Először ismerte el az iszlám vallásjogot a bíróságok jogalkalmazói tevékenységében egy brit bíróság, amely egy válási ügyben hozott mérföldkőnek számító döntést csütörtöki brit sajtóbeszámolók szerint. Szakértők szerint az előző nap született ítélet megváltoztathatja a saría szerinti házasságok kezelését az Egyesült Királyságban. A londoni felsőbíróság úgy rendelkezett, hogy a nikah vallási szertartásra, amelyen annak idején a pakisztáni származású pár egybekelt, érvényes a brit családjog. Ez azt jelenti, hogy a feleség bíróság elé viheti a válás ügyét, és igényt tarthat a vagyonmegosztásra. Korábban erre nem lett volna lehetősége. Indoklásában a bíróság kimondta: a nő és üzletember férje házasságát el kell ismerni, mert a pár, amely 1998-ban kelt egybe Londonban a vallási ceremónián, férjként és feleségként élt, úgy is mutatták be egymást, ugyanúgy éltek, mint azok, akik polgári esküvőt is tartottak.

Először ismerte el az iszlám vallásjogot egy brit bíróság - mandiner.hu

Hányszor, de hányszor fordul elő a lelkészi hivatalban keresztelői bejelentéskor, illetve temetési ügyintézéskor, hogy élettársként aposztrofálják egymást emberek. Mindezt persze úgy, hogy az élettársságot a magyar jog teljesen meghatározza, sőt lepapírozza. Ja, hogy ilyenük nincs? Akkor minek is nevezzük ezt a fura élethelyzetet: talán barátok, nem; talán szeretők, hát nem egészen... Sebaj, azért majd bemondjuk, hogy búcsút vesz dédunokája Robika és az ő szerető társa Rozika. (A nevek nem tükröznek valós esetet. Legalábbis az én körzetemben nem.) No, szóval egyes emberek gyakran használják egymáshoz fűződő viszonyukra az élettárs kifejezést, de ettől még nem azok. Úgy, ahogy egyházi esküvőt a magyar jog polgári szertartás nélkül nem ismer el érvényes házasságnak.

Furi helyzet, főleg nekünk, reformátusoknak, kik gyűrűt sem húzunk a templomban, mivel azt már eljegyzéskor úgyis felhúzták, és azzal a két fél a szövetséget megkötötte. A Miss Hungary szalagos néni nélkül is férjként és feleségként tekintjük őket, akik Isten áldásáért megállnak a templomban. Mindezek között mégis fontos, hogy az anyakönyvünkbe a megjegyzés rovatba a bibliai alapige után bekerüljön az állami házasságkötési anyakönyvi kivonat száma. Miért? Mert elismerem az állam ebbéli kompetenciáját. De nem így az iszlám! 

Valószínűleg nem az az egy pakisztáni pár él úgy Angliában, hogy csakis vallási szempontból kötöttek házasságot. SŐT! A legtöbb országban úgy szocializálódnak, hogy a bejelentett vallási házasságkötést az állam elismeri, és nincs kettős ceremónia. Idehaza egyre több fiatal a polgárit letudja hétköznap két tanúval, s a lagzis napon az egyházi esküvő tartatik meg. Végül is az a valami: nem ember, hanem Isten előtt kimondani a "holtomig vagy holtáig hitetlenül el nem hagyom"-ot. A brit jog a házasságosdi dolog e rosszul elsült végéről közelítette meg a kérdést: nevezetesen a válóperi vagyonmegosztás szempontjából. 

Úgy érzem, hogy a brit bíróság az iszlám világhoz kezdi alakítani a nyugati törvényhozást. Legitimizálják azt, amit a keresztyéneknek eddig nem néztek el. S ezután el fogják nézni az ilyen-olyan keresztyén felekezet ceremóniáját? Vagy csak az iszlám lett kedves ölebbé a bíróságokon?