A közgazdászok már évek óta vitatkoznak arról, hogy valójában boldogít-e a pénz, vagy sem. Van, aki azt állítja, hiába a gazdasági növekedés, az anyagi jóléttől nem leszünk boldogabbak. Sőt, a sok pénzzel csak a baj van. Mások amellett kardoskodnak, hogy a gazdagságban keresendő a boldogság kulcsa.
Richard Easterlin még 1974-ben azzal a meglepő állítással állt elő, hogy a gazdasági teljesítmény, a GDP növekedése nem teszi boldogabbá az embereket. A kutató azt mondta, nincs szoros összefüggés aközött, hogy a gazdagabbak jobban is érzik magukat, vagyis hiába növekszik az anyagi javakban mérhető jólétünk, nem leszünk szükségszerűen boldogok. Ez az Easterlin-paradoxon.

A pénz tényleg nem boldogít? – penzcentrum.hu

A boldogság szükségességéről aligha van vita, annak mibenlétéről annál inkább. Jézus a nagy „programbeszédét” a boldog-mondásokkal kezdi. Kik a boldogok? És teljesen más kategóriákat állít fel, mint amit megszokottnak vélünk, mert boldogok a szelídek és békességet teremtők között azok is, akik sírnak, akiket háborgatnak az igazságért, vagy éppen akiket üldöznek a Jézus nevéért. Ha a nem rég még főhelyen szereplő híradások képeire gondolunk, az iraki vagy szíriai keresztyének üldözésére és mártíriumára és arra a tényre, hogy a Jézus nyelvét beszélő arámi keresztyénség utolsó töredékeit számolja fel ez a háború, a boldogságértelmezés kissé más dimenziókba kerül.

Vannak, akik boldogan halnak meg és vannak, akik boldogtalanul élnek.
A boldogság pillanatnyi szubjektív látlelet a mi társadalmunkban, aminek összetevőit többnyire a külsőleg támasztott vágyképek határozzák meg. Legtöbbször nem a valós állapotot, hanem a vágyálmokhoz való viszonyulást mérik benne. És ezért nemcsak torz lesz az eredmény, hanem többnyire a hiányérzet rávetítése a pillanatnyi élethelyzetre.
A boldogság kulcsa az, hogy mennyire van helyén az embernek az élete. A boldogság megelégedettség a léttel. A jelenlét létével. Ha mégis összehasonlítási pontokat keres az ember, mindig a legbiztosabb a honnan indult az ő személyes élete. Vagy közösségi értékek miképpen épültek be abba az életívbe, amit bejárt. Az életérzés pillanatfelvétele csak mozaik.
S hogy hol van a helye ebben a pénznek? És mennyire fontos? Abban a társadalomban, amiben mi élünk nélkülözhetetlen a pénz az életfeltételek fenntartása miatt. Az igazi kihívás a mérték. A szükségletek és lehetőségek józansága. A mértékletesség.
Korunk mércéje a világ e táján a használtruha kínálat. Olyan darabokat lehet találni 300 forintért, amit soha senki nem hordott. Megvette valaki: az volt a szem kívánsága. Mert megvehette: ez az élet kérkedése. És nem használta soha, mert szükségét sem érezte: ez az érzelem szegénysége.
A boldogság és pénz viszonyának pillanatfelvétele a hivatkozott cikk felmérésében, avagy szubjektív pillanatfelvétel a magyarországi értékrendről:
Szerinted a pénz boldogít?
• A pénz nem boldogít. (81 válasz, 9%)
• A pénz önmagában nem boldogít, az abból megvásárolható javak viszont igen. (676 válasz, 78%)
• A pénz önmagában is boldogít. (113 válasz, 13%)
Összes szavazat: 870 darab
Jézus ezeket mondja a Hegyi Beszédben:
Kik a boldogok?
3„Boldogok a lelki szegények, mert övék a mennyek országa. 4Boldogok, akik sírnak, mert ők megvigasztaltatnak. 5Boldogok a szelídek, mert ők öröklik a földet. 6Boldogok, akik éheznek és szomjaznak az igazságra, mert ők megelégíttetnek. 7Boldogok az irgalmasok, mert ők irgalmasságot nyernek. 8Boldogok a tiszta szívűek, mert ők meglátják az Istent. 9Boldogok, akik békét teremtenek, mert ők Isten fiainak neveztetnek. 10Boldogok, akiket az igazságért üldöznek, mert övék a mennyek országa. 11Boldogok vagytok, ha énmiattam gyaláznak és üldöznek titeket, és mindenféle rosszat hazudnak rólatok. 12Örüljetek és ujjongjatok, mert jutalmatok bőséges a mennyekben, hiszen így üldözték a prófétákat is, akik előttetek éltek.”