Egyfolytában azon töröm a fejemet, mi az, ami március 15. varázsát adja? Olyan mélységes belső azonosulást, érintettséget, amelyhez hasonlót talán egyetlen nemzeti ünnepünk sem képes előidézni. Ez még akkor is így van, ha ebben az évben a veszélyhelyzet miatt a közösségi ünneplések elmaradnak. Itt, Pápán sem lesz összejövetel a református templom előtt, a Március 15. téren. Viszont lesz koszorúzás. De nekem nagyon hiányozni fog, hogy ebben az évben nem lehet együtt kokárdás pápaiak sokasága. Pedig hát, mondhatnánk, nem történik itt semmi különös, egy ilyen ünnep nagyon is szokványos, a forgatókönyv mindig ugyanaz. Ismétlés. Egy történet közös elmondása újra és újra, évről évre. Mondhatni, unalmas. De csak annak lehet az, aki nem érti, hogy a március 15-i történet elmondása, felidézése és átélése újra és újra, vagyis ez a közösségi szokás: önmagunk ismételt kimondása. Különös módon, az ismétlés nem feltétlenül a szó rossz értelmében vett maradiság eszközévé válhat pusztán, hanem éppen ellenkezőleg, lehet az ellenállás eszköze egy olyan világban, amely a globalizmust, vagyis egy nemzetek utáni és fölötti birodalmi ideológiát szeretne az egyetemes emberi szabadságigény alapeszméjévé emelni. Ami engem illet, maradnék inkább a nemzetnél.

Ha most bibliai korban élnénk, avagy a klasszikus keresztyénség uralta századokban, akkor azt mondanánk, hogy a koronavírus megjelenése: jel. Mert akkor nem azt kérdeznénk, hogy hogyan jött létre a vírus, hogyan terjed, hanem azt, hogy miért kaptuk ezt? S a válasz is egyértelmű lenne: a koronavírus Isten büntetésének a jele. De ma már nem illik ilyet mondani, meg különben is, miféle szakmaiatlanság lenne ez? Jobb, tudományosabb, pontosabban tudományosan materialistább, ha a vírusban tényleg csak egy vírust látunk, amelynek az eredetét ma még nem látjuk, a védekezést ellene még nem tudjuk, de nem kérdéses, hogy előbb-utóbb leküzdjük. Félre kell tehát dobni az olyan ásatag eszméket, amelyek egy ilyen fenyegető jelenségből valamiféle mélyebb értelmű üzenetet vélnek kiolvashatni, s felteszik a „miért?”, a „mivégre?” teljesen inadekvát kérdéseit. Egy ilyen megközelítés maga az irracionalitás. Nem az. Miközben a magam részéről nagyon remélem, hogy a tudomány sikerrel küzd meg a vírussal, s figyelek is a javasolt megelőzési szabályokra, ez a járvány mégis többletjelentést hordozhat, túlmutatva a matériának nevezett valami önmagában vett valóságán.

Mindenekelőtt széles körű megegyezésre van szükség az oktatás minden szereplőjének részvételével! A szakmai konszenzus megteremtése az oktatáspolitika súlyos adóssága a rendszerváltás óta. Pedagógiai közhely pedig, hogy ezen a területen évtizedek kiszámítható működése szükséges a társadalom minden részében érzékelhető eredmények megszületéséhez.

Állásfoglalás az oktatás mai helyzetéről - Piarista Gimnázium Budapest

Egyházi iskolákban dolgozó pedagógusok állásfoglalást tettek közzé. Javaslom mindenkinek, alaposan olvassa el. Az állásfoglalás első benyomásra nagyon szimpatikus, számos igazságelemet tartalmaz. Éppen ezért élénk, támogató visszhangra is találhat, hiszen ki tagadhatná, hogy vannak elég súlyos problémák a magyar oktatásügyben (például teljesen helytálló az állásfoglalás azon megállapítása, hogy a pedagógusok bérezése megalázó. Az is, hogy nagyon magas a kötelező óraszám). Mégis, már megbocsássanak nekem a támogató pedagógusok és szimpatizánsok, az állásfoglalást inkább tekintem ellenzéki politikai terméknek, semmint kiegyensúlyozott kritikának. Azt is elmondom, miért.

...az igazságügyi miniszter kijelentette, hogy persze nem helyes életveszélyesen megfenyegetni valakit, ámde a vallásgyalázás a lelkiismereti szabadság megsértése, ami pedig tűrhetetlen.

Mila és az istenkáromlás joga - Metazin

Nem hoznám elő ezt a történetet, ha nem lenne éppen a mai, liberalizmus uralta Európára annyira jellemző. Mert milyen is a mai Európa? Az emberi jogok, az emberi méltóság védelmétől hangos. Itt ugyebár „alapértékek” vannak, amelyeknek nevében valakiket mindig meg kell védeni. Európa már-már a megvalósult tökéletes humanizmus mintakontinense, ahol szigorúan lecsapnak az egyetemes emberi méltóságot ért bármely sérelemre. De sajna, rendre az derül ki, hogy a különböző sérelmek és érzékenységek valamely rejtélyes oknál fogva mégsem esnek azonos súlyú elbírálás alá. Vannak csoportok, amelyeknek az érzékenysége sokkal jobban számít, mint egy másiké. S ami a legabszurdabb, hogy a többségi társadalom érzékenysége számít a legkevésbé. Erről szól Mila története, amelyet a Metazin jóvoltából volt szerencsénk megismerni. Az üggyel az Origo is foglalkozott itt és itt.

De az ilyen történetekben az a különösen visszatetsző, amikor az úgynevezett keresztények érzik az kereszténységükben, a fehérek a fehérségükben, a heterók a heteróságukban támadva magukat, rasszizmust kiabálnak, jogfosztást és jogegyenlőséget követelnek. A recept a régi: játszd el az üldözöttet, az mindig nyerő önigazoló pozíció lesz ahhoz, hogy üldözhess másokat.

Balavány: Sértődött keresztények - HVG

Balavány György megint tanítást adott az egyházaknak. Kiosztotta a katolikusokat, az evangélikusokat és a reformátusokat is. A támadás apropója az, hogy szerinte a keresztények megsértődtek Niedermüller Péter polgármester minapi kijelentésén, miszerint a fehér, keresztény, heteroszexuális ember „rémisztő képződmény”. A publicista szerint ez az állítás „érthető és tényszerű”. És ezt a HVG leközli. Gyorsan szögezzük le: a mai Magyarországon a fehér, heteroszexuális, keresztény embert „rémisztő képződménynek” nevezni szalonképes kijelentés. Sőt, ha ezen a hazai kereszténység megsértődik, egy ilyen mondat ellen tiltakozik, ha rasszizmussal és gyűlöletkeltéssel vádolja a polgármestert, akkor ez újabb alkalom a kereszténység nyílt támadására. A szerepcsere nem megengedett. Hogy jön ahhoz a kereszténység, hogy gyűlöletkeltéssel vádoljon meg valakit, ha egyszer neki az ügyeletes balliberális narratíva szerint a gyűlölködők oldalán van az örök helye? .

Az egyetem saját lapja, a Yale Daily News tette közzé a hírt, hogy a „Bevezetés a művészettörténetbe – A reneszánsztól napjainkig” című tantárgyat a tavaszi negyedévben tanítják utoljára. Tim Beringer, a Művészettörténeti Tanszék vezetője szerint a diákság nemtetszésének adott hangot, úgymond „a nyugati kulturális kánon eszményítésével” szemben, mivel az a kánon „túlnyomórészt fehér, heteroszexuális európai férfiak műveiből épül fel”

Shakespeare és Michelangelo túl fehér - Metazin

A Metazin beszámol egy, a napjainkban zajló amerikai vitáról, amelyet az robbantott ki, hogy a világ egyik leghíresebb egyeteme, a Yale beszünteti művészettörténeti bevezető kurzusát azzal az indokkal, hogy az túlságosan „fehér”, „heteroszexuális” és „férfi-központú”. A szemle közli az eredeti hírforrást a Yale Daily News-ból, majd ismerteti az arra adott reakciókat a National Review-ban, a Spectatorban, a New York Post-ban és az Observer-ben. Csak az utóbbi lap veszi védelmébe a Yale kezdeményezését, míg az összes többi szerző élesen szembeszáll vele, nem fukarkodva az elítélő szavakkal sem (Sztálin a Yale-en, Barbárok a Yale-en). Mondhatnánk erre a vitára, hogy Amerika messze van, ha nem épp a minap hallottunk volna egy magyar közszereplőtől hasonlóan lesújtó véleményt a fehér, heteroszexuális, keresztyén férfiak újonnan kreált identitáscsoportjáról. Igaz, hogy Michelangelo szexuális identitása minimum kérdéses, de a Yale nézete szerint a fehér, heteroszexuáis férfiak csoportjába bőven belefér. Amiből csak az látszik, hogy az úgynevezett világprogressziónak a szálai összeérnek, hogy aztán egyetemes kulturális diktátummá formálódjanak.

Niedermüller Péter polgármester minapi megnyilatkozása, amely szerint a fehér, heteroszexuális keresztyének csoportja „rémisztő képződmény”, színtiszta krisztofóbia. A keresztyénség itt a gyűlölet igazi tárgya, mert hiszen a különböző halmazokat, úgymint „fehér”, „heteroszexuális”, „férfi” és „nő”, a keresztyénség kapcsolja össze egy csoporttá. Felteszem, a fehér nem keresztyén, a heteroszexuális nem keresztény, a nem keresztyén férfi vagy nő, már nem tartozik bele a „rémisztő képződménybe”. De számomra a legkülönösebb az, hogy a polgármesterrel az élen vannak politikusok, ismert véleményformálók, akik védelmükbe veszik a vállalhatatlan mondatot. Ez, mármint a mondat vállalhatatlansága akkor válik nyilvánvalóvá, ha feltesszük a következő kérdést: van-e olyan embercsoport, amelyet ma a nyilvánosság előtt felelős közéleti szereplő mindenféle következmények nélkül „rémisztő képződménynek” nevezhetne? Nincs ilyen. Kivéve a keresztyénség.

Új globális egyetemi rendszert épít ki a filantróp, hogy a klímaváltozás és a populizmus ellen harcoljon.

A Nyílt Társadalom Egyetemi Hálózat (Open Society University Network - OSUN) létrehozását a davosi Világgazdasági Fórumon jelentette be a magyar származású milliárdos befektető.

Egymilliárd dollárból oktatási hálózatot alapít Soros György - Infostart

Nem Soros György személye önmagában az érdekes, hanem a jelenség. Ha valaki tehát úgy olvasná ezt posztot, mint egy konkrét ember elleni támadást: téved. Soros György, a személy, már rég túlnőtt önmagán, s korunk egyik nagyon is meghatározó politikai jelenségévé vált, úgy, hogy közben nem lett része a szó elsődleges értelmében vett politika világának. Ő nem politikus. Ő egy magánember. Ám mégis, amit tesz a demokrácia világában, ahol állítólag szavazók döntenek a hatalomról, meghatározó. Soros nagyon tudja, hogy a demokráciában a tudatformálás hatalma a legnagyobb hatalom. Nem szavazatokat kell nyerni, hanem tudatokat.

Elkészült a „Portes Ouvertes" francia evangélikus egyesület legfrissebb jelentése, melyből kiderül, hogy évről évre egyre több keresztényt ölnek meg világszerte a vallásuk miatt. 2019-ben naponta nyolc keresztény esett áldozatul az ellenük irányult támadásoknak, és egyre több templomot zárnak be vagy rongálnak meg - írja a V4NA nemzetközi hírügynökség.

A kereszténység már évek óta vezeti az üldözött vallások listáját a nagyvilágban, sőt, minden évben egyre jobban elhúz a többi vallástól. A "Portes Ouvertes" (Nyitott Kapuk) francia evangélikus egyesület minden évben statisztikát készít a világszerte a vallásuk miatt inzultált, illetve megtámadott hívekről, és a számadatokból kiderül, hogy a kereszténység magasan a legüldözöttebb vallás, évről évre egyre több, sok esetben halálos támadás éri őket. A Portes Ouvertes civil szervezet adatai szerint 2018-ban világszerte 245 millió keresztényt üldöztek vallásuk miatt, akik közül 4305 személyt megöltek, 3150 embert pedig bebörtönöztek.

Hihetetlen mértékű a keresztényüldözés a világban - Origo

Ismét egy jelentés a keresztényüldözésről. A sokadik. De már azt sem kérdezzük, hogy az „alapértékektől” hangos európai politikai hatalom miért hallgat? Azért hallgat, mert keresztényekről van szó, s mint azt tudjuk, kiállás a kereszténység mellett a ma liberális Nyugaton politikailag nem korrekt.

1920-ban kialakított határok nagyhatalmi döntések eredményei voltak, ellentétben a környező országokban megjelenő, a történelmi Magyarország egykori kisebbségeinek felszabadulási törekvését alapul vevő narratívákkal. Azonban azt is be kell látnunk, hogy Magyarország az akkori állapotában nem maradhatott volna fent: az Osztrák-Magyar Monarchia túl sok nemzetiségből állt, melyeket a nacionalizmus és az önálló nemzetté válás gondolata mozgatott.

Ablonczy Balázs: Az emlékezés nem lezárás - reformatus.hu

Nagyon fontos interjú jelent meg egyházunk honlapján Ablonczy Balázs történésszel, a Trianon 100 MTA-Lendület kutatócsoport vezetőjével. A történésszel Farkas Zsuzsanna beszélgetett. Az interjú azért fontos, mert a békediktátum 100. évfordulójára emlékezünk az idén, de nem mindegy, hogy hogyan. Trianon még ma is neuralgikus pont, tökéletesen alkalmas az amúgy is túlfűtött mai magyar közélet további hiszterizálására. Az interjú azért fontos, mert egyfajta iránytű is lehet sokak számára: empatikus, de realista.

Nekünk nem a természetet, hanem saját természetünket kell legyőznünk!

Áder János: Újévi köszöntő - keh.hu

Áder János köztársasági elnök újévi beszédében mondott egy mondatot, amely akár a 21. század paradigmatikus mondata is lehetne: „Nekünk nem a természetet, hanem saját természetünket kell legyőznünk!” Vagyis, az emberi természetet. Nem várt, pozitív fordulat ez a klímaváltozásról szóló diskurzusban. Ha ugyanis az ember az, aki veszélyezteti a természetet, akkor fel kell tenni a kérdést, hogy milyen maga az ember? Már a kérdés is üdítő egy olyan korban, amely meglehetősen nagyképű módon, egyszer s mindenkorra lezártnak tekintette az emberi természetről szóló, amúgy évezredes vitát. Meglepő módon a klímahelyzet a közbeszédben új antropológiai fejezetet is nyithat. Üdvözlöm a fordulatot, Áder Jánosnak pedig köszönet ezért a mondatért.

– Globális identitást sürget, de emellett nemzeti minimumot is?

– A kettő nem zárja ki egymást. A globális identitás szükséges a túléléshez, de minek túlélni, ha eltűnnek a magyarok, s velük a magyar nyelv? Ki a frász fog akkor Arany Jánost olvasni? Ezt az értéket a magyar emberek tartják fönt, nélkülük egyszerűen nem létezik. Igenis szükséges egy nacionalista komponens a szociális és liberális mellett.

Az evolúcióbiológus karácsonya: „Mind át vagyunk itatva a kereszténységgel” - valaszonline.hu

Nagyon izgalmas beszélgetést folytat Stumpf András Szathmáry Eörs evolócióbiológussal a válaszonline.hu-n. Köszönöm Soós Szilárd kollégámnak, hogy felhívta az interjúra a figyelmemet. Az interjú nagyon sok témát érint, szívemnek kedves címmel: „Mind át vagyunk itatva kereszténységgel.” Karácsonyi anyagnak jó cím. Ám mégis, azt hiszem Szathmáry Eörs igazi mondanivalója a jövőről szól. Azt állítja ugyanis, hogy a technológiai civilizációt a közeli összeomlás fenyegeti, s ennek magakadályozásához, vagyis a túléléshez globális identitás kifejlesztésére lenne szükség. Igen, de hogyan? Ez a jövő nagy kérdése. Szathmárinak megvan rá a válasza, s kibontakozik előttem egy számomra végtelenül szimpatikus tudós portréja.

„Ez nem mese! Jézus megszületett. A karácsony itt kezdődik.” – Ebből a három mondatból áll egyházunk 24 másodperces karácsonyi animációs filmje. Amikor először láttam december 9. hajnalán, azonnal megosztottam a Facebook oldalamon ezzel a megjegyzéssel: „Ez egyszerűen zseniális.” Nem tartom most sem elhamarkodott ítéletnek.

„Vasárnap történelmet írunk. Svédország egyetlen LMBTQ oltárképét adjuk át a malmői Szent Pál templomban. Természetesen a kép a kórus és a régi oltárkép mellett kap helyet. Nagyon boldogok és büszkék vagyunk” – fogalmazott Myrstener.

A Paradicsom című festményt 2012-ben készítette a saját magát kultúrmarxistaként jellemző fotóművész, Elisabeth Ohlsson Wallins, akit a XV-XVI század fordulóján élt német festőművésznek, a szász festőiskola alapítójának, Lucas Cranachnak az „Ádám és Éva” című festménye ihletett meg. Ohlsson képén viszont Ádám és Éva helyett egy homoszexuális és egy leszbikus pár kapott helyet, illetve egy transznemű férfit is ábrázolt.

Homoszexuális témájú oltárképet avattak egy malmői templomban - Mandiner

Egy homoszexuális, egy leszbikus párt, és egy transznemű férfit ábrázoló oltárkép került egy svéd templomba. Eddig azt gondoltam, hogy a normálistól eltérő szexuális identitású embertársainkat is megilleti a tisztelet és a méltóság. Nem szabad őket kriminalizálni, hiszen a maguk módján arra vágynak, amire minden ember: szeretetkapcsolatra. Különbséget kell tehát tenni az eltérő szexuális identitással való egyet nem értés és az ilyen identitásban élő embertársainkhoz való viszony között. Az, hogy nem helyeslem a normálistól eltérő szexuális irányultságokat, még nem jelenti azt, hogy gyűlölnöm kell azokat az embereket, akik a szexuális identitásukat másként élik meg. De mint a szélsőséges gender ideológia rámutat, könnyen lehet, hogy tévedtem, amúgy világnézetileg. Hiszen miből gondolom én, hogy különbséget kell tenni a normális és a normálistól eltérő szexuális identitások között? Sőt, miből gondolom én, hogy a szexuális identitást az általános emberi identitás egyik alapvető és meghatározó elemének kell tekinteni? Mint eme ideológia tanítja: a férfi és a nő az amúgy születetten semleges nemi identitású egyénre rárakódott képzet csupán.  Ez más szavakkal az emberi identitásra vonatkozó alapmeggyőződés teljes lebontása. Ádám és Éva felülírva.

Bogárdi Szabó István: „Ahogy a thesszalonikaiak szenvedő hűsége erőt adott a többi gyülekezetnek, úgy az, hogy nektek van bátorságotok kiállni a nyilvánosság elé, megosztani velünk sorsotokat és meghallgatni bennünket, azzal minket erősítetek."

A keresztényüldözésről tartanak konferenciát Budapesten - reformatus.hu

Orbán Balázs: Én úgy látom, hallgatva a beszédeket, hogy nekünk sokkal fontosabb az, hogy Önök itt vannak, mint fordítva. Ugyanis valójában Önök erősítenek meg minket, nem pedig fordítva.

Adottságnak tekintjük a békét, a jólétet, a szabadságot - Mandiner

A napokban lezajlott a második budapesti nemzetközi konferencia az üldözött keresztyénekről. Olvasva a különböző beszámolókat, vissza-visszatérő kérdés volt a világ különböző részein üldözött keresztyének és Európa viszonya. Egész pontosan az a nagy talány, hogy az emberjogi szólamoktól harsány európai elit miért mutat ilyen szembetűnő visszafogottságot az üldözött keresztyének melletti kiállásban? Erről megírtam a véleményemet Okkal féltjük-e a kereszténységet? c. posztomban. Viszont új és fontos szempontot vetett fel Bogárdi Szabó István püspök és Orbán Balázs államtitkár, s állításuk nagyon egybecseng. A püspök ezt mondta: „úgy az, hogy nektek van bátorságotok kiállni a nyilvánosság elé, megosztani velünk sorsotokat és meghallgatni bennünket, azzal minket erősítetek." Az államtitkár ezt: „Én úgy látom, hallgatva a beszédeket, hogy nekünk sokkal fontosabb az, hogy Önök itt vannak, mint fordítva. Ugyanis valójában Önök erősítenek meg minket, nem pedig fordítva.”

2018 októberében egy idős apáca jelentkezett a franciaországi Vesuol város idősek otthonába, amit a városi szociális központ tart fent – írja az intoleranceagainstchristians. Kilenc hónappal később, 2019 júliusában az otthon elfogadta az apáca kérelmét, de azzal a feltétellel, hogy „a szekularizmus tiszteletben tartása mellett, minden vallási közösséghez tartozó látható jelet fel kell adnia” – hozzátéve, hogy „a vallás magánügy és annak is kell maradnia”.

Vallása miatt nem kapott helyet egy apáca egy francia idősek otthonában - Mandiner

A Mandiner ismeretet egy meghökkentő történetet, amelyet az intolenranceagainstchristians oldalról vett át. Sajnos az eredeti hírt nevezett portálon már nem találtam meg. A történet arról szól, hogy egy apácát nem vettek fel egy francia öregotthonba, mert vallási hovatartozásának látható jelét hordozta öltözködésében. Fátylat viselt. Az elutasító szöveg szerint az apácának „a szekularizmus tiszteletben tartása mellett, minden vallási közösséghez tartozó látható jelet fel kell adnia”, mert „a vallás magánügy és annak is kell maradnia”.

Molnár Zsolt, a szocialisták budapesti elnöke hangsúlyozta: amíg "a Fidesz és szövetségese, a Mi Hazánk Mozgalom újhorthysta társadalmat épít", az MSZP és ellenzéki partnerei 2022-ben vissza akarják vezetni az országot európai, demokratikus, szociáldemokrata hagyományaihoz.

Gréczy Zsolt, a DK országgyűlési képviselője Horthy Miklós bűnösségét hangsúlyozta, hozzátéve: rendszere meggyilkolt nagy művészeket, elüldözött tudósokat, megalkotta a világ első zsidótörvényét, kétszázezer magyart küldött a halálba a Don-kanyarban. "Az a feladatunk, hogy 2022-re a horthyzmus írmagját is kiirtsuk" - közölte.

DK, MSZP, Párbeszéd: „Az a feladatunk, hogy 2022-re a horthyzmus írmagját is kiirtsuk” - Mandiner

Történészi beszámolók szerint Budapest 1919. november 16-án se fogadta kitörő örömmel a városba fehér lovon bemasírozó Horthy Miklóst – én ma kifejezett undorral és megvetéssel fogadom, hogy a Fidesz álellenzéki fiókpártja erre a napra emlékezve tart vonulást a városban - írta a főpolgármester...

Karácsony: Undorodva fogadom a Fidesz álellenzéki fiókpártjának Horthy-megemlékezését - Index

A Mi Hazánk Mozgalom nevű, egyelőre homályos küldetésű csoport gondolt egy nagyot, s Horthy bevonulásának 100. évfordulóján megismételte a fehér lovas szcenáriót. Paródiának is gyenge. Nevezett mozgalom indoklása szerint az esemény ilyen naturalista megismétlésére azért van szükség, hogy így tiltakozzanak a baloldal budapesti térnyerése ellen. Tekintettel arra, hogy Horthy Miklósnak a magyar történelemben elfoglalt helye ma inkább politikai kérdés, semmint történettudományi, s a közeli jövőben nem is valószínű semmiféle konszenzus, a politikai forgatókönyv eme igazán lélekemelő fehérlovas performance nyomán előre megjósolható.

Több londoni színház is eltörli a közönség megszólításánál használt „hölgyeim és uraim" kifejezést, nehogy megsértse a magukat nem kizárólag két nem alapján meghatározó nézőket.

Törlik a „hölgyeim és uraim” megszólítást a londoni színházakban a gendersemlegesség jegyében - Origo

Valamikor, nem is olyan régen, még egyértelmű és magától értetődő volt, hogy mi a normális. Például az, hogy van férfi, és van nő. Van apa, és van anya. Például az, hogy van család. Például az, hogy van haza, és van nemzet. Például az, hogy van Isten.

De aztán megtanították nekünk, hogy amit normálisnak tartottunk, az csupán belénk ivódott előítélet. Mert tulajdonképpen, ha belegondolunk, mi is az, hogy férfi, avagy nő? Belénk nevelt szerep. Mi is az, hogy haza? Egy ránk hagyományozott érzelmi fikció. Mi is az, hogy nemzet? Törzsi maradvány. Mi is az, hogy isten? Vallástörténeti fenomén, egy letűnt tudatforma ittmaradt emléke.

Nem láttam még olyan egyházi kiállítást, amelyik ennyire elegánsan hűséges az evangélium örök üzenetéhez, ugyanakkor ilyen modern módon fogalmazza meg azt. Méltó a reformáció szellemiségéhez.

Feke György: Falak, amelyek megszólítanak - reformatus.hu

Nagy és örömteli meglepetésként ért Feke György írása a Pannonia Reformata Múzeumról és a hozzá kapcsolódó Kávézóról országos egyházunk honlapján. A szerző pontosan fogalmazza meg az alkotók – S.Laczkovits Emőke, Halászné Kapcsándi Szilvia, Farkas Gergely és e sorok írója – szándékát: „Nem láttam még olyan egyházi kiállítást, amelyik ennyire elegánsan hűséges az evangélium örök üzenetéhez, ugyanakkor ilyen modern módon fogalmazza meg azt. Méltó a reformáció szellemiségéhez.” Azon túl, hogy szeretném népszerűsíteni az írást, nekem ez jó alkalmat kínál arra, a Reposzton is megosszam olvasóinkkal azt a szellemi hátteret, amelynek alapján a kiállítás koncepciója megszületett. Nem csak a kiállítás miatt, hanem azért is, mert a kérdés, amelyre a Pannonia Reformata Múzeum és Kávézó válaszol, mai keresztyénségünk egyetemes kérdése is: lehet-e a konzervatív modern? Avagy: mitől modern a modern?

Arra viszont nem számíthattak, hogy a választások után egy héttel a Borkai-jelenség feldolgozása még nagyon aktuális közéleti téma lesz.  Különösen érdekes volt ezért, hogy Gulyás ebben a helyzetben mit tart fontosnak elmondani a keresztény gálaest résztvevőinek.

Gulyás Gergelynek jutott a kínos szereplés, furán oldotta meg - Index

A másik megoldás a politika megváltoztatását igényli: a keresztény jelszavak elengedését...

Tóta W.: Merre tovább, Fidesz? - HVG

Mint amikor a túltelített oldatba beleesik egy porszem, amitől hirtelen kikristályosodik az addig mozdulatlan folyadék, úgy értették meg sokan, hogy mit jelent a keresztény szabadság a gyakorlatban.

Gomperz Szex, hazugság, videó - HVG

Azok, akik ebben a mai nyugati kulturális háborúban a keresztyénség ellenfelei, sőt ellenségei, igazán hálásak lehetnek Borkai Zsoltnak: ekkora ziccer ritkán adatik.