Megvédte kollégái döntését a cincinnati állatkert igazgatója, aki szerint nagyobb tragédia is történhetett volna, ha nem lövik le Harambét, a 17 éves hím gorillát. A kifutóba szombaton esett be egy hároméves kisfiú, a 180 kilós állat percekig hurcolta magával, mielőtt gondozói kilőtték. ... Maynard azt mondta, hogy az ezüsthátú gorilla „nyilvánvalóan izgatott és zavart volt”, és „szeszélyesen viselkedett”, amikor riadóztatták az állatkert sürgősségi csapatát. ... Az igazgató többször is hangsúlyozta, hogy hiába tűnt békésnek az állat, a kisfiú súlyos veszélyben volt, egy ezüsthátú gorilla esetében nem szabad kockáztatni. Elmesélte azt is, hogy egyszer a saját szemével látta, ahogy Harambe egy kézzel összetört egy kókuszdiót. Mint mondta, a gorillák karjai olyanok, mint egy ember combja. 

Újra lelőné a gorillát a cincinnati állatkert igazgatója www.origo.hu

"Amerikai állatvédők az eset után virrasztást tartottak a lelőtt gorillára emlékezve. Az állat elpusztítása a közösségi médiában is hatalmas felháborodást váltott ki. Több mint kétezer ember írta alá a Change.org honlapon közzétett tiltakozást, amely élesesen bírálta a cincinnati rendőrséget és az állatkertet, amiért lelőtték a gorillát, és a szülők felelősségre vonását követelték, amiért nem vigyáztak gyermekükre. (...) A kisfiú családja vasárnap közleményt adott ki, amelyben megerősítették, hogy a gyermek jól van.„Teljes szívből szeretnénk hálánkat kifejezni a cincinnati állatkert dolgozóinak, hogy ilyen gyorsan cselekedtek. Tudjuk, hogy ez egy nagyon nehéz döntés volt, és gorillájuk elvesztését gyászolják”


Mit lehet erre mondani. Ismét teljes mellszélességgel tárul fel a világunk abszurditása. Mindenkinek igaza van és a vége tragédia. Egy kisgyerek játszani óhajt. Igaza van. Mászni akar, fürdeni. Ha éppen egy állatkerti kifutó vizében gorillák között. Hát ez a szép  a gyerekkorban, nem felelős a tetteiért. Szabadon mászhat, kúszhat. A játék lényege ez, hogy el lehet rontani, mert újra lehet kezdeni. Igaza van. Neki ez játék. 

A szülő őrjöng, félt. Igaza van. Neki fel kell nevelnie csemetéjét. Genetikai programjába ez be van írva. Ráadásul a lehető legjobban kell felnevelnie és meg is kell védenie. Igaza van, amikor a veszélyt el akarja hárítani.

Az állatkert igazgatójának feladata az állatok bemutatása és lehetőség szerinti szaporítása. Ezért mindent úgy kell kialakítani, hogy lássák is az állatokat. De ez olyan találkozási felületeket ad, ahol egy kis erőfeszítéssel mégiscsak ki lehet játszani a rendszert és kapcsolatba lehet lépni az állatokkal. Sajnos, ha úgy kívánja a helyzet az állatot megsemmisítik. Igaza van. Az ő feladata a end és biztonság. Akkor is, ha egy ritka ezüsthátú gorilláról van szó.

Az állatvédők tajtékoznak, aláírást gyűjtenek. Igazuk van. Hiszen egy ritka ezüsthátú gorilláról van szó. Azt mondják, hogy valakik felelőtlenül létrehoztak egy olyan helyzetet, amely egy ilyen állat erőszakos halálát provokálta ki. Igazuk van.

Hát még milyen igaza van az ezüsthátú gorillának (hegyi gorilla, csak a hímek idősebb korukra "őszülnek"). Ott van ez a hím állat bezárva egy kifutóba. Lehet, hogy nagy és szép, kényelmes és még két nőstény is van bónusznak. De azért nem olyan, mint az eredeti élőhely. Az ingerek fontosak. Erre itt van egy kis újdonság. Játék, szánandó élőlény, vagy éppen ellenség, esetleg konkurencia? Nyilván meg kell vizsgálni. Meg is kell védeni a nőstényeket a betolakodóktól. Mennyire igaza van, ha nem hagy idegeneket grasszálni az amúgy is kicsinyke territóriumában.

Mindenkinek igaza van, de mégis a gorilla döglik bele. Lehet mellé beszélni, mentegetőzni, de egy nagyon is emberközpontú világban élünk. Ezt hoztuk létre. Persze nem kell ezen csodálkozni. Hiszen emberek vagyunk. Ezért mindent, de mindent a sajátos nézőpontból szemlélünk. Mi a jó nekünk. Jó. Nekünk. Nekem. Akkor az a jó. Tudjuk. Édenkert, a jó és rossz tudásának a fája. Gyümölcs, szakítás, asszony és férfi, meg a kígyó kalandja. Esztek és istenek lesztek. Esztek és okosak lesztek. Esztek és jók lesztek. Homok került a gépezetbe. Nem az abszolút jót sikerült megtalálni, hanem a pillanatnyilag nekem jónak tűnőt. Az pedig ez. Mi szaporodunk és közben minden pusztul. Közben csodálkozunk, hogy ugyan ennyi jó dolog van, akkor hát miért is. 

Szóval mindenkinek igaza van, de a gorilla döglik bele.

 

 

Meddig lehet úgy élni, hogy az általunk kialakított rosszul strukturált társadalmi, szociális, ökonomikus környezet miatti hibáinkért, felelőtlen tetteinkért más fizet? Mikor érkezünk el a végéhez?


Mert ha a zöldellő fával ezt teszik, mi történik a szárazzal? LUKÁCS EVANGÉLIUMA / 23. fejezet / 31. vers

 

 

Hozzászólások