Lehet – szabad böjti időben kolbászt enni? Igen, döntötte el 1522-ben Ulrich Zwingli. Mert a hit szabadság.
Az élet cselekvési szabadsága – Neue Zürcher Zeitung

A botrány március 9-én tört ki. Böjti időben. A zürichi nyomdász, Christoph Froschauer házában felkockáztak két egész füstölt kolbászt. Felkockázták, kiosztották, és a jelenlévők bizony nem nézték a böjti időt, hanem befalatozták. Mégpedig csakazértis! Hogy megmutassák! Zwingli Ulrich ugyan nem kért a füstölt kolbászból, de jelen volt a nevezetes alkalmon. Az Úr 1522. esztendejét írjuk.

A böjti tilalom szándékos megszegése járványszerűvé válik a következő napokban Zürichben, úgyhogy foglalkozik vele a városi magisztrátus, és végül maga Zwingli is, egy vasárnapi prédikációjában. Ebben kijelenti, hogy az emberi törvények nem ugyanolyan érvényűek, mint Isten kijelentett Igéje és törvénye. A húsvét előtti böjt elrendelése nem a Bibliából származik, ezért nem lehet kötelező jellegű mindenki számára.
Zwingli úgy látja, a böjt gőgössé is tehet, vagy szinte bálványként viseljük megtartásának terhét. „Ám ha valaki önmaga számára törvénnyé teszi azt, és bebeszéli magának, hogy vétkezik, ha nem tartja be, ez egyet jelent a lelkiismeret megbélyegzésével és beszennyezésével, továbbá a valódi bálványimádás kísértésével … Röviden szólva: Szívesen böjtölnél? Hát tedd! Le akarsz mondani a húsról ezalatt? Hát akkor ne egyél húst! Ám hagyd meg nekem, a keresztyénnek a szabad választás lehetőségét!”
Ki gondolná, hogy Zürichben a böjt megszegésével, a tüntetésszerű kolbászfalatozással indult el a reformáció?