A magyar kórházakban olyan rossz higiéniás körülmények vannak, hogy sokkal könnyebben halhat meg valaki kórházi fertőzésben, mint autóbalesetben – állítja az 1001 orvos hálapénz nélkül csoport. ... A kórházi fertőzések a fejlett világ kórházaiban is nagy problémát jelentenek, ugyanis sokszor olyan bakteriális fertőzést kapnak el a betegek, amelyek immúnissá váltak a legtöbb antibiotikumra.
Nagyobb eséllyel halhat meg kórházi fertőzésben, mint autóbalesetben hvg.hu
Az 1001 orvos hálapénz nélkül felkérte a Magyar Orvosi Kamara vezetését és az Egészségügyi Szakmai Kollégium tagjait, hogy hívjanak össze rendkívüli közgyűlést, hogy a szakma meghatározza azokat a minimális körülményeket, amelyek az ellátáshoz szükségesek. Amíg a szakmai kérdéseket tárgyalják, felkérik a kormányt, hogy bocsásson rendkívüli forrásokat a kórházak számára fertőtlenítő szerekre, gyógyszerekre és (a tisztaságért felelős) egészségügyi szakszemélyzetre.
Nem tudom mennyire lehet általánosítani, hogy a magyar kórházakban... Elmesélem egy család történetét.
Egy nő, legyen asszony, feleség, Judit. Egy szép napon görcsöktől fetrengve megtudja a valót. Az ügyeletes orvos kivizsgálásra és további gyógykezelésre buzdítja. Az epe nem játék. Itt kérem epeműtét lesz. De előtte egy pici, hangyányi beavatkozásra lesz szükség. ERCP (endoszkópos retrográd cholangiopancreatographia) www.webbeteg.hu. Ha az epevezeték tiszta, akkor pár napra rá már mehet is a műtét.
A férj, legyen János, a megbeszélt napra, órára beviszi a nőt a Kórház gaszroenterológiai részlegére, ahol ezt az eljárást el is végzik rajta. Majd úgy beszélik meg, hogy ha minden jól megy, akkor pár nap esetleg hét múlva mehet az epeműtét. November közepén.
De erre nem kerülhetett sor, mert a nő hasnyálmirigy-gyulladást kapott. Ez komoly dolog. Az ERCP vizsgálat után nagyon rosszul lett. Láza az egekben, közérzete valahol a derílium és háromnapos hulla állapot között mozgott. A szakirodalom szerint kb. 10% esélye van ennek a szövődménynek. Nem említették a beavatkozás előtt. Nincs mit tenni.
De ebben az elesett állapotban, 8 ágyas szobában, csupa minden testnyílásából nedvező (vér, ürülék, nyál...) betegek között kellett volna gyógyulni. A takarítónő egy kis kocsival járkált. Már az is felháborította, hogy egyáltalán betegek vannak a szobában. Ez kérem kórház. Ide nem lehet csak úgy... Kis vizet loccsintott a kancsóból a földre, amely felverődött a falra, a földről, hányásról, cukros löttyről, majd feltörölte ronggyal. Majd az olajfestékes falat is letörölte ugyanabból a vödörből és felmosóval. (későbbi látogatás során tapasztalta a férfi, hogy egy vérhányásos ember hányadékát is feltörölte, majd ugyanabból a vödörből, bár vízcsere után lemosta az olajos falat).
A nő olyan rosszul lett, hogy másnap már az intenzíven találta magát. Magatehetetlenül, szinte beszédképtelenül. Branül, kanül, gerincérzéstelenítés. Lógtak ki a csövek, monitorok figyelték minden percét, és megadott időközönként nyomták a fájdalomcsillapítót. Szonda az orrban, mert már napok óta nem ehetett és nem ihatott.
A férfi kétségbeesetten hívta orvos ismerőseit (még Angliába szakadtakat is), mit is kell most tenni, mi is ez az egész. Azt mondták, hogy ebben a pillanatban az intenzív nem a halál előszobája, hanem a lehető legjobb hely számára, mert értő emberek felügyelik, tisztaság van. Két nap után visszakerült a modern intenzív osztályról a leharcolt gasztroenterológiára.
Az orvosismerősök pedig javasolták, hogy sokat segíthet Deák Ferenc és Szent István. A férfi tehát azonnal megjelent az ingyenes orvosi ellátást biztosító intézet osztályvezető főorvosánál, hogy érdeklődne és délután már kétágyas szobában feküdt a nő. De a szomorú az volt, hogy teljes információ hiányában szenvedett. A férfi nem tudta, hogy adja át az összeget. Mennyit? Legalább kiírnák az ajtóra. Mi kell ahhoz, hogy élve hazavigye a nőt?
Összesen öt és fél hetet volt kórházban a nő. Hol jobban, hol rosszabbul érezte magát. Hol hányt, hol hasmenése volt. A férfi minden nap meglátogatta és vigasztalta. Beszámolt a gyerekekről. Közben citromos ízű szájfrissítővel mosta ki belülről a száját. Állandóan kezét fertőtlenítette.
Azok az orvosok és ápolók akikkel találkozott a férfi erő felett dolgoztak nap mint nap. A takarítókat ritkán látta, de nem volt jó a tapasztalata. A férfi szinte minden nap találkozott a feketezsákos szállítókkal. Napi szintű elmúlás.
Ehhez adalék, hogy az utolsó hétvégéjén a kórházban borzalmas hányás és hasmenés jött a lábadozó nőre. Pénteki napon történt. Említették, hogy egy antibiotikumos készítménnyel fél nap alatt rendbe tudják hozni. Akkor hozzák, kérte a férj. A raktárban van, adták a válasz. Akkor hozzák ki. De bezárt. Akkor mondják meg, mi kell és megszerzi. Addig megy, amíg nem lesz meg. Azt nem lehet. Ez egy összetevő, amit ők kevernek össze. Mikor nyit a raktár? Hétfőn. Alig élte túl a hétvégét. De hétfőn tényleg az első adagtól azonnal jobban lett. Karácsony előtt engedték ki.
Volt ott egy református lelkésznő is, aki szintén látogatta. Sűrűn. Tartotta benne a lelket. Ő mondta el később, hogy az orvos ismerősei a kórházból úgy ítélték meg, ugyanannyi esélye volt lábon kijönni a kórházból, mint zsákban. Mert két, a betegségével, állapotával össze nem függő bakteriális fertőzést kapott a legyengült állapotában. Kórházi fertőzést.
Jó fél év telt még el az epeműtétig. Ez sem volt problémamentes. Mindenféle vizsgálatokra kellett mennie a nőnek. Egyik ilyen vizsgálaton egy hitgyülis orvos nézte át a papírjait. Azt ugye tudja, hogy maga éppen, hogy életben maradt? Már adta is a címet, nevet, hogy hová menjen további vizsgálatra, műtétre való készülésre.
Április. A nő immár kész lett a műtéti beavatkozásra. Csak június végére van időpont. A nő a műtét előtt két héttel kétszer görcsöt kapott és ismét a kórházba kellett mennie. Ugyanazt az ERCP beavatkozást kell újra elvégezni rajta, mint amit már elvégeztek rajta, hogy műthető legyen, és amely az egész galibát okozta.
A férj kétségbeesetten kérte a sebészt, hogy ne engedjék vissza arra az osztályra, mert akkor nem jön ki többé élve a felesége. Nem lenne hálátlan. Nemsokára jó hírrel tért vissza az orvos. Az ország legjobb centrumában jelentkezzenek másnap reggel nyolckor. Másfél nap múlva a beavatkozás után minden komplikáció nélkül hazamehetett. (mondjuk itt protokol szerinti takarítószemélyzet volt, és aki takarított az nem adhatott vizet a betegnek, mindenki csak a feladatát végezhette) A műtét két hét múlva megtörtént.
És a férj nem volt hálátlan.
Judit és János élnek. Mennyi minden eltörpül emellett.
