A konzultáció célja
A Bizottság magánszemélyek, az Európai Parlament és több uniós tagállam kérését figyelembe véve úgy határozott, hogy megvizsgálja a jelenlegi nyári időszámítás működését, és azt, hogy indokolt-e eltörölni az évi két óraátállítást.
Azt szeretnénk megtudni, hogy mit gondolnak az európai polgárok, az érdekelt szervezetek és a tagállamok az Unióban jelenleg érvényben lévő nyári időszámításról, és annak esetleges módosításáról.
Múlt hét szerdán élesítette az Európai Bizottság azt a konzultációs oldalt, ahol a nyári időszámításról kérdezik a véleményünket. Erre február 8-án hozott állásfoglalásában hívta fel az Európai Parlament. Az EP képviselők elsöprő többséggel (384 igen, 153 nem szavazat és 12 tartózkodás) szavazták meg az EB jelenlegi, két időszámításra vonatkozó irányelvének átfogó felülvizsgálatát.
Miért volt szükség a felülvizsgálatra – véleményünket kikérő közvéleménykutatásra?
Azért, mert sokan nem csak családi, baráti és munkahelyi környezetben panaszkodnak a március és október végi óraátállításkor fejfájásra, fáradékonyságra és egyéb kellemetlen tünetekre. Finnországban többtízezer állampolgár kérte a kormánytól, hogy törölje el az óraátállítást, és maradjon a nyári időszámítás. A kormány ezt a kérést passzolta tovább az Unió kapuja felé. Hazánkban nem tartottunk erről népszavazást. 2016 novemberében az Országgyűlés gazdasági bizottsága még egyhangúlag támogatta azt a jobbikos indítványt, hogy egy időszámításnál, a nyárinál cövekeljünk le. Aztán tavaly áprilisban a parlament nagy többséggel mégis leszavazta a javaslatot.
A mostani helyzet azonban más. Ha a Jobbik eredeti javaslatát elfogadta volna a Parlament, akkor nyáron az egyik, télen a másik időzónába kerültünk volna.
Viszont ha most az EB javaslatára az EP úgy dönt, hogy az Unióban egységesen áttérünk a nyári időszámításra, akkor nem áll elő a szomszéd időszámításokhoz viszonyított faramuci helyzet. Egyszóval idehaza sem ma kezdtük el rágni a gittet a témáról. Két éve például a szállás.hu kérdezett meg 5776 embert. 80%-uk törölte volna el az óraátállítást úgy, ahogy van, közülük a kétharmad voksolt a nyári és egyharmad a téli időszámítás mellett.
Miért volt szükség a nyári időszámítás bevezetésére?
Hazánkban a 80-as évek óta értjük félre újra a kismutató előre és a hátra tekerésének mibenlétét. Azért újra, mert 1916. április 30-án a Német Császársággal együtt a Monarchia is bevezette a nyári időszámítást, de a Nagy Háború után visszatértünk az egységes időszámításra. Az indoklás akkor is és a ’80-as években is az energiafogyasztás csökkentése volt. Idén márciusban az MTI adta hírül a Mavir Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító Zrt. közleményét, mely szerint a nyári időszámítás Európában egységesen bevezetett rendszere 2-3000 megavattóra fogyasztáscsökkenést eredményez a tavaszi óraátállítást követően. A teljes nyári időszámítási intervallumban pedig mintegy 100-120 gigavattórával kisebb az étvágyunk Magyarországon, ami cca. 4-5 milliárd Ft megtakarítást jelent a téli időszámításhoz képest – nem beszélve a jóval kisebb környezetterhelésről.
Posztnak tudományos színezetet kölcsönző grafikon
Nagy meglepetésre az öreg latinok háza táján se számítsunk. Ők a vízóra eltérő skálázásával trükköztek, vagyis mindig a nappalok hosszához kalibrálták a rubrikákat az ókori rómaiak (jé, egy új nyelvtörő!). És abban is biztosak lehetünk, pontos számításokkal rendelkeztek arról, így mennyi gyúanyagot spórolhatnak meg a mécseseikből.
Minden bizonnyal athéni exportra készített római vízóra (Asterix és Obelix szerint csupán két lyukas éjjeliedény)
Melyik verzióra szavazzak?
A Reposzt egymástól eltérő alvókájú szerzőinek nem reprezentatív felmérése alapján egyértelműen mondjon le az óraátállítás és Uniós szinten kötelezzük el magunkat a nyári időszámítás mellett. Ehhez pedig csupán az alábbi kérdőívet kell kitölteni:
https://ec.europa.eu/eusurvey/runner/2018-summertime-arrangements?surveylanguage=HU