Milyen jó annak a gyereknek, aki apja mellett nőhet fel. Akivel megosztják időben a felelősséget. Akit nem féltenek, hanem a szó szoros értelmében útnak indítják! Apák és fiúk, fiúk és apák: szükségünk van egymásra! Ezt a kapcsolatot nem helyettesítheti semmi!

Apákról és fiúkról - Korzenszky Richárd OSB - mandiner.hu

Kedves fiatal, kedves idősebb testvérem, szeretettel bíztatlak, nézzétek a meccseket, a verejtékben fürdő férfiakat, ahogy taknyukon, nyálukon csúszva összehoznak egy-egy beadást, vagy a mindent jelentő gólt! Nézzétek a meccset és döbbenjetek rá, hogy egy hazug világban éltek, mert igazából minden ami valóban érték, azért nektek is meg kell küzdenetek! Tetszik vagy nem, az élet senkinek, még nektek sem ad semmit ingyen abból ami valóban számít!

Nézzétek a meccset és döbbenjetek rá, hogy egy hazug világban éltek –Böjte Csaba testvér – 777.blog.hu

 

Tegnap meglepetés ért, fiam ovis kirándulásán ajándékot kaptunk mi, apukák. Én is kaptam, egy kis szívet, amiben egy rajz és szép gondolatok sorakoztak. Örültem, mert az óvónők gondoltak ránk, apákra is, és bár az anyák napi műsorhoz viszonyítva mi szerényebb felvezetést kaptunk, mégsem feledkeztek meg rólunk. Jól esett! És annak is örültem, hogy ezen a kiránduláson voltak apukák, bizony, ma ez nagy szó, az apukák szeretnek mindenféle elfoglaltságra hivatkozva kimaradni, tulajdonképpen el is könyveli mindenki, hogy az apák dolgoznak, az apák nem érnek rá, az apák pénzt keresnek, felnőtt, férfias dolgokkal foglalkoznak. Így aztán az apák szépen lassan kimaradnak mindenből, pedig bizonyos szerepeket csak ők taníthatnak meg, adott jellemvonásokat csak ők adhatnak át. 

Élvezettel olvastam Korzenszky Richárd visszaemlékezését, ahogyan édesapja mellett ülve szépen-lassan eltanulta a vezetés minden mozdulatát, hogy aztán adott korba érve már ő maga vezessen.  Ahogyan ő látta az apját autót vezetni, úgy látnak minket is a gyermekeink – életet vezetni. De látnak-e egyáltalán? Látják-e azt, ahogyan mi látjuk az életet, ahogyan mi megoldjuk a problémákat, ahogyan mi döntünk, szeretünk, rajongunk, küzdünk, elfáradunk, újra nekiállunk? 

Nézzetek foci vb-t.(Vagy kézilabda világbajnoki selejtezőt, ahol a magyar válogatott a legutóbbi vb harmadikat kiejtve jut ki a világbajnokságra.) Vagy csináljatok bármit: együtt. Legyenek közös történeteitek!   Persze, ez a legnehezebb, hiszen az ember dolgozik, talán nyolc, talán tizenkét órát. Aztán hazamegy fáradtan, de még el kell menni a boltba, még le kell nyírni a füvet. Inkább pihennél vagy vacsoráznál, ahelyett, hogy a gyerekeiddel játssz, mégis, szakíts időt, energiát rájuk! Legyen a nap fénypontja, amikor hazamész, amikor találkoztok! Ne maradj ki a családból! 

Nézzétek a foci vb-t. És vegyétek észre azt a Cristiano Ronaldo-t, aki mesterhármast lő a spanyol válogatott ellen. Pedig semmi szüksége nem lenne rá, hogy megszakadjon: milliomos, többszörös aranylabdás, BL győztes, Európa bajnok, mindent elért már és majdnem minden rekordot megdöntött. Mégis, szívét-lelkét kiteszi a pályára, még a nemzeti csapatban is. Ő mindig győzni akar. Ezért marad kint edzések után gyakorolni, ezért fut plusz köröket, ezért küzd, még bajnokként is. Még harminchárom évesen is. Láthattuk a tegnapi meccsen, ahogyan a harmadik gólját rúgta: a lövés előtt minden idegszálát megfeszítve koncentrált – sokan már itt tudták, hogy ez a lövés be fog menni. Legyen ő a példa, lássák ezt a gyerekeink: küzdeni kell, gyakorolni, szenvedélyesen szeretni, amit csinálsz. Fél szívvel, fél akarattal nem érsz el semmit. Hinni sem lehet fél szívvel. Aki az eke szarvára teszi a kezét, és hátratekint, nem alkalmas az Isten országára. Halogatni, vagy felelősségteljes döntést hozni, megoldásokat keresni vagy megfutamodni, szeretni vagy árválkodni és koldulni a szeretetet.  Mit szeretnél, gyermeked melyiket sajátítsa el inkább?

Nézzetek foci vb-t. És lássátok, ahogyan az iráni válogatott győz az utolsó pillanatban szerzett öngóllal. Örök futballigazság, hogy mindig a jobb csapat győz, és most ők voltak a jobbak, bár Marokkó végig támadta a meccset. A végén mégsem ők örülhettek, mert a mérkőzés addig tart, amíg a bíró azt le nem fújja. Utolsó leheletig kell küzdeni, akár körmünk szakadtáig védekezni, kivárni a megfelelő pillanatot. Nem mindig nagy győzelmet aratni. 

Nézzetek focit, és lássátok, hogyan szabad veszíteni. Veszíteni csak felemelt fejjel szabad, pont úgy, ahogyan a BL döntőt elveszítette a Liverpool. A végén, amikor már ők is tudták és elfogadták, hogy itt ma nem nyerhetnek, nem veszítették el a fejüket: nem rugdosták az ellenfelet, nem rázták az öklüket. Az edző sem hibáztatta a két gólt összehozó, bakizó kapust, nem varrta a nyakába a vereséget. Pedig egy egész szezon munkája ment kárba, dicsőség, hírnév, pénz veszett el – senkit nem érdekel ugyanis, ki lett a második, a kupa, a dicsőség mindig az elsőnek jár. De a vereségek edzik az embert, hogy aztán legközelebb ő örülhessen. 

Apák: akár vér szerintiek, akik maradtak, akiknek sosem kellett elmenni, mert harmóniában élnek. Akár nevelőapák, akár elment, esetleg kirúgott apák: legyetek jelen a gyermekeitek életében. Ahogyan lehet, úgy legyetek jó példává!