Az említett kiadvány szerkesztői több hasonló szótár jellegű kiadványt is készítettek, volt referenciájuk és tapasztalatuk ezen a területen. A kiadónk célja egy modernebb, nemcsak a köznapi szavakat magyarázó, de a szleng kifejezéseket is tartalmazó diákoknak szóló szinonima szótár elkészítése volt. A kiadványokat lektorálva és korrektúrázva nyomdakészen kaptuk meg. A kölcsönös bizalmi elv alapján tiszteletben tartottuk a szerzői szabadságot. 

Hogy kerül a baszás a gyerek szinonimaszótárába? - index.hu

Egy volt tanítványom linkelte át ezt a cikket, hogy megérne egy reposztot. Engem akkor a lefújt olimpia jobban izgatott, és amúgy sem vagyok rendelést teljesítő fajta. Mégis miért írok akkor most erről? Mert csak nem hagyott nyugodni a gondolat!

Alsó tagozatra jártunk, talán 8-9 éves volt az osztály javarésze (évnyertesek és bukottak egy kicsit többek), amikor az Ablakzsiráfba a P betűhöz beírta az egyik srác az ina végű szót. A napköziztető tanító két pajeszhúzással orvosolta eme mélyre süllyedést. Kettővel, mert két vétséget vélt felfedezni: illetlenség + abc helytelen használata. Ugyanis a p után álló i-t már nem vette figyelembe a merész fiú. Ma is megmosolygom a csibészséget, és emlékszem a meghűlésre, ami átjárt, mikor megmutatták a többiek a könyvét. Arra viszont nem emlékszem, hogy bárki a kis nebulók közül rászorult volna az értelmezésre. Összeszedtük a csúnya szavakat egymástól. Főleg a telepi fiúk voltak ebben profik. 

Nem vagyok álszent, vállalom, hogy nem csak a legillendőbb szavakat használom, amikor pl. beverem a térdemet a pad sarkába, vagy amikor a fehér blúzomat telibe pörköltözöm. Bár utólag szégyellem, ha csúnya szavak hagyják el a számat, és bizony erősen disztingválok társaságban. Szóval, mint az eleven társadalomban felnövő magyar ajkú nő, ismerem a szeretkezés szinonimáit, de azért mégsem gyűjteném csokorba egy szótárba. Gondolom, ebből indult ki a kiadó is, amikor kinyomtatta a könyvet. A szótárakban javarészt nem fordul elő káromkodás vagy alpári kifejezés. De a lektoráló mit gondolt, amikor elolvasta? Vagy csak felvette a pénzt, de nem olvasta végig? Pontosabban a B-ig?

Mikor van annak az ideje, hogy gyerekeknek tudomására hozzuk ezeket a szavakat?  Nem hallanak a gyerekek a legtöbb esetben már otthon is és az óvodában is trágár szavakat? Egyáltalán van annak ideje, hogy megismertessünk, vagy inkább annak kellene idő, hogy megértessünk dolgokat? A felnőttek feladata ez, vagy a kortársak megteszik úgyis? És mi annak a módja? Eszközként szinonimaszótárra egyáltalán szükség van?

Jelen esetben a b...szás szó nemcsak a káromkodás miatt kelt feszültséget, hanem azért is, mert tabu területet érint. Nem illik beszélni erről. Főleg azokkal a szavakkal, amik az átlagos szeretkezést alá-fölé árnyalják. Pedig a hétköznapi életben bizony nem beszélnek az emberek pátoszosan, és nem pletykálnak úgy sem, hogy János ismeré Ritát. Pedig az 1Móz 4,1 ezt használja, és nem egyéb szinonimát.

Hozzászólások