Ami a VV6 elején ment, igazi, hamisítatlan trashreality (trash=szemét; reality= valóság. talán így lehetne fordítani: a valóság alja. kl.): Alexa és Charlotte nem bánta volna, ha már az első nap ágyba bújhat egy fiúval, talán abban bízva, hogy ez menti majd meg őket a villámgyors kieséstől, az arctalanságtól, az elszürküléstől. Aurelio pöcslóbálása is példátlan a sokat látott műsor történetében: a nappaliban ilyen még nem volt, és előrevetíti, hogy a szex fontos szerepet fog játszani a folytatásban. Ez már a hatodik széria, az első óta eltelt közel 12 év, jelentősen nőtt a tévézők-netezők ingerküszöbe, ezt pedig ki kell szolgálni, ha tartani akarja a nézettséget az RTL II.

Brutálisan kezdett a Való Világ 6 - origo

A Való Világ legnagyobb hazugsága az, hogy egy állítást közöl: az a való világ, amelyet a néző a műsorban lát, s nem az, amelyet a hétköznapjaiban megél. Mondhatnánk azt is, hogy a Való Világ szembesíti a nézőt a mindennapok valóságával, s a címével azt állítja indirekt módon, hogy a mindennapok emberi valósága valójában egy álvalóság szemben a műsor által konstruált való világgal, amely leleplezi a néző által valósnak hitt világ hamis voltát. De ami itt történik, az valójában a valóság lebontása.

A Magyar Közlöny keddi számában jelent meg a kormányhatározat, amely szerint a kormány társadalompolitikai szempontból fontos célnak tartja, hogy Magyarország német megszállásának évfordulójára, 2014. március 19-re elkészüljön a megszállásra emlékeztető alkotás az V. kerületi Szabadság téren. Ugyancsak a keddi Magyar Közlönyben megjelent kormányrendelet értelmében az emlékmű megvalósítását nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánították.

Kormány: Tragikus volt a német megszállás - mandiner.hu

Sajnos a hazai kultúrkampf újabb fejezete nyílik meg azzal, hogy a kormány elhatározta: a budapesti Szabadság téren a német megszállásnak emlékművet állít. Látszólag ártatlan dologról van itt szó (kit érdekel a történelem?), mégis a kezdeményezés a baloldali-liberális részről komoly tiltakozást váltott ki, sőt, még a Mazsihisz is aggodalmát fejezte ki. A szemeink előtt kibontakozó feszült vita látszólag a lezárt múltról szól, ám mégis napjaink magyar társadalmának hihetetlenül mély, s áthidalhatatlannak tűnő megosztottságát testesíti meg. A kérdés ez: Magyarország huszadik századi történetéről kinek az elbeszélése az érvényes? Szerintem minden mai világnézeti vita mögött ez az egyetlen kérdés húzódik meg. Végérvényes válasz nincs.

 A módosítások bevezetésének pontos dátumát még nem tudni, de az biztos, hogy egy esetleg két év múlva a francia katolikusok a hatodik kérést a "ne engedd, hogy kísértébe essünk" formában fogják imádkozni.

Vagyis a hívek többé nem állítják, hogy az Atya kísért, hanem elismerik: folyamatos kísértéseknek vannak kitéve, és arra kérik Istent, adjon nekik erőt, hogy azokba "ne essenek bele".

Itt az új Miatyánk - A vita 47 év után lezárul - inforadio

Az érvelés szerint azért kellett a Mi Atyánknak ezt a kérését megváltoztatni, mert az úgymond ellentmondásos: a „ne vigy minket kísértésbe” változat ugyanis azt jelenti, hogy Isten az, aki kísért, míg az új változat, „ne engedd, hogy kísértésbe essünk”, ezt az ellenmondást kiküszöböli. Így már egy mai logikusnak vélt logika szerint elfogadható. De valójában egy mai logika kívánalmai szerint így sem logikus. Ha ugyanis Isten mindenható, miért van kísértés? Miért inkább nincs?

Negyven mélyszegénységben élő gyereknek villantott fel valamit a luxusból az emberi erőforrás miniszter.

Kedves szegény gyerekek! Ízleljétek meg a luxust! - origo

Mindig is tudtam, hogy a karácsony a meglepetések ünnepe. Jön a Jézuska, s ajándékot hoz. Ebben ugyan némelyek kételkednek, s láthatóan az év legnagyobb ünnepének tájékán nagy a zavar. Pedig, hogy nem legendáról van szó, bizonyos szerkesztőségek és bloggerek tudnának a leginkább számot adni. Kaptak egy ajándékot: egy hírt arról, hogy „valakik” szegény gyerekeket hívtak a Hiltonba. S ezen ott volt egyenes Balog Zoltán, a miniszter. Aki még ráadásul református pap is. No, ez aztán tényleg vártatlanul tálalt gyönyörű hír-labda: akkora ziccer, hogy csak be kell rúgni. S hogy gól lett-e, én nem tudom. Azt viszont igen, hogy rengetegen rontottak rá erre a szépen feladott labdára, mintha bizony ezen múlt volna a meccs végeredménye. De hát, mint tudjuk, a meccsnek nincs vége.

A Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat szerint aggályos, ha felnőttfilmekben szerepelt énekes is fellép a parlamenti gyermekkarácsonyon. Az RTL Klub úgy látja, ha egy X-Faktoros jelenléte nemkívánatos, akkor a többié is az.

Krasznai Tünde a pornós múltja miatt nem énekelhet a Parlamentben - origo

Krasznai Tündét nem engedik szerepelni a Parlamentben pornós múltja miatt. Egyetértek. Erre az RTL Klub azt válaszolta, hogy akkor a többi X-Faktoros versenyző se szerepeljen, mert a csatornát nem érdekli Krasznai Tünde múltja, csak a versenyben nyújtott teljesítménye. Ezzel is egyetértek. Akkor mi a probléma?

Magyarország hajléktalan-problémája sehol sem látható jobban, mint Budapest történelmi központjában. 

Az Economist a magyar hajléktalan-problémáról - galamuscsoport.hu

 A Magyar Református Szeretetszolgálat (MRSZ) egyedülálló fotópályázata ezúttal telitalálat: a létminimum alatt élők mindennapjait, a nehéz sorsú gyermekek, szenvedélybetegek, idősek vagy fogyatékkal élők sorsát páratlan szociális érzékenységgel mutatja be.

Brutális képeken Magyarország szegénysége - Média 2.0

56. While the earnings of a minority are growing exponentially, so too is the gap separating the majority from the prosperity enjoyed by those happy few. This imbalance is the result of ideologies which defend the absolute autonomy of the marketplace and financial speculation. (Míg egy kisebbség keresete exponenciálisan nő, ugyanígy nő a szakadék, amely elválasztja a többséget azoktól a boldog kevesektől, akik a prosperitást élvezik. Ez az egyensúlytalanság az eredménye olyan ideológiáknak, amelyek védik a piac és a pénzügyi spekuláció teljes önállóságát.)

Evangelii Gaudium - vatican.va

A világ egyik vezető gazdasági lapja, a The Economist cikket közölt a magyarországi hajléktalanokról. Mint a Galamus hírül adja, a Neues Deutschland ugyancsak szívén viseli a magyarországi szegények sorsát. El tudom képzelni, amint eme szerkesztőségek munkatársai valamiféle hirtelen jött emberbaráti hevülettől indíttatva egymás vállán zokognak a magyarországi szegénység, igazságtalanság, hajléktalanság és kirekesztettség égbekiáltó esetei miatt, s úgy érzik, valamit tenniük kell a világ megjobbítása érdekében: Magyarországot rendbe kell tenni. Nem csodálkoznék, ha eme lelkesült jobbítási szándékhoz más világlapok is csatlakoznának. Kampány van.

A DK egyik pontjában azt ígéri, hogy ha kormányra kerülnének, felmondanák a katolikus egyházzal kötött vatikáni szerződést, megszüntetnék az összes egyházi privilégiumot és az egyházaknak fizetett hitéleti támogatást. Gyurcsány Ferenc szerint Magyarországon a vallásos meggyőződésnek a legszentebb magánügynek kell lennie.

Gyurcsány felmondaná a vatikáni szerződést - origo

Van még remény. Ha a keresztyénség általános hazai és európai helyzetére tekintek, sokakkal együtt magam is felteszem a kérdést, hogy vajon, itt Európában, tényleg elérkeztünk volna a történeti keresztyénség végnapjaihoz?  De Gyurcsány Ferencet hallgatva megvigasztalódtam. Minapi programadó beszédében beígérte a Vatikáni Szerződés felmondását, az egyházak „privilégiumainak” felfüggesztését, és az egyházaknak nyújtott „hitéleti” támogatás megszüntetését. Ha ilyen beszédet hallok, akkor mindig arra a következtetésre jutok, hogy a történeti keresztyénség ma is jelentős tényező.

Gerhest úgy tűnik felkavarta, hogy az élet része lett a politikailag motivált klerikalizmus, a minden csatornán áradó ideológia, és múltgyártás.

Klerikális szadomazo - index

Szerintem mindenféle világnézetet az legitimál, vagy mondjuk így, az tesz szalonképessé, hogy belefér más világnézetek türelmes elhordozása. Mondjon akárki akármit, ma igenis létezik egy általános, a konzervatív és a liberális világnézeti pozíciót is áthidaló világnézeti közmegegyezés a toleranciáról mint közös értékről, ami abban ölt testet, hogy a másik, a más virtuális vagy valóságos megsemmisítése ma már elgondolhatatlan. A türelmetlenséget a mai közbeszéd többnyire a konzervatív-jobboldali ideológiákkal rokonítja, miközben a másság tiszteletét a liberális értékvilág részének tekinti. De úgy tűnik, sajnos, a liberalizmusnak is megvan a maga szélsősége, amely miközben toleranciát hirdet, fundamentalista, doktriner, és a hozzá képest másságokkal szemben nemhogy nem toleráns, hanem kifejezetten agresszív és gyűlölködő.

Meglátása szerint a keresztények és a nem keresztények között az a különbség, hogy a keresztények nem próbálják meg lejjebb venni az erkölcsi “lécet” még akkor sem, ha nem tudják átugrani, szemben a nem keresztényekkel. A hívő ember tudja, hogy ha nem is viszi át mindig az erkölcsi lécet, a bűnvallomás után bűnbocsánatot kaphat – jegyezte meg.

Balog Zoltán: A siker a keresztények számára elsősorban szolgálat - balogzoltan.hu

Hej, Balog Zoltán, te Isten szolgája! Tudod azt, hogy most hány millió embert aláztál meg? – csak azért mert nem járnak templomba rendszeresen. Polgártársaid jó négy-ötödét. Szerencséd, hogy ma az emberek nem olvasnak ilyen híreket, vagy ha igen, csak legyintenek.

Az Úr irgalmazzon nektek, Balog Zoltán - fideszfigyelo.blog.hu

Manapság a keresztyénséggel is úgy vannak egyesek, mint a focival. Értenek hozzá. Így járt a fenti írás ismeretlen szerzője is, aki ahelyett, hogy megpróbálta volna megérteni, mit is mond Balog Zoltán a keresztyén tudatról, azonnal a miniszternek esett, mondván, hogy Balog mondatai a keresztyénségről milliókat sértettek meg. Szóval, ha valaki, akár egy miniszter, megpróbálja néhány tömör mondatban megfogalmazni a keresztyén üzenet néhány jellegzetességét, az már egyeseknél kiveri a biztosítékot, s ellenpéldákért rohangálnak azt bizonyítandó, hogy ez az egész keresztyénesdi nem több egy jól megkomponált blöffnél.

 Hegedűs Lóránt is bizonyára nehéz terhet jelent a reformátusoknak. Viszont túlbecsülni sem érdemes a problémát...

A református egyház esete ifj. Hegedűs Lóránttal - mandiner.blog.hu

Az elmúlt napokban valami nagyon fontos, mondhatni eddig soha nem látott dolog történt a magyar reformátusságot is érintő nyilvánosságon belül. A Szabadság-téri Horthy-szobor avatás folyományaként a nyilvánosság „alsóbb”, de véleményem szerint egyáltalán nem elhanyagolható szintjein hirtelen a felszínre került az, ami eddig is megvolt ugyan, de inkább elfojtva vagy elhallgatva. Nagyon jól fogalmaz a fenti írás, nehéz teher ez a reformátusoknak, s nem csak az illetékes egyházi vezetőknek. Nem csoda, ha a reformátussággal is összefüggésben kirobbant heves hozzászólás-áradat az azóta már befejezett spontán lelkipásztori aláírásgyűjtési akcióra sokakból megdöbbenést, megütközést, sőt megbotránkozást váltott ki. Ilyenek lennénk?

Az Amerikai Nemzetbiztonsági Tanács - egy másik testület - szerint az USA ugyanolyan módon gyűjt adatokat, mint más országok. Dick Cheney egykori amerikai alelnök pedig hozzátette: nincs semmi új abban, hogy Amerika kémkedik a szövetségesei után.

Tudott vagy nem Obama Merkel lehallgatásáról? - inforadio.hu

Majd a szakértők, politikusok, publicisták, mittudomén, megvitatják a lehallgatási botrány történetét. Nyilván, az egyetlen történetből száz születik.  Ahány elbeszélő, annyi történet, mert mint tudjuk, tények márpedig nincsenek. Értelmezések vannak. Azt azonban nem tudom, valaha is készülhet-e egy olyan felmérés, amely kimutatná, hogy egy ilyen ügy milyen hatalmas, mondhatni globális pusztítást tud végezni egy alig mérhető, ám mégis alapvető dimenzióban: az emberek hitében.  Mert mondhat akárki akármit, ha egy hatalom nem tud hitet fenntartani és táplálni a szépben, a jóban, a tisztességesben, akkor az a hatalom morálisan felmorzsolja önmagát. Szerintem itt valami ilyesmi történt. De ez nem feltétlenül baj. Egy morális összeomlásnak is lehet haszna.

Hiába keresnénk a cigánypecsenyét és a fűszeres cigányszószt a hannoveri menzákon, ilyen név már nem szerepel a helyi étlapokon, írja a Tagesspiegel. A helyiek szerint ugyanis egy jó szelet fokhagymás-szalonnás hús vagy a csípős-paradicsomos mártás ezen a néven maga a rasszizmus. A hannoveri szinti és roma közösségek képviselője szerint ideje lesöpörni az asztalról az ilyen megkülönböztető fogalmakat, Samantha Rose ezért a négercsókot is átnevezné.

Cigány- helyett magyaros lesz a pecsenye - index

Szóval, aki ezután a cigánypecsenyét cigánypecsenyének merészeli hívni, az számoljon azzal, hogy minimum a rasszizmus gyanújába keveredik. Márpedig, jobb ma anyagyilkosnak lenni, semmint rasszistának. Ezek után nem tudom, ha legközelebb elmegyek egy étterembe, hogyan is rendeljek cigánypecsenyét? De végül is, nem olyan nehéz dolog ez. Ha azt mondom, „kérek egy cigánypecsenyét”, rasszista vagyok. Ha meg azt mondom, „kérem ezt az izét”, rábökve az étlapra, akkor nem vagyok rasszista. Nem is tudtam, hogy ilyen könnyű nem rasszistának lenni.  Hiszen csak szóhasználat kérdése az egész. Megmenekültem.

... a katolikus egyház legitimitása, identitása a zsidóellenességben gyökerezik, a zsidók helyettesítésére épül. Ezért lényege az antiszemitizmus. Ha kivesszük belőle az antiszemitizmust, nem marad belőle semmi...

Orbán “kereszténysége” - Amerikai Népszava

Nem tudom, valaki is felfigyelt-e arra, hogy Orbán Viktor keresztyénsége kapcsán Bartus László tollából megjelent egy esszé, amely messze túlmegy a téma tárgyalásának ismert keretein, s az egész történeti keresztyénséget, pontosabban a katolicizmust egy komplett, de leegyszerűsítő dualista történelemszemléletbe ágyazza be. Eszerint az európai keresztyén történetnek egyetlen egy meghatározó vonulata van, s ez pedig a katolicizmusnak a zsidósághoz való viszonya. Sőt, ez a vonulat ma a „két világrend”, a katolicizmus (értsd: történeti keresztyénség) és a liberalizmus harcában ölt testet. „A világban folyó harc a láthatatlan Isten és a Sátán között, látható szinten a katolicizmus és a Biblia népe között zajlik, ez utóbbiakhoz tartoznak a zsidók és az újjászületett keresztények tízmilliói. Ez a harc éleződött ki az Európai Unió alkotmánya körül.”  Életveszélyes.

Engem mégis a harmadik, talán a legizgalmasabb kérdés érdekel, ez pedig Orbán Viktor magyar miniszterelnök és a hit kapcsolata. 

 Székely Attila: Politikus a templompadban - reposzt.hu

Az a helyzet, hogy valami egészen más írással készültem mára. Meg is van, majd talán egyszer felkerül, de Székely Attila kollégám tegnapi kitűnő posztja Orbán Viktor keresztyénségéről és a Fidesz „pálfordulásáról” engem már régóta foglalkoztat. Ugyanis miután a rendszerváltozás utáni történetünk egyik legfontosabb személyéről és pártjáról van szó, ezt a fordulatot többféle szempontból is lehet értelmezni. A személyesség szintjén is, ahogyan kollégám tette. Ugyanakkor, meggyőződésem, társadalomtörténeti eseményről is szó van itt, amely túlmutat önmagán. Orbán Viktor és a Fidesz története igenis alkalmas arra, hogy a magyar társadalom lelki-szellemi arculatának formálódásáról nagyon fontos mozzanatokat jelenítsen meg.

Másrészt pedig a hívő muszlimok az egyenlőség és a vallásszabadság nevében követelik, hogy számukra is elérhetők legyenek a más vallásúak számára biztosított közjogi intézmények. Nagy-Britanniában az anglikán és a zsidó önkéntes döntőbíróságok mintájára vezették be a saríát, az iszlám törvénykezést. Ezt azonban az európaiak jelentős része ellenzi, egyebek között attól való félelmében, hogy az iszlám vallási intézmények közjogi megjelenése a vallási fundamentalizmus előretörését készítheti elő. Márpedig ez csak az egyház és az állam határozottabb elválasztásával előzhető meg, aminek következtében viszont a kereszténység szimbolikus hatalma is csökkenni fog.

Az iszlám szekularizálja Európát? - metazin.hu

Egyre sokasodnak azok a jelek, melyek szerint az egyébként liberális Európát aggodalommal tölti el az iszlám terjeszkedése. Ez azért meglepő, mert a liberalizmus olyan nézetként tételezi önmagát, amelyik egyformán semleges mindenféle történeti narratívával, kultúrával szemben, s azért száll síkra a vallások/kultúrák eszmei egyenlőségének  jegyében, hogy a zsidó-keresztyén gyökerű Európa mintegy önmaga történeti meghatározottságait meghaladva, fogadjon be a történetétől „idegen” vallásokat és kultúrákat. Ez lenne az új, multikulturális Európa, amelynek politikai kerete a liberális demokrácia. Most mégis, sokasodnak azok a jelek a liberalizmus oldaláról is, amelyek mintha azt üzennék, hogy azért a multikultúrának is vannak határai. Tehát multikultúra, de azért mégsem?

Tölgyessy Péter szerint jelenleg nyílt kimenetelű a 2014-es választás, a politikai elemző erről az InfoRádió Aréna című műsorában beszélt . Hozzátette: a Fidesz ugyanakkor inkább esélyese a választásoknak, és pozícióit az is erősíti, hogy a baloldalon nem alakult erős koalíció. Arról is beszélt, hogy a baloldalnak kevés a szavazója jelenleg, a már meglévő szavazók száma kevés a baloldali győzelemhez.

Tölgyessy: a Fidesz az esélyes, de nem dőlt még el a választás - inforadio

Mióta „blogger” lettem, ráadásul olyan felületen, amely folytonosan re-posztol, témák után kutatva fokozottabban is figyelnem kell a közéleti internetes nyilvánosságot. Teszem ezt nagy érdeklődéssel, mert református keresztyénként nagyon is érdekelnek hazánk és a világ dolgai, s próbálom valahogy megérteni a történelmet, amelynek részese vagyok. Ám érdeklődésem gyakran lankad, ha azt tapasztalom, hogy szinte ömlenek rám a politikai szekértáborok gyorstüzelésű hadtesteiként működő vélemény-felületek. Sokszor hiányzik az árnyaltság, a visszafogottság, a reflexivitás. Szóval, néha elunom magamat, s elegem van a párpolitikai klisékből.

KGY: Ha az iszlamisták valahol Európában a helyi törvény feletti hatalomra akarnak szert tenni, azelőtt nem kell meghajolni. Például Rotterdamban azt követelik állítólag, hogy a "skyline", Rotterdam tenger felől nézhető körvonala mecsetekkel és minaretekkel legyen meghatározva.

MN: De korlátozni kellene egy tényleg igen nagy létszámú közösség mecset- és minaretépítéseit, hogy ne ezek "domináljanak"?

KGY: Tény, hogy sok mecset épül Nyugat-Európában. Sok helyen mondják is, hogy a bevándorlóknak nagyobb mértékben kell alkalmazkodniuk a befogadókhoz, mint a befogadóknak a bevándorlókhoz. Meg kell tanulni a nyelvet, és végeredményben be kell illeszkedni abba a kultúrába, amelybe megérkeztek.

"Minden uralom veszélyes lehet" - Konrád György író - Magyar Narancs

Ha tehát érvényt akarunk szerezni a vallásszabadság egyenlőségének, akkor nem diszkriminálhatjuk egyik felekezetet a másikkal szemben, így a minaretek építése csak abban az esetben tiltható meg, ha 1) az építés ellen méltányolható indok van, 2) azt minden felekezetre egyformán alkalmazzák. Minden más eset egy vallási felekezet „kipécézése”, azaz nem más, mint felekezeti diszkrimináció. Ezért ha Rotterdamban nem lehet minaretet építeni, mert az megváltoztatná a „skyline tenger felől nézhető körvonalát”, akkor ez más egyházakra is ugyanúgy kell hogy vonatkozzon. A svájci minaretépítés elleni pánik esetében az ellenzők ráadásul nem is leplezték, hogy egészen primitív, zsigeri megfontolásból ellenzik az épületek megépítését: a 2009-es népszavazás során az alapvető érv az volt, hogy az iszlám veszélyes, és terjedését meg kell állítani – könnyen belátható, ez mint indok az építési tilalomra teljesen önkényes és illegitim.

Az Európai Bizottság projektjéhez visszakanyarodva, van itt egy jellegzetesen modern európai történet, ez pedig nem más, mint a vallási intolerancia újbóli megjelenése. Egy világszerte ismert és nagyra tartott értelmiségitől rendkívül meglepő, hogy beáll ebbe a sorba, és azt külön szomorú látni, hogy egy egykor jeles liberális gondolkodó ma a szabadelvűség alapvető értékeit félretéve ilyen illiberális nézeteket vall. Úgy tűnik, a bizottság hatalmas öngólt rúgott, amikor Konrádot kérte fel erre a feladatra.

Konrád György és az iszlám - Szuverén

Érdekes vitát olvastam a minap. Konrád Györggyel megjelent egy interjú a Magyar Narancsban, amelyben az ismert író kifejti a véleményét sok mindenről, egyebek között az európai identitásról és az iszlámról. Meglepő módon, a karakteresen liberális nézeteiről ismert író e téren mintha inkább egy konzervatív értékrend képviselőjeként tűnne fel. Ez ugyancsak meglepi az ugyancsak liberális Zala Miklóst, s egyenesen azzal vádolja Konrád Györgyöt, hogy „egy egykor jeles liberális gondolkodó ma a szabadelvűség alapvető értékeit félretéve ilyen illiberális nézeteket vall. Úgy tűnik, a bizottság hatalmas öngólt rúgott, amikor Konrádot kérte fel erre a feladatra.”

ÉGLISE  PROTESTANTE RÉFORMÉE  HONGROISE EN FRANCE      
ÉGLISE  PROTESTANTE RÉFORMÉE  HONGROISE EN FRANCE      
FRANCIAORSZÁGI MAGYAR PROTESTÁNS REFORMÁTUS  EGYHÁZ 
Paroisse de Saint Esprit 5 Rue Roquépine 75008 Paris
CCP 7 309 63 F Paris
2011

FRANCIAORSZÁGI MAGYAR PROTESTÁNS REFORMÁTUS EGYHÁZ 

A múlt vasárnap franciaországi magyarok között szolgáltam Párizsban. Az istentisztelet után tea és sütemény mellett volt alkalmam néhány szót váltani a gyülekezet tagjaival, s egyiküktől nagyon megfogott egy mondat, amely azóta is foglalkoztat. Így hangzik: ”Aki ad magára valamit, jár templomba.”  Arra a kérdésbe bújtatott állításra volt ez a meglepő válasz, hogy Franciaországban, a híres és hírhedt forradalom hazájában a keresztyénség mára már bizonyára padlót fogott. Erre jött ez a sajátosan megfogalmazott állítás azokról, akik „adnak magukra valamit”. Vagyis, ha jól értettem, a francia középosztályról.

Ulrich Seidl nem kevesebbet vállal, mint hogy a hitet forgassa fel és verje agyon nézőjében. Nem csinálja tökéletesen, de így is bizonyos, hogy lesz, akinél sikerrel jár. Mondják, ha egy film vitára ingerel, ha meg tud mozgatni az emberben valamit, az már csak jó lehet. Ezek szerint nincs is jobb tehát a hívők meggyőződését halálveszélyesen kompromittáló A hit paradicsomá-nál.

Verd magad véresre, Isten is megsegít - origo

Kovács Bálint kitűnő filmkritikáját már hetekkel ezelőtt beraktam a könyvjelzőmbe, hogy majd itt reagálok rá. De aztán mégsem, mert valahogy már untam magamat, hogy már megint a „hitvédő” szerepében tetszelgek, aki folytonosan azon nyavalyog, hogy „bántják” a keresztyénséget. Aztán a kérdés mégsem hagyott nyugodni. Vajon kell-e a keresztyéneknek mai, állítólag keresztyén gyökerekkel is bíró kultúránkban sorra-rendre megjelenő, nagy nyilvánosságot élvező, művészeti alkotásba vagy szórakoztatóipari termékbe csomagolt, provokatívan keresztyénségellenes világnézeti tartalmakra rendszeresen és módszeresen reagálnia? Mert abban igaza van Kovács Bálintnak, hogy a film ”mögöttes tartalma miatt válik igazán figyelemre méltó alkotássá. Azzal, ahogyan kérlelhetetlen, hiteles pesszimizmussal fogalmazza meg, hogy milyen nyomorult hely a világ.” Csakhogy, mily véletlenszerűség, masszívan keresztyén szimbolikán keresztül. Ekként az alkotás nem az emberi lét kilátástalanságáról szól pusztán, hanem a keresztyénségről is.  Szóval, van-e helye, létjogosultsága ma a keresztyén apológiának? És ha igen, hogyan?

Az országos református tanévnyitó Csopakon lesz.Időpont: 2013. augusztus 31. (szombat) 10 óra.

Országos református tanévnyitó - reformatus.hu

Tegnap országos református tanévnyitó volt: ünnepelünk és örülünk. Istennek adunk hálát. Annál is inkább, mert még élénken emlékszünk azokra az évtizedekre, amikor gyászoltuk iskoláinkat, s legfeljebb titokban mertük elmondani legbizalmasabb barátainknak, hogy majd egyszer, talán, visszakapjuk őket. (Én, be kell vallanom, egyáltalán nem voltam bizonyos abban, hogy meg fogom érni pl. a pápai iskola újraindulását.) Meg örülünk újonnan indított iskoláinknak is. Tényleg történelmi jelentőségű, hogy a Magyarországi Református Egyház ma már egészen jelentős iskolarendszerrel büszkélkedhet. Ennek a közös örömnek a hangja idén egy kicsiny balatonfelvidéki templomban szólalt meg az országos református tanévnyitón. Szinte érzékelni lehetett, hogy Csopak a reformátusokkal együtt örül az új iskolának, ami jelzi, hogy a magyar társadalom helyi közösségei igenis jól fogadják a református egyházi iskolát.