Egyhangúlag elfogadhatatlannak tartják az új ukrán oktatási törvényt. Közösen szólították fel Petro Porosenko ukrán elnököt, hogy ne írja alá a jogszabályt, hanem küldje vissza azt a törvényhozásnak.

Itt egy ügy, amelyben minden parlamenti párt egyetért - hvg.hu

Magyarország az Európai Unióban blokkolni és vétózni fog minden olyan lépést, amely a keleti partnerség program jegyében Ukrajnának újabb előrelépést jelenthetne az európai integrációs folyamatban– jelentette ki Szijjártó Péter kedden az MTI-nek, miután Petro Porosenko ukrán elnök aláírta az új oktatási törvényt. Garantáljuk, hogy Ukrajnának mindez fájni fog a jövőben – mondta a magyar diplomácia vezetője (…) 

Szijjártó Ukrajnának: Ez fájni fog! - index.hu

 

(Szijjártó Péter külügyminiszter) Elmondása szerint a döntés azért is különösen barátságtalan, mert az utóbbi hónapokban többször világossá tette Budapest az ukrán vezetők számára, hogy a módosítás a magyar érdekekkel súlyosan ellentétes, mégis meghozta Kijev, annak ellenére, hogy Magyarország az elmúlt időszakban számos olyan segítséget nyújtott Ukrajnának, amely elementáris fontosságú volt akár az európai integrációs folyamat, akár Ukrajna szociális vagy biztonsági helyzete szempontjából.

Szijjártó szerint Ukrajna hátba szúrta Magyarországot - hvg.hu 

 

A határon túli magyarság életével kapcsolatban a közelmúltban két olyan esemény is történt, amely felborzolta nemcsak a határon túl élők, hanem a velük szimpatizáló anyaországbeliek kedélyeit is. Mind ukrán nyelvtörvénnyel, mind pedig a marosvásárhelyi római katolikus gimnáziummal kapcsolatban elég éles és határozott véleményt nyilvánított a magyar külügyminisztérium, a magyar parlamenti pártok pedig – minő meglepő- ötpárti határozatban ítélték el az ukrán nyelvtörvényt. 

Nézzük csak, honnan indultunk: koccintás Erdély elcsatolásának ünnepén, merjünk kicsik lenni, 2004. december 5, meg kell érteni a szomszédos országok politikáját is. Nagyjából ezen ismérvek mentén tudnánk meghatározni a balliberális ellenzéki oldal határon túli magyarokkal kapcsolatos hozzáállását, szépen megágyazva a magyar miniszterelnök korábbi véleményének, mely szerint a baloldal, amikor csak teheti, ráront saját nemzetére. 

Nem tudom, mi az oka annak, hogy a jobboldali kormányzó pártok mindig is érzékenyebbek voltak az ún. nemzeti ügyekre. Legyen szó kettős állampolgárságról, autonómiatörekvésekről, a határon túliak támogatásáról, a választójog kiterjesztéséről, vagy éppen olyan ügyekről, amelyekben a határon túli magyarság hátratételnek volt kitéve, a balliberális oldal vagy hallgatott, vagy olyan szerencsétlenül adta elő mondanivalóját, hogy az inkább tűnt meghátrálásnak, gyengeségnek és érzéketlenségnek, mint bölcs és megfontolt álláspontnak. Éppen ezért csalt mindig derűs mosolyt az arcokra akár a környező országokban, akár a nyugati államokban, ha Magyarország élére balliberális kormány került: simulékonyabb, könnyebben kezelhető, a sértésekkel és jogsérelmekkel szemben elnéző magyar vezetés meglehetősen kevés álmatlan éjszakát okozott. Ehhez képest a Szijjártó Péter vezette magyar külügy keményen, határozottan és látványosan utasított vissza minden, Magyarországot ért vádat, vagy emelte fel szavát a magyar kisebbséget célzó intézkedés ellen: ha kellett, a korábbi osztrák kancellárt, vagy akár Hollandiát is kiosztották, a marosvásárhelyi katolikus iskola és az ukrán nyelvtörvény ügyében pedig kifejezetten éles és egyértelmű válaszlépéseket helyezett kilátásba, ha Románia vagy Ukrajna nem változtatnak hozzáállásukon. 

A magam részéről örülök ennek a keményebb hangnemnek, mint ahogyan annak is, hogy –legalábbis az ukrán nyelvtörvénnyel kapcsolatban ezt látjuk- a balliberális ellenzék is talán változtat a határon túli kisebbséggel kapcsolatos hozzáállásán. Bár a vásárhelyi katolikus gimnázium ügye nem ért még egy felszólalást se, és arról sem érkezett hír, hogy Kárpátaljáért kilincselnének külföldön, azért az ukrán nyelvtörvénnyel kapcsolatban mégiscsak született egy ötpárti határozat. Reméljük, esetleges kormányra kerülésük során sem feledkeznek meg az elszakított területen élőkről: miközben nap nem múlik el, hogy ne aggódnának a migránsok/menekültek, a ki tudja, honnan, miért érkezők emberi jogaiért, és ne ítélnék el a magyar kormány néha tényleg kifogásolható stílusát a migráció kérdésében, a magyar kisebbséget ilyen vehemenciával eddig még nem féltették. Bízom benne, hogy ez változni fog, annál is inkább, mivel a határon túli magyarság ügye nemzeti ügy. A külhoni magyarság számára létfontosságú, hogy a magyar adófizetők pénzéből támogassa őket az anyaország, mint ahogyan az is, hogy egy esetleges jogsértés során a mindenkori magyar kormányban erős támaszra találjanak. 

Ha valami, hát ez igencsak nevezhető magyar érdeknek. 

Hozzászólások