Öt-hat évet is várnak a szülők az örökbefogadható gyerekekre, miközben rengeteg gyerek ragad bent a gyermekvédelmi rendszerben. Ráadásul rengeteg előítélettel kell megküzdeniük az örökbefogadó pároknak. November 9-e az Örökbefogadás Világnapja.
Az SOS Gyermekfalvak több mint 500 örökbefogadó szülőt kérdezett meg arról, mennyire érzik elfogadónak a környezetet. A kép nem túl szívderítő. Minden második örökbefogadó szülő kapott már furcsa vagy negatív megjegyzéseket a környezetétől, a szülők negyede még a pedagógusoktól is kapott pejoratív megjegyzéseket e témában. A legkevésbé toleránsak egyébként a szomszédok (33 %), a rokonok (29 %), a barátok (28 %). Minden második családnál a megjegyzések a gyermek vélt származására vonatkoztak, de a vér szerinti szülők elítélése is majdnem ugyanilyen gyakori (43,3 %). Elég elszomorító adat, hogy a harmadik leggyakoribb és bántó megjegyzés az örökbefogadó anyák felé irányul, hogy miért nem szültek inkább.

Nem örökbefogadóknak való vidék: minden második szülőt megszól a környezete - hvg.hu

Nagy nap ez a mai! Ez az első Örökbefogadási Világnapom. Érintetté váltam. Eddig fel sem tűnt ez a nap. Ám az idén tavasz óta másként pereg az idő. S a mai reposzt írása közben rádöbbentem, hogy napról-napra készítgetett el bennem mindent az Úr Isten, hogy végül számba adja a szavakat ujjbegyeimre adja a klaviatúra betűit.

Tegnap előtt láttam a Lányanya című filmet, ami egy örökbeadásról szól. Tegnap pedig elém került a kecskeméti inkubátorba tett baba története, akire többször gondoltam azóta is. Isten által vezetve így hangolódtam a mai napra, ami a mi napunk. Azoké, akik bátrak voltak felvállalni, elvállalni, bevállalni a legkülönösebb  s z e r e t e t  átélését.

A legtöbb embernek az örökbefogadás nem téma, mert nem része az életének. Korábban még inkább titkolt dolog volt: tabu. Akinek nem méhéből jött a gyermeke, az inkább csináljon úgy, mintha. Aki a következő nemzedéket nem nemzette, az mégiscsak csináljon úgy, mintha. Miért is? Mert az a "normális", hogy apa nemz és anya szül. Erre az a válaszom, amit Édesanyám mondott néhány hónapja: ha egy nő attól anyává válna, hogy szül, és egy férfi apává lenne azért, mert nemz, nem lenne olyan sok nehéz sorsú gyermek.

Biztos vagyok benne, hogy a lélek válik anyává. Megéltem, ahogy Isten elkészített bennem és körülöttem mindent. Titkos örökbefogadás miatt nem tudhattam volna semmit, mégis éreztem, hogy van gyermekem. Ahogy utóbb kiderült, ez az az időszak volt, amikor Kihordó aláírta, hogy lemond a születendő gyermekről. Titkos örökbefogadás miatt nem tudhattam volna róla senkitől. Nem is szólt egyetlen ember sem, hanem Isten súgott. Ez egy misztikus élmény, nem tudok róla írni, mert több a leírhatatlan benne, mint amit szóval ki lehet fejezni. A lényeg, hogy amikor az örökbefogadási ügyintézőt felhívtam, kiderült, úton van egy kisded. Attól kezdve imádkoztam Érte és Kihordóért. Nem tudtam települést, korosztályt, nemet, mégis hónapokig imádságban hordoztam őket.

Korábban azt gondoltam, hogy zavarni fognak előítéletek, pillantások, kérdések. De nem. Tovább lapozok, mert tudom, hogy ki vagyok. Egészen pontosan, hogy kik vagyunk: a férjem és én. Ugyanis ez nem az én történetem, hanem a mi történetünk. Mi vagyunk azok, akiket Isten kijelölt a fiunk szüleinek. Azok vagyunk, akik a világ legszebb szemeibe nézhetünk bele. Azok vagyunk, akik nem nyomorultabbak, mint bárki más. Azok vagyunk, akikre ránevet a fiunk, ha belépünk az ajtón. Azok vagyunk, akik először elvittük a templomba. Azok vagyunk, akiket Isten megbízott azzal a feladattal, hogy lelkét és testét segítsük addig, amíg szárnyra kel.

A magyar törvények vérszerinti fiamként ismerték el Őt. A köz véleménye persze nem ez, mert nekik a vérszerintiség DNS. Pedig a DNS csupán biológiai utódot határoz meg. A vérszerintiség fogalma jogilag szélesebb spektrumot tár elénk. Nekünk az örökbefogadott fiunk a vérszerinti utódunk, aki viseli családunk nevét, örökül lép egy csekély vagyonba... Vérszerinti utód, akinek gyermekei az unokáink lesznek.

Tartok-e attól, hogy kivé válik a fiam? Nem, mert nem nagyobb lutri az, hogy a szívemből született, mintha a méhemből született volna. Nem determinált a valóságnak ezen kapcsolati része. Sok félresiklott élet van a test szerinti gyermekek között, és kiváló örökbefogadottak is sorakoznak: az Oscar-díjas Röhrig Géza, a parodista-író Bagi Iván, az Apple-t alapító Steve Jobs...