A világ végéről vagy legalábbis a mostani társadalmak összeomlásáról már nemcsak elvont víziók szólnak, hanem a klímaváltozást övező tudományos vitákban is mindinkább szó esik apokaliptikus forgatókönyvekről. A globális felmelegedéssel kapcsolatos diskurzus egyre kevésbé szól arról, hogy a folyamat miképp állítható meg, hanem inkább a változó éghajlathoz történő alkalmazkodás lehetőségeit firtatja. Kibontakozott egy ma még szélsőségesnek tűnő irányzat is, aminek képviselői – akik között ott vannak jó nevű akadémiai intézmények elismert munkatársai is – az éghajlatváltozás drasztikus gazdasági, politikai és társadalmi következményeire való felkészülést sürgetik.
Már tudósok szerint is készülni kell a megszokott világunk végére g7.
A kutatók szélesedő csoportja viszont úgy látja, eljött az ideje, hogy ne csak a viharoktól és a tengerszint emelkedésétől próbáljuk megvédeni magunkat. (...) Az úgynevezett mély alkalmazkodást sürgető szakértők szerint el kell kezdeni a felkészülést a hálózati áramellátás összeomlására és az élelmiszerellátás akadozása is, ami a nyugati típusú társadalmakat alapjaiban rázhatja meg. Nem meglepő módon e tudósok szerint a mostani fogyasztói igényeket nemsokára fel kell adni (...) Politikai elemzők is figyelmeztetnek: ha a kormányok nem készülnek fel időben arra, hogy a jelenlegi lakóhelyek jelentős része élhetetlenné válik, akkor több millió ember kényszerül majd arra, hogy útra keljen. Az országok vezetőinek arra is számítaniuk kell, hogy a klímaváltozás okozta problémák nagy részét nem fogják tudni a határaikon belül kezelni, nemzetközi együttműködésre lesz szükség a békés megoldás érdekében. (...) ha felgyorsul az éghajlat átalakulása, az veszélyezteti az élelmiszerellátást és a most működő társadalmi rendszereket.
V. század közepétől a VI. század közepéig volt egy lehűlés, ma késő antik kis jégkorszaknak is nevezik. Három nagy vulkánkitörés befolyásolta ezt a folyamatot. Bár óvatosak az összefüggésekkel az elemzők, de nem tartják kizártnak, hogy a Kelet-Római birodalom bukásába is belejátszott, illetve népvándorlást indított el. Éhínség, járványok és társadalmi zűrzavar. A rómaiak által elhagyott területekre bevándorlók érkeznek. Az arab világban is a csapadékosabb időjárás miatt keleti terjeszkedés indul el.
A Pentagon 2004-ben azt az elemzést adta, hogy 2020-ig erősebb lehűlés jön ismét. A felmelegedés befolyásolja az óceáni és légköri áramlásokat. Ezek hatására pedig éppen lehűlés lesz. A felmelegedés szárazságot, tüzeket, kipusztuló növényeket okoz. Majd utána sivatagosodás és szélsőséges hidegek. Az USA erődítménnyé válik a délről jövő menekültáradat miatt. Dél-Európa szintén az afrikai menekültekkel lesz elfoglalva. Az időjárás drasztikus megváltozása társadalmi változásokat okoz. Harc indul a legfontosabb nyersanyagokért, vízért,élelemért, lakható területekért. Persze az energiaínséget leginkább az atom tudja kiszolgálni, de az nem életbiztosítás. A Föld eltartó képessége rohamosan csökken. Újabb geopolitikai szövetségek jönnek létre. Ebből valami bejött, vagy már látszanak az irányok. Valami meg nem. De lehet tovább gondolni.
Az életmódunk nem lesz fenntartható. Vagy nagyon kis létszámú jómódú embernek. Tehát nem csupán a hőmérsékleti, egyéb időjárási anomáliákat kell elviselni, hanem ezeknek a hatására fellépő társadalmi változásokat is. Összeomló nagy rendszereket vizionálnak. Gáz, villany, víz, élelmiszerellátás.
Sajnos nálunk a mostani legidősebb generáció kihalásával eltűnik az a tapasztalat, amely ellátórendszerek nélkül, viszonylag önfenntartó módon képes élni. Képesek növény termeszteni, állatot tenyészteni, feldolgozni. Képesek kis energiafelhasználású üzemmódban élni. Állati és emberi, netán egyszerűbb természeti erőforrások felhasználásával tudatosan tudnak élni. Nem termelnek szemetet, minden felhasználnak, akár többször is. Önellátóak. Ismerik a környezetüket és alkalmazkodóak. Ha nincs gáz ők tudnak kályhával tüzelni és vizet melegíteni, főzni. Ismerik a tüzelőanyagokat, a kaláka házépítést helyi anyagokból. Ha nincs áram sem esnek kétségbe. (Én még olvastam petróleum lámpánál első osztályos koromban.)
Vannak persze kísérletek a figyelmeztető előrejelzések miatt arra, hogy hogyan kell viselkedni és mit kell tenni ha ez bekövetkezne. De a társadalmunk többsége nem figyel minderre. Egyre többen költöznek városba (bár vidéken is) és kiszolgáltatják magukat a szolgáltatóknak. Olyan házakban, lakásokban laknak, amelyek nem alkalmasak a nagy kiszolgáló rendszerek nélkül egy percig sem meglenni.
Tömeges nemtörődömségbe üde színfoltot jelent egy-egy közösség, amely a nemszeretem napokra is próbál megoldást keresni. Például Bushcraft közösség vagy egyéni tanyaszervezések. Nyilván távolinak tűnik az az idő, amikor a hogy kell tüzet gyújtani, fáklyát készíteni, állatot nyúzni, innivalót keresni, vizet tisztítani vagy kuckót építeni kérdése előkerül. De lehet rá készülni.
Alkalmazkodás. Ezt kell megtanulni.
