Budapestről indult és Londonba tartott az az autóbusz, amelyet súlyos műszaki hiányosságok miatt nem engedtek tovább az osztrák hatóságok – írja az Autoszektor.hu az Orf.at cikke alapján. Az autóbusz ellenőrzése közben a hatóságok fékhibát észleltek, és a jármű kormányművével is gondok voltak, ezért feltartóztatták a buszt Hegyeshalom–Nickelsdorfnál hétfőn.
Magyar diákokat szállító fékhibás buszt tartóztattak fel az osztrákok – Magyar Nemzet

Bevallom, naivan azt hittem, a rettenetes veronai buszbaleset után busztársaságok és iskolai felelősök belátják, hogy a diákok élete nem játék. A héten visszafordítottak egy diákokat szállító buszt Hegyeshalomnál, mert – noha papír szerint tökéletesen működőképesnek nyilvánították – valójában nagyon rossz műszaki állapotban volt. Egész Londonig ment volna magyar gyerekekkel.

Az én történetem épp ily kusza, és szintén a héten történt. Mert eleve nem jól indul az az utazás, ahol a gyerekekkel közlik, hogy nem vihetik fel hátizsákjukat a buszba. Az indoklás: az utazás ingyen van. Az „ingyen” valójában azt jelenti, hogy nem a szülők fizetik a költségeket, mivel a szakmai képzés népszerűsítésére szolgáló programra utazik a csapat, és ez most jelenleg központilag támogatott. Persze, ugyanezen napokban helyben is elég sok program várja az érdeklődőket, hiszen szakközépiskola van elég sok is a városban, de az iskola Budapestre viszi a gyerkőcöket. Az út odafelé legalább három óra busszal.
A hátizsákok tehát a csomagtartóban maradnak, étellel, itallal és olvasnivalóval. Odafelé még elmegy. A helyszínen a gyerekeket program várja. „Uncsi”, mondják később. Kapnak végül húsz percet, hogy megegyék az elemózsiájukat. A tanárok által meglebegtetett gyorséttermi kitérő („junk food”) természetesen végül szóba sem kerül. Visszaút késő délután. Hátizsákok ismét a csomagtartóban. A probléma végül nem ebből ered, hanem abból, hogy a sofőr úgy dönt: nincs megállás. Az utolsó órában a gyerekek végigkiabálják a buszt, mert pisilniük kellene, van, aki már nyög a fájdalomtól. A sofőr megfenyegeti őket, hogy hallgassanak el. Hazaérnek, mindenki megrohanja az iskolai WC-t.
Később az egyik kísérőtanár a következőképpen próbálja magyarázni a gyerekeknek a megmagyarázhatatlant. A csoportot két „nő” is kísérte, akik a programot szervezték. A két „nő” lett volna a „főnök”, de ők nem csináltak semmit, ezért a tanárok sem mertek. Ezért lett végül a sofőr a „főnök”.
No, most. A két „nőről” nem tudom, kik, de annyi biztos, hogy ha valami komoly baj történik az iskolásokkal, a legkevésbé sem terheli őket felelősség. A tanárokat annál inkább. Ezért, már csak saját jól felfogott érdekükben is sarkukra kellett volna állni. Valóban égetően fontos lenne fel is készíteni arra a tanárokat, illetve a szállítási cégeket, hogy ki miért felelős, milyen elvárások vannak. Ha egyszer láthatólag nem járja ki egy tanár esze azt, hogy hogyan kell megvédenie saját osztályát, akkor meg kell mondani feketén-fehéren, mit kell tenni kirándulásokon. Ki a „főnök”? És mit mond a főnök? Vagy, ha ez nem történik meg, akkor nem kell utazgatni. Ha nem nőnek fel ehhez a feladathoz, akkor ne erőltessük.
Mondjam, vagy úgyis tudja minden szülő? Még csak ezután kezdődnek az osztálykirándulások...

Hozzászólások