Joaquim Reinig a Die Tageszeitung nevű lapnak adott interjújában beszélt arról, hogy miért lenne tanácsos lebontani a templomokat Németországban és helyükre mecseteket építeni.

Elképesztő indokkal akarja a német építész mecsetté alakítani a templomokat - meteon.org

A Meteon szemlézte a Breitbartot, amely szemlézte a Die Tageszeitungot. A német lapban egy prominens német építész, Joaquim Reinig arról beszélt, hogy Németországban több mecsetet kellene építeni. Az építész indokairól majd később. A Meteon szemléjének a címe (Elképesztő indokkal akarja a német építész mecsetté alakítani a templomokat) viszont nem egészen pontosan tolmácsolja Reinig mondanivalóját (ellentétben a szemle első sorával.) Ugyanis a hamburgi építész nem átalakítani akarja a keresztyén templomokat, hanem lebontani, s helyükbe mecseteket építeni. A Breitbart szerint is Reinig nem átalakításról, hanem lebontásról beszélt.

Nos, a Die Tageszeitung mind az angol, mind a magyar nyelvű szemlét megerősíti. Hihetetlen, de tényleg templomok lebontásáról van szó, hogy a helyükbe mecsetek épülhessenek. Reinig ezt mondja: „Wenn Kirchen ungenutzt werden, finde ich das problematisch. Das Modell der Kapernaumkirche, die als Al-Nour-Moschee genutzt wird, sollte eine Ausnahme bleiben. Dass aber Kirchen, die von Gemeinden aufgeben werden, abgerissen werden, finde ich hinnehmbar.” (Problematikusnak tartom, ha egy templom használaton kívülivé válik. A Kapernaum templom modelljének, amelyet Al-Nour Mecsetként használnak, kivételnek kellene maradnia. De azt, hogy azokat a templomokat, amelyeket feladnak, le kell bontani, elfogadhatónak tartom.) A mecsetté alakított Kapernaum templomról, amelyre Reinig utal, az Iszlamizáció kísértete c. posztomban írtam.

A mecsetté átalakított templom híre is elég riasztó volt a számomra, de úgy látszik, a sztorinak nincs vége. Reinig továbbmegy. Mint az interjúból kiderül, komoly vizsgálatokat végeztek, hogy Hamburgban hány mecsetnek lenne hely. Kelet-Hamburgban a becslések szerint a 160 templom mintegy egyharmadát fel kellene adni, vagyis lebontani őket, s így lenne ötven megfelelő hely mecsetnek. Mint az eredeti cikkből kiderül, kész már egy komplett mecsetépítési koncepció, amely a sürgető mecset-igényt csak úgy látja megoldhatónak, ha a használaton kívüli templomok telkeit építik be muszlim kultuszhelyekkel.

Nos, erre nem tudok mit mondani. Ez a kulturális önfeladásnak olyan szintje már, amely az abszurditás határát súrolja.

Viszont akaratlanul is, de Reinig éppen azokat igazolja, akiknek a számára a muszlim vallású bevándorlók nagy és beláthatatlan tömege az iszlamizáció kísértetét vetíti előre. Az építész kimondja, hogy a bevándorlók egyszerre akarnak német polgárok lenni, de jó muszlimok is maradni. A mecsetépítési terv pontosan azzal számol, hogy szekularizáció ide vagy oda, a betelepült muszlimok nem fogják feladni a vallásukat.

Erre a Reinig által is képviselt európai válasz nem az, hogy megálljt kell parancsolni a bevándorlásnak, hanem az, hogy Európának az épületekben is kifejeződő keresztyén kulturális karakterét meg kell szüntetni, hogy a vallásukhoz hűséges muszlim milliókban ne támadjon félelem a számukra idegen kulturális térben, hanem érezzék otthon magukat.

Ezt a gondolatot már ismerjük. El kell távolítani a keresztet, a keresztyén vallási szimbolikát (karácsonyfa, vallási gesztusok a focipályán, stb.) a nyilvános térből, mert az más vallásokat, világnézeteket sért. Ennek a gondolatnak a végkifejlete a Reinig által képviselt nézet. Már nem csak a kereszt, hanem a templom. Mint az interjúból kiderül, nem csak azért kell a keresztyén templomok egy részét lebontani, mert ott van megfelelő telek, hanem azért is, mert ezeken a helyeken jól látható mecseteket lehet építeni. Nem véletlen az eredeti német nyelvű interjú címe: Moscheen müssen sichtbar sein (A mecseteknek láthatóknak kell lenniük). Tehát a látható keresztyén szimbolika sért más kultúrákat. De az iszlám nem. Sőt, kifejezetten kívánatos a jól látható mecsetekben kifejeződő muszlim jelenlét, mert toleranciát közvetít.

Mint Reinig mondja, akkor lesz az integráció sikeres, ha a muszlimok a lerombolt keresztyén templomok helyén épült új mecsetek által alkotott új kulturális térben otthon érzik magukat. Mert akkor nem fognak félni. A keresztyén templomokkal nem csak az a probléma, hogy üresek, tehát feleslegesek, hanem az is, hogy az iszlámtól eltérő kultúrát közvetítenek, s ezzel félelmet okoznak. Mármint a muszlimoknak. Viszont ha a muszlimoknak Európa megengedi a kulturális térfoglalást, akkor a muszlimok nem fognak félni, otthon érzik magukat, s az integráció sikeres lesz.

De nekem az a gyanúm, hogy nem a muszlimok félnek, hanem a Reinig által képviselt nézet fejez ki félelmet. Reinig maga sem hisz már abban, hogy a szekuláris Németország a szó kulturális értelmében integrálni tudná a muszlimokat. Integrálná ugyan, de nincs hova. Reinig gyakorlatilag beismeri, hogy a valódi integráció legnagyobb akadálya a vallási-kulturális különbözőség. Vagyis Reinig pontosan tudja, hogy itt nem egyének integrációjáról van szó, hanem egy ősi közösségi  vallási alapú kultúra Európába „telepítéséről”. Abszurd módon, míg a szekularizált európai történelemfejlődési modell egyfolytában a keresztyénség elhalásáról beszél, ugyanez a szekularizált tudat művi úton egy nem keresztyén vallást akar Európába telepíteni. Nem tudok mást mondani, ez a nézet a kulturálisan keresztyén Európa tudatos rombolása, amely már nem csak ideológiában, de a konkrét-fizikai kulturális tér lerombolásában is testet ölt.  Ezért a megoldás valamely rejtélyes oknál fogva az, ha engedjük, hogy kulturálisan az iszlám integrálja Európát. A keresztyén templomok lebontása, s helyükbe mecsetek építése ugyanis ezt jelenti. S ha majd kulturálisan integrálta, s a kulturális tér át lesz rajzolva, akkor a muszlimok nem félnek, és otthon érzik magukat.

S hogy aztán mi, európaiak ezek után otthon érezzük-e magunkat a mi Európánkban, az a legkevésbé sem érdekes.

Hozzászólások