A magyar néplélek lenyomatai, mint a Himnusz, a Szózat, és a Nemzeti dal után nem csodálom, hogy a leginkább búval b...tt nép vagyunk. Tételmondataikban ott van minden szenvedésünk; a soha véget nem érő küzdelem, csörgő láncok leverése, tüzes kardú magyarok, véres zászló és zivataros századok. „Balsors, akit régen tép”... és még mindig... és még mindig... és még mindig.

 ELEGET TÉPETT MINKET A BALSORS! – SZŐCS LILLA MOSOLYT CSALT A BÚSULÓ MAGYAROK ARCÁRA wmn.hu/ziz

Míg a nők továbbra is egy elbűvölő mosollyal tudják leginkább levenni a férfiakat a lábukról, ők sokkal inkább a csendes, komoly férfiakhoz vonzódnak. Az alfahímhez. Partnernek nem biztos, hogy őket választanák, de ami a zsigeri, nyers, szexuális vonzalmat illeti, ott a határozottság és a dominancia számít. A mosoly ezzel szemben nőies, megadó gesztusnak minősül, az ilyen pasitól pedig nem fog megremegni a térded. ... Mindez egy több, mint ezer fővel végzett kanadai kutatás eredményeiből derül ki. A vizsgálatban ellenkező nemű emberek négyféle fényképét kellett értékelni aszerint, hogy első ránézésre mennyire vonzó. Az illető az egyiken mosolygott, a másikon büszkén örült, a harmadikon szégyellte magát, a negyediken pedig semleges arccal nézett a kamerába. A férfi résztvevők egyértelműen a mosolygós nőket favorizálták, a nők azonban éppen a mosolygós pasiknak adták a legkevesebb pontot. Náluk a büszkeség volt a befutó, a mosolygósnál pedig még a szégyenkezős képeket is jobbnak ítélték. A mosolygós férfi cuki, de nem vonzó  divany.hu

Értem ezt a happy dolgot. Keresztyén körökben is van ilyen. Ha hiszel, akkor minden rendben van. Mosolyogj. Isten is rád mosolygott, neked is kell. Külföldről jön haza valaki. Ott mindenki mosolyog. Ha rálépnek a lábamra, ha kirabolnak, ha nekem jönnek mopeddel, ha átvernek a boltban, ha ég a házam, ha leesik a vérnyomásom, ha intőt kap a gyerek. Mosolyba oltott élet. Mosolyba fulladt élet. De vigyorogni, mosolyogni az nem ugyanaz, mint örülni. 

Értem. Csak az őszinte mosolynál nincs jobb, de abból kevés van. Miért jó nekünk ha nagyjaink vigyorognak, mint egy hülyegyerek. A balsorsnak és véráldozatnak nincs köze ahhoz, hogy az ábrázolásokon komoly arccal jelenik meg Deák, Rákóczy, Kossuth, Széchenyi. Nézzük meg a képeket. Kire bíznánk az ország sorsát? Egy eldönthetetlen elmeállapotú emberre, vagy aki fellépésében is sugallja, hogy akkor is itt leszek, mikor tatár hordák halomra erőszakolják nőiteket és verik láncra gyerekeiteket és titeket amúgy kardélre fognak hányni. Jó legyen modernebb. Mikor a nagy befektetői szektor ki akarja belőletek az utolsó forintot is facsarni és át akarja venni az összes értéketeket, sőt az életetek felett való teljes uralmat.  Akkor még a művészettörténészek szempontjairól nem is beszéltünk. Én kíváncsi lennék az ő véleményükre is.

 

Arról nem is beszélve, hogy minden ember érzelmi reakciója különböző. Egyszer éjjel utaztunk a teológia kis kék Lada kombijával Paksnál. Defekt. Eső. Tele csomagtartó. Legalul a pótkerék. Kocsiból 5 ember kiszáll. Kirámolja a csomagtartót. Közben ázik minden és mindenki. Pótkerék elővesz. Pótkerék lapos. Esetleg defektes. Pumpa nincs. Emelő nem jó. Összefoglalva. Éjjel, megázva, defektes kerékkel és pótkerékkel, teljesen kirámolva vert helyzetben. Pándy Szekeres Dávid a sofőr ennyit mond: - Dühös vagyok! Pont úgy, ahogy te kérsz 2 perc sorban állás után 15 dkg párizsit szeletelve. Kicsit sem emelt a hangsúlyán. És dühös volt. Mondjuk jött egy autós és lett minden, pumpa, emelő és mehettünk fél óra múlva. Ha örült Dávid, akkor egy félmosoly. 

Megtévesztő ez a misztikus enthuziaszta vadászat. Sokkal jobb, ha megbízhatónak látszik valaki és persze az is. Kiss Marika pécsváradi lelkésznő mondta mindig, nem elég becsületesnek lenni, annak is kell látszani. Majd fogott egy körzőt és beleszúrta a térképen Budapest szívébe és húzott egy 100 km sugarú körnek megfelelő vonalat. Ezen kívül fogom szolgálni Istent. Persze ez 1990 előtt volt. 

Szőcs Lilla kísérletezése poénos fuvallatnyi megjegyzésnek jó. A balsors magunkra hívásával egyetértek. De a közállapotainkért felelős emberek nézzenek ki felelősen, akikre rá merjük bízni ügyeink közös képviseletét. Nem kell megfelelniük az éppen aktuális trendnek, "hogyan legyünk népszerűek" lelkiállapotnak. Egy más kor alkotta, egy más kor szülte őket. Akkor és ott ahogy tudták egyengették népük sorsát. Nekik volt népük. Szerintem az ő képeik, szobraik sokkal inkább az időtlen helytállók portréja ( mondhatnám a szamurájt aki kiáll Okinawa szigetén a viharral szembe, dacolva). Nekik ez volt a sorsuk és ezt nem lehet egy mosollyal elintézni. 

Egy történet szerint a török nagykövet meglátogatta a francia udvart. A király és udvara nagy hatással akart lenni a török nagykövetre. Ezért úgy döntöttek hadi bemutatót tartanak, ahol a legképzettebb katonák mutatják be tudományukat. Leültek a vívótér mellett és egyre másra vívtak a deli legények. A török követ somolygott egy kicsit, majd kérdezte mi is akar ez lenni. Mert ha vívás, akkor gyenge, de viccnek kicsit erős.

Kívánom azt, hogy megadja Isten legyen miért mosolyognunk, és komolynak lennünk és élhessük át ezt a maga teljes valóságában!