A szomszédos országban egyre hangosabbak az oltásellenes csoportok, a minisztérium szerint ezért emelkedhetett a betegek és a halálos áldozatok száma. Hazánkban törvénysértésnek minősül megtagadni a kötelező vakcinák beadatását.
Megbetegedések tízezreit lehetne megelőzni – Magyar Nemzet
„Doktor úr, be kell oltatnom mindegyik gyerekemet?” „Nem, csak amelyiket meg akarja tartani.” A morbid viccet orvosi egyetemisták oldalán olvastam több változatban. A keserű humor valós problémát érint, hiszen a védőoltásokat ellenző szülők Magyarországon is egyre többen vannak. Tisztelet azoknak, akik orvosként, statisztikák és a tárgy alapos ismerete mellett élnek esetleges kételyekkel. A védőoltásellenes szülők nagy részének felkészültsége olyan „komoly” internetes forrásoknak köszönhető, mint a Tudásfája, és más, hihetetlen népszerűséget elért ellenőrizetlen és áltudományos honlapok.
A védőoltásokkal az a probléma, hogy akkor kell beadni, amikor nincs baj. Az emberek többsége - jóllehet felvilágosult, modern gondolkodó embernek tartja magát – mégiscsak pánikszerűen viselkedik vészhelyzetekben. Betegség esetén fűhöz-fához kapkod, de máskülönben az állítólagos mellékhatásokra hivatkozva nem szeretne élni a tudomány óriási adományaival, a védőoltásokkal. Magyarországon ez ugyan jelenleg már törvénysértésnek számít, ám hogy visszautasíthatják emberek, ezt azért tehetik meg különösebb kockázat nélkül, mert a lakosság nagy része védett. A szamárköhögésnek, vagy a kanyarónak nincs is lehetősége felütnie fejét. Ugyanakkor más betegségek elleni oltás lekerült a kötelező védőoltások közül. Ilyen a skarlát, ami ellen emlékezetem szerint a mostani negyvenes generáció kapott védőoltást, míg ma egy gyerek egy járványidőszak alatt akár többször is áteshet a megbetegedésen. A mai felnőttek egy része viszont számos betegség ellen annak idején még nem kapott védőoltást. Ezért fordulhatott elő, hogy egy-egy rubeola-járvány alatt nemcsak egymáshoz hurcolták a lányokat, hogy minél előbb elkapják és túlessenek a betegségen, de kismamák sokasága figyelte önmagát szorongva. Hiszen a rubeola terhesség alatt hihetetlen károkat okozhat a magzat fejlődésében. Ma ugyanakkor sokan szeretnék bevezetni a bárányhimlő elleni oltást, amely a himlős fertőző járványok esetében a legenyhébbnek számít, ám csak kis korban. Minél idősebb kapja el, annál kellemetlenebb, és akár szövődményekkel is járhat.
Jelenleg a romániai kanyarójárvány, amely több gyermek halálát okozta, hívta fel a figyelmet a védőoltások fontosságára. Azonban ne feledjük, számos olyan országgal érintkezünk, ahol az általános védettség nem olyan mértékű, mint Magyarországon. Sőt, mi több: Európában Csehországon és Franciaországon kívül a legtöbb védőoltás ajánlott, de nem kötelező. Annak modellezése, hogyan válhat egy járványból katasztrófa, tulajdonképpen többször, többféleképpen megtörtént akár az életben is, mint a SARS járvány idején a kétezres évek elején.
Nagyszüleink még jól tudták, milyen áldozatokat szed egy-egy nagyobb járvány. Régi anyakönyvi bejegyzések tanúskodnak a rosszabb telekről, amikor egy faluban akár húsz-harminc gyermek is belehalt egy himlőbe. Vagy micsoda kegyetlen hullámai voltak a háború után a gyermekbénulásnak, amit végül az úgynevezett Sabin-csepp elfeledtetett a világgal. Az a kényelem, amelyet a kötelező védőoltások bevezetése, egyáltalán a védőoltások felfedezése és tömeggyártása megteremtett, elaltatta a szülők félelemérzetét. A hamis biztonságérzet mellett pedig megjelent az áltudomány és a babona. Értelmesnek látszó, tanult emberek képesek pénzt kiadni azért, hogy a fülfájást úgynevezett fülgyertyával kezeljék, amik a természetgyógyász szerint sem jók egyébre, minthogy a kellemes hatása miatt jól oldja a stresszt. Magyarul varázslás, és gondolom, éppolyan kiváló lehet e célra, ha Mozart zenét csöpögtetünk fülünkbe, vagy sámán duruzsol a háttértben. Tény, hogy gyulladásra nem hatásos. De sorolhatnánk még a varázslás további eszközeit: a borostyánkő nyakláncot fogzás miatti fájdalomra, kristályokkal és különböző infrafényekkel tökéletes gyógyulást ígérő többszázezres készülékeket, gépi masszázseszközöket. A házi önkezelésekre kiadott pénzösszegekről nyilván nem lehet általános statisztikákat összeállítani, pedig nem lenne rossz összehasonlítani őket az alapellátásban biztosított oltások és gyógyszerek árával. Vajon az oltóanyagot is megvásárolnánk, ha nem ingyen lenne?
Nos, úgy tűnik, butaság ellen még nem találtak fel védőoltást.