A 19 éves magyar versenyző 1:50.73 perces idővel csapott célba, ezzel Michael Phelps 2009-es, 1:51.51-es rekordját adta át a múltnak. A szám másik magyar résztvevője, az olimpiai bronzérmes Kenderesi Tamás 1:57.10-zel a nyolcadik helyen végzett.Milák a magyar úszósport 30. nagymedencés világbajnoki aranyát nyerte, a felnőttek között először állhat a dobogó tetején vb-n. A nyíltvízi úszók 5 kilométeres versenyében győztes Rasovszky Kristóf és a 200 méter vegyesen sporttörténelmi, sorozatban negyedszer első Hosszú Katinka után ő harmadik magyar világbajnok a Koreai Köztársaságban.

Óriási világcsúcsot úszott Milák Kristóf - mandiner.hu

 

Ha valahol, akkor a medencében mi voltunk és mi vagyunk a császárok: többszörös Európa-, világ-, és olimpiai bajnok a magyar csapat vízilabdában, úszóink pedig rendre szállítják a fényesebbnél fényesebb érmeket. Egerszegi Krisztina, Kovács Ági, Hosszú Katinka, s a fiúk, Darnyi Tamás, Czene Attila, Cseh Laci, s most Milák Kristóf mutatta meg országnak és világnak, mi fán terem a magyar virtus.

Az egyszeri magyar szurkoló (szóval majd’ mindnyájan) magáénak érzi Milák Kristóf aranyérmét és világcsúcsát. Mindegy, hogy tudunk-e úszni vagy sem, mindegy, hogy sportosak vagyunk, vagy elhízással küzdünk, azt az aranyérmet egy kicsit nekünk is nyerték. Bár nem mi keltünk fel hajnalban s nem mi ugrottunk a medencébe, nem mi csináltuk végig a kínkeserves alapozást, nem mi szenvedtünk az edzőtáborban, a diadalt most kicsit mi is élvezzük, hiszen a mi fiúnk, a magyar fiú győzött. Ha győz a labdarúgó válogatott, akár még a körúti villamost is megállítjuk. Ha bajnokok lesznek pólósaink, halhatatlan magasságokba emelkednek, ha kajak-kenusaink, vívóink szereznek elsőséget, egy ország, egy nemzet ünnepel. S ez így van jól, ez természetes – ez a nemzeti büszkeség.

Úgy hiszem, minden sportsiker, érem vagy akárcsak helyezés azt mutatja, hogy jogosan vagyunk büszkék, hiszen mi, magyarok semmivel sem vagyunk rosszabbak, mint más nemzet fiai. Alig tízmillióból is lehet kiváló sportolókat találni, akik világszínvonalú teljesítményre képesek; itt is lehet érmekben mérhető sikereket elérni, itt is adottak a feltételek a kiugró eredményhez. Nálunk is vannak nagyszerű edzők, alázatos sportolók – de jó, amikor mindez nemcsak a sportban, hanem a tudományban, s másban is megmutatkozik! Milyen jó, amikor magyar diákok tudományos sikereiről hallunk, s milyen jó, amikor arról értesülünk, hogy magyar ember kerül magas beosztásba, vagy nyer el fontos hivatalt. Mennyire büszkék vagyunk magyar Nobel díjasainkra, magasan jegyzett tudósainkra! S milyen jó lenne, ha az élsport mellé felzárkózna más, hétköznapi „tudomány”, és bizony, az lenne a legjobb, ha észrevennénk, milyen nagyszerű helyen élhetünk, milyen fantasztikus emberek vesznek körül bennünket. Egy-egy ilyen győzelem azon is elgondolkodtathat mindnyájunkat, mennyi mindent lehetne „kihozni” magunkból, ebből az országból alázatos munkával és kellő odafigyeléssel! 

Ami pedig konkrétan az úszást illeti, valamit elképesztően jól tudunk: évtizedek óta sikerül megtalálni, a sportnak megtartani, s a legnagyobb sportolói magasságokba emelni ezeket a lányokat és fiúkat. Ha valami, akkor Milák Kristóf világcsúcsa és világbajnoki győzelme éppen ezt húzza alá, többszörösen is: az ifjú bajnok a legendának számító Michael Phelps 2009 óta megdönthetetlen világcsúcsát adta át a múltnak, s míg Phelps a sok vitát kiváltó „cápadresszben” állította fel a csúcsot, a magyar fiú „normál” úszódresszben döntötte meg azt. Azt se felejtsük: Milák Kristóf még csak tizenkilenc éves! 

Biztosan élnek olyanok ebben az országban, akik nem érzik magukénak Milák Kristóf győzelmét, s valamiféle nacionalista hőbörgésnek tartják, amit írtam. Tudom, a nemzet ódivatú fogalom, az élsport pénzkidobás, inkább mindenki törődjön a saját dolgával, s persze a földdel, ami mindjárt túlnépesedik, bár a jegesmedvék éppen kihalnak, rögtön a műanyagba fulladó madarak és a tengeri sünök után.

Értem én, sőt meg is értem, ám valami megmagyarázhatatlan módon a nemzeti imádság dallamaira mégiscsak libabőrös leszek és megfátyolosodik a szemem. 

Most éppen Milák Kristóf világcsúcsa után, az éremátadáskor.