Elképesztően sok felesleges ruhát vásárolunk. ... Természetesen az, hogy a ruhák gyártási költsége még a filléresnél is filléresebb, ami komoly emberi és ökológiai áldozatokkal jár. A divatipar munkaerővel kapcsolatos rémtettei (éhbérért, rémes körülmények között dolgoztatás a fejlődő orsz ágokban) széles körben ismertek, de talán kevesebben tudják, hogy a mindennapi viselnivalót szállító ágazat A VILÁG MÁSODIK LEGSZENNYEZŐBB IPARÁGA KÖZVETLENÜL AZ OLAJSZEKTOR UTÁN. 

Divatosan rohanunk a katasztrófába index.

"A ruhagyártás kész ökológiai katasztrófa: az előállítás masszív szén-dioxidkibocsátással, vízpazarlással és vegyszeres szennyezéssel jár, az elhasznált darabok pedig a bolygón felhalmozódó szemét mennyiségét növelik. Egyre fokozódó tempóban. ... A viszkózt, mint növényi alapú textilt gyakran ökotudatos választásként reklámozzák a fogyasztóknak, de a gyártási körülmények feltárása során kiderült, hogy a valóság igencsak távol áll a kirakatba tolt képtől. Az olcsó viszkóz előállítása egyrészt a vízigényesség miatt ... vízpazarló folyamat, másrészt napjainkban is intenzív vegyszerhasználattal jár, amelynek során a gyárak egy csomó oda nem való anyagot juttatnak a külvilágba, elszennyezve ezzel a természetes vizeket. Az eljárás során szén-diszulfidon felül használnak kénsavat, nátrium-hidroxidot, nátrium- és cink-szulfátot is, amelyek mind súlyosan maró anyagok, ezért csak igen körültekintően szabadna őket alkalmazni. 

Ázsiában mérgez az európaiak ruhája ... Elővigyázatosságnak azonban nyoma sincs a világ legnagyobb viszkózgyárainál a mostani eredmények szerint. A Changing Markets kutatói tíz nagy gyárat vizsgáltak meg, és a helyszíneken azt tapasztalták, hogy ártalmatlanítás helyett a súlyosan mérgező vegyi anyagok nagy részét egyszerűen beleengedik a természetes vizekbe. Az az üzemek környékén egyre romlik a levegőminőség, az ivóvíz mérgezővé vált, pusztul az élővilág, növekszik a rákos megbetegedések száma és olyan hagyományos szakmák, mint a halászat is veszélybe kerültek a külvilágba engedett kemikáliáknak köszönhetően. Mindebből Európában és Amerikában nem érzékelünk semmit, ugyanis a huszadik század második felétől kezdve fokozatosan áttelepítették a viszkózgyártási kapacitás túlnyomó részét a fejlődő országokba. Az olcsó munkaerő mellett ez a lazább környezetvédelmi előírások miatt is nagyon megérte, ennek a következményeit érzik most a bőrükön a gyárak környékén élők.

a fast fashion megjelenésével egyre több ruhaszemetet is termelünk, amivel valamit kezdeni kell. A gyorsan és olcsón készült ruha általában hamarabb el is használódik vagy megy ki a divatból, és hát nincs is nagyon hova tenni a gardróbban az évi nyolcadik kollekciót. Így folyton több és több ruha kerül leselejtezésre, csak sajnos a használt ruha másoknak is egyre kevésbé kell. ... Csak az USA-ban évente 14-15 millió tonna ruhát dobnak ki, és hiába viszik őket a gazdáik adományboltokba, az Environmental Protection Agency adatai szerint 84 SZÁZALÉKUK VÉGÜL HULLADÉKLERAKÓKBAN VÉGZI.  A Council of Textil Recycling tapasztalata alapján a használt ruhának csak úgy 20 százaléka értékesíthető az amerikai piacon, a többit megpróbálják elsózni a világ kevésbé szerencsés részeire; a szubszaharai Afrikában az összes importált ruha fele használt, de Magyarországon is nagyon megy a használtruha-biznisz. Mindez azonban csak addig működik, amíg a levedlett ruhákat befogadó országokban nem lesz elég vásárlóerő ... Az útjuk végén, a hulladéklerakókban a természetes anyagból készült szövetek (mint például a viszkóz) bomlásnak indulnak, további üvegházgázokat termelve, komposztálódni azonban nem tudnak a vegyi eljárások miatt, amelyeken átestek, így egyszerre járulnak hozzá a klímaváltozáshoz és a globális szemétkupac növekedéséhez még jódarabig."


Mit mondjunk? Annyira siralmas ez. Egy ismerősöm meséli, hogy Kínába mentek robotokat beszerezni. Abban a városban ahol jártak olyan szmog volt, hogy élhetetlen. És ott emberek élnek. A Világ szerencsésebb, jóléti fele (és ide sorolom azokat is, ahol van ivóvíz, tető a fejek felett és élelem, tiszta ruha naponként), el nem tudja képzelni azt a szomorúságot, nyomort ami van a másik felében. 

Tegnap pucolom az ereszcsatornát. Jön a szomszéd Művelődési Házból az ember, hogy rengeteg használt ruhát szereztek. Ingyen van, osztogassuk. Beszélgetünk. Hozzák be ezeket tonnaszámra. Milyen jó dolog ez. Mi lesz a maradékkal? Közben meg itt vannak ezek a 100 forintos akciók. Jó ruha, olcsó. Úgy tűnik jótékonysági rohamban szenvednek a jóléti társadalmak. Csak úgy adják a sok rucit. De igazán kukát keresnek, amibe még fér. Mert nincs hová tenniük. S ha még pofátlanok is, akkor némi pénzt is csinálnak belőle, hogy a szállítás se kerüljön pénzbe. 

Az ősszel dobtam ki azt a farmer ingemet, amit 1994-ben kaptam egy picit használtan. Sokat hordtam. Most vettem egy hasonlót. Ezt nyugdíjig tervezem minimum hordani, ha megélem. 

Érdemes megnézni a következő linken a táncoló afrikai nőt, aki cipőt kapott, a cikk szerint életében először. Rossz kedved van? Nézd meg, ahogyan ez a nő örül élete első cipőjének  Az jutott eszembe, hogy milyen rosszul éreztem magam egy darabig, mert kopottas cipő van a lábamon. Egészen addig míg nem láttam egy embert, akinek nem volt lábfeje. 

Furcsa kettősségben élünk. Iszonyatos gazdagság és borzalmas nyomor. Bármilyen furcsa, de a nyomort ellenszere nem a nyomorultak gazdaggá tétele lesz (tkp. a csapból is ez folyik), hanem a gazdagoknak (egyéneknek, társadalmaknak) kell átgondolniuk a fogyasztási és életviteli szokásaikat. A mások nyomora azokból is fakad. Az exportált környezetszennyezés, mint elektromos autó energiatermelésének a szennyezése, a ruhák előállítási folyamatának szennyezései, a szemét elhelyezése, az eszetlen építkezések, hobbik, turizmus. Mindeközben a világunk pusztul. Mindez azért, mert valakik egészség és bioillúzióban akarnak élni. Terepjárókkal járnak futni és az egészségcenterbe. Őserdőket irtanak ki az organikus egészséges ételek előállítására alkalmas területekért. Folytathatnánk, hogy itt az illúziót kell megfizetni  a bioszféra elpusztításával. 

Ez az Ézsaiási ige jár a fejemben: 1 Fenyegető jövendölés a látomás völgye ellen: Mi történt veled, hogy mindenki a háztetőkre ment? * 2 Csupa lárma, zajongás a város, vigadozik a vár! A halálra sebzetteket nem kard sebezte meg, halottaid nem harcban estek el. 3 Vezetőid mind egy szálig elmenekültek, nyíllövés nélkül kerültek fogságba. Mind fogságra jutottak, akiket csak megtaláltak, bármily messze futottak. 4 Azért ezt mondom: Ne nézzetek rám, keservesen sírok! Ne zaklassatok vigasztalásotokkal, hiszen népem pusztulóban van! ... 12 Az Úr, a Seregek Ura azon a napon sírásra és gyászolásra hív, kopaszra nyírásra és zsákba öltözésre. Ám 8,10 13 De csak vigasság és öröm van! Marhát vágnak, juhot ölnek, falják a húst, isszák a bort: „Együnk és igyunk, mert holnap úgyis meghalunk!” Ézsaiás 22a

Ebben a táncban mulatnak a Föld népei. Mintha lemondtak volna mindenről és ezért el is pusztítanak mindent. 

 

 

 Baraka: Világok arca (Teljes film, 1992) videa.hu/videok/film

Nem riogatásképpen, de linkek: Illúzió, illúzió, illúzió ...

Végül mind belehalunk, ha pár dollárért kiirtják az esőerdőt index.

 „MENEKÜLT AZ, AKI NEM TÉRHET VISSZA BIZTONSÁGBAN A HAZÁJÁBA” – MIGRÁCIÓS HULLÁMOK ÉS MENEKÜLTVÁLSÁGOK A VILÁGON wmn.

A Himalája felé fordították a hidegháborús kémműholdakat, és valami nagyon nyugtalanítót vettek észre hvg.hu/tudomany

Ha afrikai árvaházba menne önkéntesnek, hát, ne tegye! index.