Végül pedig azt kérjük, hogy az oktatást mindenképpen tartsák meg, illetőleg állítsák vissza vallásilag semlegesnek. A világnézetileg semleges oktatás alapjog - és ha egy településen csak egyházi iskola van, akkor a gyermekek jogai sérülnek.

Nem a kereszténység tartja meg a nemzetet - Válasznyilatkozat Semjén Zsoltnak - szekularis.blog.hu


Itt van ismét egy kereszténységellenes kereszténység-kritikus nyilatkozat, amelynek az állításaival semmi kedvünk vitába szállni. Fölösleges. Ez egy jól ismert történelemértelmezés, amely ki tudja milyen okból, de képtelen elismerni a kereszténység történelmi érdemeit. Viszont érdemes egy szót ejteni a nyilatkozat utolsó bekezdéséről, amely az oktatás kapcsán rávilágít ennek a látásmódnak az önértelmezésére. Világnézetileg semlegesnek tartja magát. Ez a kereszténység elutasításának ideológiai álruhája: a világnézeti semlegesség. Trükkös.

Az már szinte közhelyszámba megy, hogy világnézeti semlegesség nem létezhet. Ismeretelméleti nonszensz. A világnézeti semlegesség is világnézet. Ez az ideológia egész egyszerűen azt akartja mondani, hogy nem azonosul semmiféle eddig ismert történeti valóságértelmezéssel, ide értve a vallásokat is. Azért „semleges” mert egyenlő távolságot tart minden eddigi vallási alapú elbeszéléssel szemben. Az alapja pedig a multikultúra eszméje, amely azon a meggyőződésen nyugszik, hogy a világnézeti sokféleséget csak akkor lehet megvalósítani, ha létrejön a világnézetileg semleges állam, amely nem sérti senkinek az érzékenységét sem.

Csakhogy ez egy csapdahelyzet, több szempontból is. Egyrészt a világnézeti semlegesség eszméjének filozófiai önellentmondása miatt. Egész egyszerűen nem létezhet olyan világnézet, amely mintegy  világnézetek felettivé, avagy azokon kívülállóvá tehetné önmagát. Ez azt jelentené, hogy megvan az az abszolút, mindenki által elismert viszonyítási pont, amelyhez képest a valóságról végleges, „objektív” ítéletet mondhatnánk, s amely nézőpontnak a fényében minden más valóságértelmezés elvesztette az igazságigényét. Egyezzünk meg abban, hogy a világnézeti semlegesség világnézete is csak egy a világnézetek közül, amely ugyanúgy, mint más világnézetek, az igazság megfogalmazására tart igényt. Európában a második világháború után valamely rejtélyes oknál fogva a világnézeti semlegesség világnézete vált uralkodóvá. A csapdahelyzet abban van, hogy már régtől fogva tudható, hogy ez a filozófiai konstrukció önellentmondás. Bukása csak idő kérdése.

Továbbá, a csapdahelyzet abban van, hogy Európában a világnézeti semlegesség világnézete értelemszerűen a kereszténységtől való távolságtartást jelenti elsősorban. Ez a körülmény egész egyszerűen lehetetlenné teszi, hogy Európa önmagát kulturális értelemben keresztényként határozza meg. Sőt, miután a multikultúra ideológiájául szolgáló világnézeti semlegesség rendkívül érzékeny arra, hogy a semlegesség jegyében érzékenységeket ne sértsen, beindul a különféle közösségi identitások szimbólumrendszerének a lebontása is. Ne csak a muszlim nők ne hordjanak burkát a nyilvánosság előtt, hanem a keresztet is ki kell tiltani nyilvános helyekről. Ez ugyebár a semlegesség.

Ezzel gyakorlatilag kezdetét veszi egy végeláthatatlan, s eredményét tekintve eléggé lehangoló folyamat, amelynek a végén a szekularizált Európa még keresztény kulturális szimbólumrendszerének a maradékát is lerombolja, sőt a világnézeti semlegesség eszméje egyenesen determinálja erre. Ezért aztán nem kell csodálkozni azon, ha a zsidó-keresztény gyökerű Európában emberek millióinak ma már fogalmuk sincs arról, hogy minek az ünnepe a pészach vagy a húsvét, mint ahogyan arról sem tudnak, ki volt Mózes. S ez ma nem szégyen.

Miután a világnézeti semlegesség ideológiája lehetetlenné teszi, hogy Európa önmagát kulturális értelemben keresztényként azonosítsa, értelemszerűen nem is tudja meghatározni önmaga történeti keretidentitását. Merthogy a kereszténységen kívül nincs más. De ami még ennél is rosszabb, hogy a világnézeti semlegesség nézőpontjából lehetetlenségnek tűnik fel a világnézeti és vallási sokféleség jelenléte és értelmezése a kereszténység kulturális keretein belül. Ez ugyebár túlmegy az elgondolhatóság határain.

Mert aki azt gondolná, hogy e sorok mögött valamiféle restaurációs szándék áll, rosszul gondolja. Mert attól, hogy kimondjuk, hogy Európa kulturálisan keresztény, nem lesz több hívő, kevesebb ateista vagy agnosztikus, és nem is szünteti meg a nem keresztény világnézeti alapálláshoz való jogot sem.  Szó nincs itt valamiféle nosztalgiázásról. A jövőről beszélek.

Viszont nem esünk a világnézeti semlegesség világnézetének lélektani csapdájába, amely ahelyett, hogy elismerné a kereszténység történelmi érdemeit, kénytelen lebontani a kereszténység megmaradt kulturális szimbólumrendszerének maradékát is, végső soron magának az európai közösségi kultúrának a történeti alapjait.

Holott Európa lehetne világnézetileg és vallásilag sokszínű a keresztény kulturális keretidentitáson belül is. Sőt, épp a kereszténység nyitottsága és reflexív jellege tette lehetővé eme sokszínűség létrejöttét. Mi más? A világnézeti semlegesség világnézete sajnálatos módon ezt nem ismeri fel.

Szekularista felebarátaimat pedig az Isten éltesse.  De abba kellene már hagyni ezt a világnézetileg semleges szöveget. Nem az.

Hozzászólások