Az egyik kérdés az volt, hogy vajon működik-e az államiság Európában, ha megtörténhet, hogy ellenőrizetlenül szakadjon ekkora embertömeg a kontinens országaira. Az USA területére lépve még arról is nyilatkoznia kell az idegennek, hogy járt-e tehénfarmon, van-e valamilyen fertőző betegsége, és az aktuális utazás során meglátogatott-e olyan országot, melyet az USA egészségügyi szempontból veszélyesnek tart. Nehezen fér az amerikaiak fejébe, hogy a számukra is gondot jelentő mexikói bevándorlóknál mérhetetlenül nagyobb tömeg hogy tud ellenőrizetlenül átjutni az Európai Unió határain. Olyan, mintha Európában nem volna törvényes rend. Ha Amerikában valaki törvénysértést követ el és menekülni kezd a hatóság elől, addig mennek utána, míg élve vagy halva érvényt nem szereznek a törvény erejének. Európában meg mintha a rendfenntartók tehetetlenek és erőtlenek volnának még ahhoz is, hogy fegyvertelen embereket a törvényben rögzített menekültügyi eljáráshoz sorba állítsanak.

Amerikai barátaim értik - divinity.szabadosadam.hu

 

Nem tudom, hogy igaz-e Szabados Ádám első mondata, vagyis, hogy 1956-ban volt csak szó annyit Magyarországról az amerikai médiában, mint ezekben a hetekben. Azért 1989-ben összeomlott a keleti blokk, 1990-ben szabad választásokat tartottak, mindenesetre tény, hogy az utóbbi időben a média vezető hírei közé kerültünk. És az is tény, hogy el kell olvasni Szabados Ádám nagyszerű írását ahhoz, hogy az ember rádöbbenjen arra, mekkora szakadék tátong a valóság, és a média által kreált látszat mögött. Micsoda meglepetés, mondhatnánk. Kész szerencse, hogy Szabados Ádám visszarántja az embert a földre, mielőtt még végleg belekeserednénk abba, hogy már megint mi vagyunk a világ hülyéi. Pedig dehogy.

Néhány hete, amikor a migránsok okozta nem valós problémából (copyright by baloldali magyar ellenzék) az egész világot megrázó népvándorlás lett, a külföldi sajtó jelentős része (a mértékadó, a szavahihető, a független, és az összes nemes jelző, amivel bennünket etetnek) Magyarországot tette meg bűnbaknak. Hol az osztrák kancellár, hol a –tisztelet a bajor kivételnek- német politikai elit, hol a horvát, a szerb, a román kormányfők beszéltek embertelen magyar rendőrökről és az alapvető nemzetközi jogot lábbal tipró magyar kormányról, hol idehaza hasonlították néhányan a holocausthoz a migránsokkal való bánásmódot. Az pedig már csak hab a tortán, hogy Ban Ki Mun Ensz-főtitkárt egyenesen sokkolta,  hogy a rendőrség vízágyút és könnygázt vetett be a szerb határon, ahol a migránsok tömege áttörte a kerítés kapuját és dobálta, valamint gázspray-vel fújta a rendőröket. Az ENSZ-főtitkár szerint a méltóságuk és emberi jogaik tiszteletben tartásával kellene kezelni a menekülteket. Hangsúlyozta, hogy elfogadhatatlannak tartja ezt a bánásmódot. Na, én már meg sem lepődöm, legfeljebb azt nem értem, hogyan lehet egy ennyire tájékozatlan és felkészületlen ember az ENSZ főtitkára. (Arra pedig már fel sem kapom a fejem, hogy a múlt héten általam már-már dicsért Gyurcsány Ferenc szerint Röszkénél előre megfontolt szándékkal, brutális módon, tervezetten, "minden bizonnyal a miniszterelnök" utasítására a rendőrök támadtak rá a békés menekültekre. Következtetés: a drog veszélyes.)

Szóval hajlamosak lennénk elhinni, hogy tényleg mi gondolkodunk rosszul, esetleg tényleg mindenki megőrült, oly annyira, hogy még maga Szabados Ádám is „mélységes szégyenérzettel és némi méltatlankodással” ment át az ellenőrzőpontokon, várva, „mikor döfi keresztül tekintetével egy amerikai hivatalnok, hogy jelezze megvetését a miatt, amit Magyarország tesz a menekültekkel.”

Aztán láss csodát: nem ez történt. 

"Az egyik kérdés az volt, hogy vajon működik-e az államiság Európában, ha megtörténhet, hogy ellenőrizetlenül szakadjon ekkora embertömeg a kontinens országaira. (…) Az amerikaiaknak (Texasban és Missouriban legalábbis, ahol most jártam) nem kell magyarázni, hogy egy ország határait ellenőrizni kell."

Lám-lám, az amerikaiak nem hülyék. Teljesen evidens a kérdésük: vajon hogy van az, hogy valaki, aki menekül (a fél világon, több biztonságos országon keresztül), mindenféle regisztráció, fénykép, ujjlenyomat, nyilatkozat nélkül be akarja tenni a lábát egy másik országba? Hogy van az, hogy a törvényeket be nem tartva, zöldhatáron átgyalogolva követelik, hogy Németországba mehessenek? 

Amerikai barátaim értik. Már hogyne értenék. Értik, hogy egy ország vezetőinek az a feladata, hogy megvédjék országuk szuveranitását, állampolgáraikat, hogy betartassák a törvényeket. Mindenkivel. Ezért választjuk őket, ez a feladatuk, ezt várjuk el tőlük. Ha ez nem történik meg, akkor az ország védtelen. Lerohanása, megszállása idő kérdése csupán. 

Értik az amerikaiak, értjük mi is, értik a csehek, lengyelek, szlovákok, de érti ám a francia, az osztrák, a német szavazópolgár is. Éppen azt nem értik sem ők, sem mi, magyarok, hogy ezen Európa vezetői, élükön a Mamával, mit nem értenek. (Mondjuk, most, hogy egyre forróbb a pite, mintha kezdenék kapizsgálni. Nem, nem azt, hogy be kell tartani a törvényeket, meg kell védeni az országot, Európát, az Unió egyik legnagyszerűbb vívmányát, az államok közötti szabad mozgást. Hanem azt, hogy ha így folytatják, elveszítik a választásokat.)

Számomra azért is örömteli Szabados Ádám írásának ezen gondolata, mert rámutat arra is, hogy mi a valóság. A valóság az, hogy az emberek mégiscsak képesek gondolkodni, többé-kevésbé reális képet formálni, átlátnak a szitán, megtanulnak különbséget tenni a média kreálta látszat és a saját maguk által érzékelt, tapasztalt, szenvedett valóság között. Akkor is így van ez, ha a média valódi hatalmi ágként befolyásolja a véleményünket, meghatározza a gondolkodásmódunkat, előítéletessé tesz, vagy éppen lebontja szükséges elővigyázatosságunkat. 

Az „amerikaiak” tehát értik. Őszintén örülök. Talán egyszer helyükre kerülnek a dolgok. 

(Utóirat: Szabados Ádám bejegyzése az általam kiemelt gondolaton kívül az önkéntesség elvére épülő szolidaritással, a rendfenntartó erők megbecsülésével és az USA felelősségével is foglalkozik. Érdemes végigolvasni.)

Hozzászólások