyünk: ne csináljunk úgy, mintha semmi sem történt volna, mintha a meglévő struktúra szent és sérthetetlen lenne, mintha a jelen kereteken nem lehetne- szükség esetén, alapos végiggondolással – változtatni csak azért, mert köt a tradíció. 

Hozzászólások